Közösségi jövőkép, stratégiai partnerség – Nemzetpolitikai kerekasztal Tusványoson
„Ránk számíthatsz!” – a 2025-ös Bálványosi Nyári Szabadegyetem idei jelmondata visszaköszönt a pénteki nemzetpolitikai kerekasztalon is, ahol a Kárpát-medence és a nyugati diaszpóra magyar érdekvédelmi szervezeteinek vezetői és a magyar kormány képviselői vitatták meg a nemzetpolitika kihívásait és jövőbeni irányait.
A beszélgetést Zsigmond Barna Pál miniszterhelyettes vezette, a panelben pedig többek között Gubík László (Magyar Szövetség, Felvidék), Brenzovics László (KMKSZ, Kárpátalja), Zakariás Zoltán (Erdélyi Magyar Szövetség), Pásztor Bálint (Vajdaság), Jankovics Róbert (Horvátország), Orban Dušan (Muravidék) és Bihari Szabolcs (nyugat-európai magyar szervezetek) vett részt. A magyar kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nacsa Lőrinc államtitkár képviselte.
A panelt a felvidéki magyar közösség képviseletében Gubík László nyitotta meg, aki a Magyar Szövetség elnökeként tíz hónap távlatából értékelte az általa meghirdetett „korszakváltás” eredményeit. Mint mondta, az első lépés a közéleti béke megteremtése volt – az, hogy „ne legyen többé magyar a magyarnak farkasa” –, és ez a feltétele a valódi jövőképalkotásnak is.
E jövőkép alapja a 2024 áprilisában elfogadott 13 pontos program, amelynek három fő pillérét Gubík részletesen ismertette a Lőrincz Csaba Sátor népes hallgatóközönsége előtt:
- egy új jogállási törvény és egy nemzetiségi tanácsrendszer létrehozása,
- a dél-szlovákiai régiók fejlesztése,
- valamint egy erős családpolitika és a magyar cigányság integrációja.
Felidézte, hogy a programot szimbolikus helyszínen, Kassán, ugyanabban az épületben fogadták el, ahol 80 éve a Beneš-dekrétumokat is kihirdették. Gubík szerint ez történelmi üzenet: a múlt kollektív bűnössége helyett a közösségi jövőkép kerül a fókuszba. „Ha 13 rendelet szólt a mi kollektív bűnösségünkről, akkor stílusos, ha mi is 13 pontban válaszolunk” – fogalmazott.
Gubík szerint a Magyar Szövetség előtt álló egyik legfontosabb feladat a közelgő önkormányzati és megyei választásokra való felkészülés, valamint a 2027-es parlamenti választásokon való megerősödés. A cél, hogy a felvidéki magyar közösség „újra az A-ligában szerepeljen a szlovákiai belpolitikában”.
A közéleti megújulás nemcsak a magyar közösség érdekét szolgálja – hangsúlyozta –, hanem az egész szlovák demokráciát. Szerinte egy olyan törvény, amely végre szabályozza a nemzetiségek jogállását, alkotmányos szinten is erősítené az országot. A programnak része a szlovák választási rendszer reformja is, valamint a magyar oktatási intézményrendszer autonómiájának megteremtése.
Külön szólt a szlovákiai társadalom polarizáltságáról is, amelyet a magyarországihoz hasonlított. Úgy fogalmazott, hogy a Magyar Szövetség feladata az is, hogy ebben a verbálisan háborús légkörben hozzanak egyfajta békét, harmóniát és tisztességes politikai kultúrát, mert ez ma már hiánycikknek számít.
– zárta felszólalását Gubík, hozzátéve: „Az idei tábor jelmondata a "Ránk számíthatsz!" a felvidéki magyar politikára nézve is érvényes. Sőt, egyedül ránk számíthat a felvidéki magyarság.”
