Követhetetlen és átláthatatlan a rendőrháború, Mikulec meg csak nézi, hol pattog éppen a labda
Először senki sem értette, miért éppen a pápalátogatás kellős közepén került sor az újabb letartóztatásokra. Ám a belső ellenőrzés tagjai nemhiába nevelkedtek Fico és Kaliňák politikai marketingjén. A sokkoló hírre napközben csak langyos reakciók voltak, a pápalátogatás mégiscsak fontosabb volt. Talány az is, miért nem kapta fel még a külföldi sajtó ezt a nálunk zajló tragikomédiát, más országban már rég felrobbant volna a média és a politikum is. A rendőri szervek háza táján akkora a zűrzavar, hogy a közönséges földi halandó már nem is képes követni azt. Nem tudja, kinek higgyen, kik a jó fiúk és kik a rosszak. A postoj.sk portálon megjelent egy összegző írás ezzel kapcsolatban, amely megpróbálja a kezdetektől felgombolyítani a fonalat.
A portál úgy véli, a belső ellenőrzés támadása nemcsak a NAKA korrupciós ügyeken dolgozó nyomozói ellen irányul, hanem a különleges ügyész, Lipšic hivatala ellen is. Ha ugyanis a belső ellenőrzés képes volt lecsapni a NAKA nyomozóira, nem biztos, hogy megtorpan Lipšic előtt. Annak érdekében, hogy megértsük, mi történik, érdemes rekonstruálni az elmúlt év eseményeit.
Tény, hogy az ún. rendőrháborút a NAKA és a különleges ügyész Lipšic kezdte, mégpedig jogszerűen, a rendőrség megtisztítása érdekében az ún. Bödör-csoporttól.
Az ennek érdekében alakult Tisztítótűz csapat őrizetbe vette Norbert Bödör oligarchát, akinek Fico idejében a kezében volt a rendőrség. És őrizetbe vette Bödör bábjait is a rendőrségen, az ügyészségen, a Titkosszolgálaton belül és a Pénzügyi Igazgatóság Bűnügyi Hivatalában is. Név szerint: Gašpart, Hraškót, Krajmert, Kováčikot, Makót…
Ez a csapás többé-kevésbé szükségszerű volt. Több tanú is megerősítette, hogy a Bödör-csoport beszivárgott a rendőrségi struktúrákba, a módszerei a zsarolás, a védelmi pénz szedése, a NAKA döntéseinek eladása vagy a kényelmetlenné vált személyek üldözése voltak.
Márciusban a Tisztítótűz csapata őrizetbe vette a SIS vezetőjét, Pčolinskýt is – azzal a gyanúval, hogy a beígért rendszeres „juttatások” fejében a Titkosszolgálatnál beszüntette Zoroslav Kollár oligarcha lehallgatását és megfigyelését,
amit két tanú (Makó és Beňa) is megerősített.
Pčolinský letartóztatásával egy másik front nyílt. Már nemcsak a Smerhez és a Hlas párthoz köthető oligarchák voltak nyomás alatt, hanem Boris Kollár pártjának befolyásos emberei is. A NAKA célpontja: a Titkosszolgálat már az elején preventív intézkedéseket tett. Megdolgozta a NAKA nyomozóit, a Különleges Ügyészség ügyészeit és az informátor-tanúkat is. Az így szerzett információkat továbbította a belső ellenőrzésnek. Pčolinský letartóztatása után a SIS még nagyobb intenzitással védekezett, szemünk előtt zajlott a rendőrháború.
Nyáron aztán napvilágra kerültek a NAKA nyomozóinak (Čurilla) és az ügyészek (Kysel, Lipšic) őrizetbe vételével kapcsolatos tervekről szóló „információk” (akkor inkább még csak félelmek és feltételezések).
Amikor aztán a belső ellenőrzés fegyveres kommandója július végén elindult a terepen, a NAKA-ban és a különleges ügyészségen kitört a pánik.
Kovařík rendőrfőkapitánynak egyenesen horvátországi nyaralásáról kellett beavatkoznia – és felfüggesztenie a belső ellenőrzés elindított akcióját. A felette állók valószínűleg attól tartottak, hogy a kommandó Lipšic és Čurilla után megy, valójában azonban a tanúk – egy kisebb ügy informátorai ellen és őrizetbe vételükre irányult az akciójuk.
A színtér akkor „bipolárisnak” tűnt. Az árkok egyik oldalán a NAKA állt a Tisztítótűz-csapattal és a különleges ügyész hivatalával. A másik oldalon pedig a SIS, a belső ellenőrzés és a Legfőbb Ügyészség.
A tavaszi összecsapások után aztán megkezdődött a közelharc. A NAKA elkezdett a SIS-en és a belső ellenőrzésen dolgozni.
Egyik nyomozója már korábban őrizetbe vette a belső ellenőrzés vezetőjét, Adrián Szabót korrupció miatt (amit Szabó később be is ismert). És nemcsak ezt. A múlt hét folyamán kiszivárgott dokumentumok alapján a NAKA bűntetőeljárást akart indítani a belső ellenőrzés akkori vezetője, Diana Santusová (azóta már félreállították), illetve további nyomozók, a SIS-es Peter Košč és a NAKA volt vezetője, Branislav Zurian ellen is, mivel azok állítólag egy szervezett csoport tagjaiként azon dolgoztak, hogy felszámolják a nyomozást, és megvédjék a „mi embereinket”.
Még olyan (ellenőrizetlen) „információk” is megjelentek, hogy Maroš Žilinka főügyész ellen is büntetőeljárás indul. Ezeknek az információknak a kiszivárgása után jött a belső ellenőrzés következő megelőző csapása, jobban mondva ellencsapása, és őrizetbe vették a Tisztítótűz csapatának nyomozóit.
A belső ellenőrzés folyamatosan azon dolgozik, hogy minél inkább rontsa a volt kormány korrupciós ügyeit vizsgáló csapat képét és minél nagyobb káoszt okozzon.
Persze politikai motívuma is van az ügynek, ez azonban nem a Smert érinti elsősorban, ahogyan azt Lipšic gondolja, hanem a kormánykoalíciót, konkrétan Boris Kollárt, aki igyekezett kiszabadítani a társát, Pčolinskýt a börtönből. És persze ezzel együtt a saját nyakát is védeni, írja a postoj.sk
Roman Mikulec belügyminiszter szerint a belső ellenőrzés évekig fedezte a magas rangú tisztviselők bűncselekményeit, és azokkal foglalkozott, akik erre rámutattak,
véli a denníkn.sk. Mikulec azt mondja, nincs jogköre a helyzet megváltoztatása. Más szóval mondva: másfél év alatt nem tudta rendbe rakni a belső ellenőrzés háza táját, bár a felettes szerve annak, s most már csak azt nézi, hol pattog éppen a labda.
Évekkel ezelőtt Igor Matovič tüntetéseket hívott volna össze a Bonaparte elé az ilyen esetben, de hol van már a tavalyi hó. Matovič most csak egy sima bejegyzést tett közzé a közösségi oldalán, amelyben azt üzente a nyomozóknak, hogy ne adják fel.
Az, hogy az országban, amelyet a koalíciója vezet, éppen küzdelem folyik az állam jellegéért, valószínűleg elkerülte a figyelmét,
egyébként bejegyzések közzététele helyett inkább eltakarítaná Boris Kollárt, aki a maffiának tartja a kilincset.
