2024. január 8., 15:21

Kisebb-nagyobb választások jönnek

A politikus is ember, el kell készíteni a halászlét, be kell faragni a karácsonyfát, így aztán az éjszakai műszakozást követően a törvényhozás még gyorsan megszavazta a hatásköri törvény módosítását. Aztán mindenki ment Isten hírével.

elnöki palota
Fotó: TASR

2024-től egy jobb és eredményesebb országban fogunk élni, hisz az újévi pezsgők pukkanása az idegenforgalmi és sportminisztériumot is elhozta nekünk. Na de, a cinizmust félretéve, ez a terület is megérdemelhet önálló minisztériumot, nem pedig azt, hogy „oldallagosan" lássák el őket más minisztériumoknál. Most épp az Andrej Danko vezette SNS-nek sikerült kibokszolni, hogy létrejöjjön egy ilyen minisztérium, de szerencsére az ország szűk emberöltőnyi (politika)története még átlátható, anélkül, hogy különösebben gyötörni kellene a karácsonyi rokonlátogatás alkoholgőzében megfáradt agysejtjeinket.

A 2009-ben, súlyos betegségben elhunyt HZDS-es politikus, Viliam Veteška például az egész 2006-os kampányát az idegenforgalom szóra építette, körbeplakátolva vele az országot. Tehát az ebbe az irányba mutató törekvéseket már korábban is felfedezhettük. Most azonban – nemzeti irányítás alatt – ki is bontakozhatnak. Bár az azt firtató kérdések, hogy a közkiadások jelen állapotában kell-e létrehozni új minisztériumot, jogosak lehetnek, de immár akadémiai jellegűek.
Kisebb választások

Bár mindenki „azokra" a nagyobb választásokra fókuszál, amelyek cizellálni fogják országunk politikai arculatát, előtte hadd világítsunk rá két kisebb horderejűre, amely az ellenzéki oldalon idézhet elő módosulásokat. Vagy nem.

Tisztújító közgyűlést tart valamikor tavasszal, vagy nyárelőn a legnagyobb választói felhatalmazással bíró ellenzéki párt, a Progresívne Slovensko. A szeptember 30-ai előrehozott választáson a halványkékek 533 136 szavazatot kaptak, és akár kormányt is alakíthattak volna, de aztán a sokáig kétkulacsos játékot játszó Peter Pellegrini a stabilabb(?) partnert választotta.

„Én alaposan felmérem, mi az, ami sikerült, és mi az, amin még javítani lehet" – mondta Michal Šimečka pártelnök, egyelőre lebegtetve annak lehetőségét, hogy ő maga indul-e az elnöki székért. A párt valóban történelmi eredményt ért el, ami tán' feledteti az előző választás fiaskóját, az azóta már szublimálódott Spoluval való balsikerű összebútorozás miatt.

És új elnököt választ az SaS is, amely most sem szerepelt olyan fényesen a választáson, de azért csak becsúszott 187 645 szavazattal. 6,32 százalékos eredménye a leggyengébb ellenzéki párt nem túl megtisztelő címére volt elegendő. A párt már a választás előtt is tartott egy tisztújítást, mely azonban inkább csak formális volt. Mondhatnók, Richard Sulík megmutatta a trónkövetelőknek, hogy a szék még őt illeti meg; de hát trónkövetelők nem nagyon voltak, látták, mi történt az előző trónkövetelőkkel, egyébként is botorság lett volna a párt legismertebb arcát épp a kampányban lecserélni. Majd egy októberi hétfőt, mikor a magyarok 1956-ra emlékeztek, Sulík azzal színesített, hogy bejelentette lemondását az elnöki posztról. A párt márciusban választ új vezetőt, valószínűleg Branislav Gröhling a koronaherceg, de természetesen márciusig még bármi történhet.

