Kommandósokkal vitte el Donatello szobrát a kulturális minisztérium kabinetfőnöke

A hírt elsőként a szlovákokat magyar irredentizmussal riogató Aktuality.sk portál közölte. A Cecília Gonzagát ábrázoló 15. századi szobor világszinten is különleges értékű, azonosítását Marta Herucová művészettörténész végezte el, aki évekkel ezelőtt publikálta a felfedezés részleteit. A  műalkotás fehér carrarai márványból készült és életnagyságú, ábrázoltja a mantovai Gonzaga-ház hercegnője – Donatello műhelyében készült a 15. század közepén.

A Csáky család 1944-ben a közeledő front elől Bécsbe menekült. Majd, miután a csehszlovák hatóságok nem tették lehetővé a visszatérésüket, ők Bécsben maradtak, a szobor pedig Görgőn. A kastélyban először a háborús traumáktól és alultápláltságtól szenvedő gyerekek számára hoztak létre gyermekotthont, majd leány javító-nevelő intézetként üzemelt. A növendékek a kortársak elmondása szerint gyakran labdaként rugdosták a felbecsülhetetlen értékű szobrot, alkalmanként ki is sminkelték.

Az intézet később a Lőcsei Múzeumnak adta át a mellszobrot. Évtizedeken át egyetlen szakértő sem gyanakodott eredetére: a 70–80-as években, az intézeti felülvizsgálatok során is „névtelen, 19. századi” másolatként azonosították.

A fordulatot az hozta, hogy 2019-ben Marta Herucová, az SZTA Művészettörténeti Intézetének kutatója újra átvizsgálta a leltárt, és a latin felirat — “Ceciliae Gonzagae Opus Donatelli” — alapján felvetette, hogy a darab nem csak korabeli utánzat, hanem valódi reneszánsz eredetű műalkotás. Vizsgálatai során összevetette a carrarai márvány anyagát, a megformálás finomságát és a történeti dokumentumokat, amelyek igazolták, hogy Donatello Padovában töltött évek során (1433–1443 között) a Gonzaga-ház megbízásából készülhetett a büszt.

Herucová egy francia nyelvű szakcikket is publikált a szenzációs felfedezésről, illetve egy monográfia megjelentetésére is készül. A szobor kiállítását őszre tervezték.

Május 29-én délelőtt fegyveres kommandósok érkeztek a múzeumba Machala vezetésével; a csapat az ott őrzött büsztöt a raktárból egy előre meg nem nevezett, „szigorúan védett” helyre szállította el.

A múzeum igazgatója, Ján Pavlov az átadás megtörténtét megerősítette, de a részletekről nem kívánt nyilatkozni.

Milan Majerský, a KDH elnöke és Lőcse szülöttje a közösségi médiában közölte, hogy felháborítja a történtek módja: mint írta, elfogadhatatlannak tartja, hogy városa kulturális értékét előzetes egyeztetés nélkül elszállították, ezért azonnali kivizsgálást követelt az ügy tisztázására. Más ellenzéki politikusok is élesen bírálták a titokzatos manővert, hangsúlyozva, hogy az ilyen műtárgyak mozgatásakor szigorú törvényi előírásokat kellene betartani.

Lőcsei lakosok is felháborodtak az eseten. A múzeum fala mellé kihelyezett táblán követelték, hogy a szobrot „vigyék vissza Lőcsére, ahová tartozik”, és kijelentették, hogy nem hagyják szó nélkül az intézkedést. A közösségi médiában és civil szervezeteknél többen is nyílt vizsgálatot és elszámoltatást követeltek.

A kulturális minisztérium közleménye szerint a 15. századi büszt állami tulajdon, és a lőcsei múzeum nem rendelkezett elegendő biztonsági eszközzel az őrzéséhez. Emiatt a Szlovák Nemzeti Múzeum és a rendőrség bevonásával szállították el azt egy „szigorúan védett” helyre.

A minisztérium hozzátette, hogy a biztonság érdekében nem árulnak el több részletet. A rendőrség szóvivője, Peter Habura megerősítette, hogy „a minisztérium kérésére nyújtottunk segítséget a műtárgy szállításában”.

Lukáš Machala maga is reagált egy Telegram-videóban: hangsúlyozta, hogy a műalkotás „most valóban biztonságban van, csúcsminőségű helyen, a rendőrség segítségével”, és szerinte csak a lopás lehetőségét akarták megakadályozni.  Hozzátette, hogy a pontos helyszínről nem tájékoztatja a sajtót vagy a politikusokat, és nem kíván válaszolni a „hülye” kérdésekre.