Kihűlőben a magyar-szlovák kapcsolatok? Elemzőket kérdeztünk
Hogyan alakulhatnak a magyar-szlovák kapcsolatok a budapesti kormányváltás után? Ismét asztalra kerülhet a magyar kártya Szlovákiában? Szűkül vagy növekszik a Magyar Szövetség mozgástere az új helyzetben? Csonka Ákos és Hangácsi István politikai elemzőket kérdeztük.
“Arra számítok, a budapesti kormányváltast követően nem lesznek olyan szorosak a kétoldalú kapcsolatok, mint az elmúlt időszakban. A brüsszeli vezetésnek az lehet a szándéka, hogy Orbán Viktort követően az uniós fősodorral szintén szembehelyezkedő Robert Ficót is eltávolítsa a hatalomból, amelyre a 2027 őszén esedékes választásokon lesz lehetőség Szlovákiában. Úgy gondolom, Magyar Pétert is be fogják vetni ezzel kapcsolatban” - hangsúlyozta Csonka Ákos
Az elemző hozzátette,
Csonka Ákos úgy vélekedett, “ha Robert Fico érdeke úgy kívánja, akkor a Smer ismét előhúzhatja a magyar kártyát, Robert Kaliňák megszólalásait hallva ez már meg is történt. Az elemző hozzátette, “ez semmiképpen sem szolgálja a felvidéki magyarság érdekét - úgy érzem, a magyar közösség belefáradt a szlovák politikusok felől érkező magyarellenes megszólalásokba. A Magyar Szövetség számára azonban nagyobb tér nyílhat a nyilvánosságban, a párt megszólalásai bekerülhetnek az országos médiumokba”.
Hangácsi István szerint “Magyar Péter leendő kormányfő igyekszik beváltani a választási kampányban tett ígéreteit, így azt is, hogy proaktív lesz a magyar-szlovák kapcsolatokban és a külhoni magyarok érdekében. Tehát nem fogja fenntartani az Orbán-kormányok időszakára jellemző kapcsolatrendszert, amelyben kölcsönös előnyökön alapuló megállapodások születtek, de a szimbolikus ügyek partvonalra kerültek. Könnyen lehet, hogy a pragmatikus kapcsolatok helyett konfliktusosabb időszak következik az államközi viszonyban, de ez függ attól is, történnek-e olyan lépések, amelyek ténylegesen érintik az államközi viszonyt, vagy a konfliktusok megmaradnak a kommunikációs színtéren, amelyek idővel elhalkulnak”.
Hangácsi hozzátette,
“A szlovák közvéleményben a Beneš-dekrétumok kapcsán elég sok tévhit van, rossz generációs beidegződések, amelyeket nem lehet megszüntetni egy-két sajtóközleménnyel. Kevesen hangsúlyozzák, hogy az utólagos földelkobzások legnagyobb kárvallottjai nem a felvidéki magyarok, hanem azok a szlovák nemzetiségű állampolgárok, akiknek a felmenői magyarok vagy németek voltak, de mára asszimilálódtak a többségi nemzethez. Pontosan ez az a körülmény, amellyel folyamatosan ütni kellene a vasat. Éppen ezért meg kellene szólaltatni a károsultakat” - hangsúlyozta Hangácsi István.
Csonka Ákos szerint az Európai Unió különböző hivatalai a korábbiaknál sokkal karakánabban, sokkal keményebben bele fognak állni ebbe a témába.
- húzta alá az elemző.
Hangácsi szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy az Európai Unió érdemben beavatkozzon, például felfüggesszék a Szlovákiának járó forrásokat. “Lássuk be, ez egy belpolitikai ügy, ha francia, német, holland, spanyol vagy éppen dán befektetők sérelmére történnének a földelkobzások, jóval nagyobb figyelmet váltana ki az ügy az európai térben is. Ugyanakkor azon utólagosan konfiskált parcellák esetében, amelyeken uniós forrásokból valósultak meg projektek, nyilván vizsgálódni fognak az unió illetékes szervei” - húzta alá az elemző.
Csonka hangsúlyozta, “a felvidéki magyar politika alakítóinak az új helyzetet kell alapul venniük. Az Orbán Viktor és Robert Fico közötti jó kapcsolat ellenére sok felvidéki magyar emlékezetében rögzült, hogy a Smer korábban nem éppen barátságos arcát mutatta a magyarok irányába - gondolhatunk a Hedvig-ügyre, a dunaszerdahelyi szurkolóverésre, a nyelvtörvényre, az állampolgársági törvényre, vagy éppen újabban a lex Benešre. Ugyanakkor az is érthető, hogy az elmúlt években sok konzervatív értékrendű felvidéki magyar választó kísérte rokonszenvvel a magyar és a szlovák kormány közös patrióta kiállását az uniós politikában. Viszont az Orbán-kormány leköszönését követően nem sok dolog marad, amely a felvidéki magyarokat, és az őket képviselő Magyar Szövetséget összekötné Robert Ficóval”.
Az elemző emlékeztetett,
Hangácsi István szerint “a Magyar Szövetségnek döntenie kellene a követendő stratégiájáról: szeretne-e az RMDSZ pozíciójába kerülni, amely minden irányba kormányképes volt az elmúlt évtizedekben. Ha a Magyar Szövetség erre az útra lépne, azt komoly előkészítő munkának kellene megelőznie a kommunikációs térben is. Jelenleg még nem látszik a jövő évi választások befutója, sem a kormányoldal, sem az ellenzék nem tekintheti lefutottnak a választást. A magyar pártnak fel kelle mérnie, mit preferálna a szlovák közvélemény: egyszerre elégedetlen a nyilvánosság nagy része a kormánypártokkal és az ellenzékkel. A szlovák ellenzék számára is tanulságokkal szolgálhatna, a magyarországi választásokat megelőzően hogyan hatolt be a Tisza a Fidesz ideológiai territóriumába, hogyan változtatta meg a választók gondolkodását, egyáltalán milyen tempót diktált a győztes párt”.
Az elemző hozzátette,
“A magyar pártnak az államközi viszonyban mediátori szerepre kellene törekednie, neki kellene jönnie az egyedi ügyekkel, mint például a földelkobzások szlovák nemzetiségű kárvallottjai. A Magyar Szövetség rendelkezik azokkal a helyi ismeretekkel, amelyeket a szlovák kormány próbál elhallgatni, és amelyekre a magyar kormány pedig a helyzeténél fogva nem lát rá” - hangsúlyozta Hangácsi István.