A pártelnökválasztások tétje egyebek mellett az is, hogy sikerül-e az eddig gyengén muzsikáló ellenzéki együttműködést valahogy gatyába rázni, s a 3+1 párt tud-e a tapasztalt, rutinos káderekkel pályára lépő smeres csapat ellensúlyaként fellépni. Szeptember óta csak azt láthatjuk, hogy az ellenzék a helyét keresi, de néhány közös sajtótájékoztatón kívül érdemi lépésekre egyelőre nem tellett. Az Igor Matovič vezette, magát újabban Slovenskónak hívó párt pedig mindent megtesz, hogy a politikai kultúra nívóját még alább szállítsa.
Nagyobb választások

Természetesen az ország sorsát a fentieknél sokkal inkább befolyásolja a köztársaságielnök-választás, illetve az európai parlamenti képviselők megválasztása. Peter Pellegrini házelnök egyelőre nem hirdette ki a választás időpontját, de annak legkésőbb április 13-áig meg kell valósulnia. A választást, mint legutóbb is láthattuk, Štefan Harabin már valószínűleg megnyerte, de a rend kedvéért azért soroljuk fel a többi jelöltet is. A Grassalkovich-palota iránt bizonyosan érdeklődik két volt külügyminiszter, Ján Kubiš és Ivan Korčok.

Zuzana Čaputová példáján felbuzdulva két hölgy is szeretne elnök lenni, az ismeretlenség homályából kilépve: Beáta Janočková és Marta Čurajová. Ugyancsak jelezte indulási szándékát a Magyar Szövetség elnöke, Forró Krisztián, aki ehhez a párt pati kongresszusán megerősítést kapott. Szereplése továbbra is a magyar kisebbség problémáira irányíthatja a legalább négy hónapig járó médiafigyelmet, de a második forduló nem valószínű. Peter Pellegrini indulását a kormányoldalról kész tényként kezelhetjük, bár ő még rétesként húzza indulása bejelentését. 

A „nagy testvér" Smer áldását immár megkapta, kisebb koalíciós partnere, a Szlovák Nemzeti Párt azonban mihamarabbi színvallásra késztetné őt. Már jóval korábban jelezték, ha nem lép, önálló jelöltet indítanak, amivel valószínűleg nem járnának jól. Most pedig, ha Pellegrini távozna a törvényhozás éléről, újraosztanák a posztokat, amit szintén csak ők szeretnének. Mindenesetre nem valószínű, hogy a Hlas elnöke ettől tenné függővé indulását.

Ha most kellene tippelni, a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján e sorok írója egy Pellegrini–Korčok második fordulót valószínűsítene.

Az európai parlamenti választásokra június 6-a és 9-e között kerül sor a 27 tagállamban. Eredetileg 13 képviselőt választottunk, egy tizennegyediket a brexit után dobott a gép, ennek a kereszténydemokrata Miriam Lexman örülhetett. 2019-ben a PS és a Spolu koalíciójának 4, a Smernek 3, a Marián Kotleba vezette ĽSNS-nek, a KDH-nak és az SaS-nek 2-2-2, míg Igor Matovič mozgalmának egy képviselője lett.
EP
Fotó:  TASR

A képviselői padsorokban aztán történt némi átrendeződés, és már nem mindenki ugyanazon párt tagja, amelynek jóvoltából Brüsszelbe került, de ennek taglalásától most nagyvonalúan tekintsünk el. Ami ennél lényegesebb: felvidéki magyar képviselő az elmúlt lassan öt évben nem koptatta a brüsszeli és strasbourgi folyosókat. És ez körülbelül egy utcányi szavazaton múlott. Politikai közösségként az lenne az elérendő cél, hogy a felvidéki magyarság a képviseletét az összes lehetséges szinten megteremtse. Ami a kétpólusú kisebbségi pártrendszerben 2019-ben nem jött össze, egységpártban esetlegesen sikerülhet, ha a hűséges elektorátus szeretné, hogy a hangját Brüsszelben is hallathassa. Ehhez azonban alaposan a parlamenti választások számai mögé kell nézni.

Megjelent a Magyar7 2024/1. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.