Brenzovics László, a kárpátaljai magyarság képviseletében a háború sújtotta Ukrajna helyzetéről beszélt. Szavai szerint „szakaszos világháború” zajlik, melynek egyik frontja épp Ukrajna. A legnagyobb kihívások között a népességfogyást, az ipari infrastruktúra leépülését és az állami működés összeomlását nevezte meg. Ennek ellenére a kárpátaljai magyar közösség eddig meg tudta őrizni intézményeit. Egyetlen iskola sem zárt be, és folyik a magyar nyelvű oktatás.
– fogalmazott Brenzovics.
A magyar kormány részéről Semjén Zsolt hangsúlyozta: nem Budapestről diktálják a nemzetpolitika irányait, hanem a külhoni közösségek alakítják azokat, saját tapasztalataik alapján. Példaként említette a Magyar Állandó Értekezlet működését, amely a külhoni intézmények támogatását is koordinálja. A miniszterelnök-helyettes külön kitért Kárpátalja védelmére is. Mint mondta: a magyar állampolgárság sokaknak életmentő lehetőség volt, és Magyarország senkit nem fog kiadni Ukrajnának, hogy harcolni vigyék a frontra.
Nacsa Lőrinc államtitkár a nemzetpolitika közösségépítő dimenzióját emelte ki. Új programokat indítottak, köztük nyelvoktatási támogatást Kárpátalján, és az amerikai magyar diaszpóra megerősítését célzó találkozókat is. Felhívta rá a figyelmet, hogy a Határtalanul programmal eddig 580 ezer diák látogatott el külhoni magyar területekre és mintegy 6500 külhoni intézmény kap magyar állami támogatást.
Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora, a román kormány miniszterelnök-helyettese közölte: a szövetség megkapta az erdélyi magyaroktól az elmúlt 20 év legjobb támogatását, erős a jelenléte a bukaresti parlamentben. Az "erdélyi magyarság ázsiója" a legmagasabb pontra májusban jutott, amikor összefogott a magyarellenes erőkkel szemben, és ennek is köszönhető, hogy Nicusor Dan lett Románia elnöke. Kitért a Fidesz-KDNP-vel való stratégiai partnerségre, amely barátsággá vált, az "újonnan" barátkozni akaróknak pedig azt üzente: a barátságot csak munkával és korrekt hozzáállással lehet megszerezni.
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke felidézte: az elmúlt fél évben kétszer is majdnem olyan államelnöke lett Romániának, aki a régmúlt fasiszta időkre emlékeztetett, valamint a magyarellenes erők jelenléte háromszoros lett a bukaresti parlamentben. Pozitívumnak nevezte, hogy a magyar közösség a választásokon bebizonyította: van túlélési ösztöne.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta, hogy bár a magyar-szerb viszony jó, nem szabad hátra dőlni. "Akármilyen jó is a viszony, a szerbek nem tudhatják, hogy a szerbiai magyaroknak mire van szüksége, ezért fontos, hogy a magyar szervezetek erősek legyenek" - húzta alá. Beszélt a megvalósult kulturális autonómiáról és a gazdaságfejlesztésről, és aláhúzta: a VMSZ-nek van egy működő koalíciós szerződése, de egyik szerbiai politikai oldalba sem tagozódik be.
Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke "nagy győzelemként" értékelte, hogy Szlovéniában a legfelsőbb bíróság kimondta: a kétnyelvű területen lévő feliratok esetében mindegy, melyik nyelv van első helyen. Elmondta: Szlovéniában minden nemzetiségi jog adott, majdnem autonómiát élvez a magyarság.
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke jó hírként közölte: magyar nemzetiségű államtitkárok vezetik a kultúrát és az oktatást, sikerült fenntartani a politikai stabilitást és csatlakozni a Schengen-övezethez. A nemzetstratégiai jelentőségű Eszék-Budapest autópálya is "testközelben van" - mondta.
Bihari Szabolcs, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke elmondta, a szervezet két új országgal - Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina - bővült, így már 20 tagot számlál.
