Kiderült, hogy nem minden egyéni vállalkozónak kell majd szociális járulékot fizetnie
Az egyéni vállalkozóknak és más önálló keresőtevékenységet végző személyeknek (SZČO), akiknek éves jövedelme nem haladja meg a létminimum 10,5-szeresét, nem kell majd szociális járulékot fizetniük. Ez azt jelenti, hogy a mikrojárulékot sem, amely idén július 1-jétől lép életbe.
Jelenleg ez a határ közel 2900 euró, és minden évben emelkedni fog. A változást a szociális biztosításról szóló törvény módosítási javaslata hozza, amelyet a parlament elé a Hlas-SD és az SNS képviselőiből álló csoport nyújtott be a munkaügyi minisztériummal együttműködésben. Erről pénteken tájékoztatott Erik Tomáš.
– magyarázta Tomáš.
Elmondása szerint a változás mintegy 30 ezer személyt érint majd pozitívan. „Így segítünk olyan vállalkozóknak is, akik már nyugdíjasok, szülési szabadságon lévő szülők, vagy egészségkárosodott személyek. Olyan csoportokról van szó, akik a vállalkozásukból csak kisebb kiegészítő jövedelmet szeretnének szerezni” – tette hozzá.
Az intézkedés idén mintegy 21 millió eurós bevételkiesést jelent az állami költségvetés számára, mivel csak az év második felétől lép életbe.
Jövőre a hatás elérheti a 42 millió eurót. Tomáš szerint ezt a kiesést a tárca saját megtakarításaiból fedezi, így nincs szükség további forrásokra. „Valóban jelentős megtakarításokat érünk el azzal, hogy rendet teszünk egyes juttatásoknál. Külön kiemelném a hamis táppénzek elleni fellépést” – hangsúlyozta. Tavaly így 140 millió eurót sikerült megtakarítani, és idén is hasonló összeggel számolnak.
A miniszter bejelentéséről megkérdeztük Mészáros Andrást, a Magyar Szövetség gazdasági szakértőjét, aki szerint a lépés részben pozitív, ugyanakkor egyértelműen a korábbi hibák korrekciójaként értelmezhető.
– fogalmazott.
A módosítás elsősorban azokat érintheti kedvezően, akik csak mellékes jövedelemként vállalkoznak. Ide tartoznak például a főállás mellett dolgozók, a nyugdíjasok vagy a kisgyermekes édesanyák.
Ugyanakkor a párt szerint a lépés mögött egyértelműen a kormány korábbi intézkedéseinek korrekciója húzódik meg.
– hangsúlyozta Mészáros.
A sajtótájékoztatón ugyan Erik Tomáš tagadta, hogy korrekcióról lenne szó, a Magyar Szövetség szerint a lépés egyértelműen a piac reakciójára adott válasz.
„Hiába mondja a miniszter, hogy ez nem hibajavítás, valójában arról van szó, hogy a piac reagált a korábbi intézkedésekre, és erre most a kormány kénytelen reagálni” – mondta el a párt szakértője.
A probléma azonban ennél jóval szélesebb. A járulékemelések – amelyeket az idei év elejétől kell fizetni – továbbra is érvényben maradnak, és a vállalkozók mintegy 90 százalékát változatlanul terhelik.
A kormány részéről egyelőre nincs jel arra, hogy számukra is érkezne enyhítés.
A helyzetet Mészáros szerint tovább árnyalja, hogy a kormány korábban a járulékemelések szükségességét részben a nyugdíjak jövőbeli növelésével indokolta. A kritikusok szerint azonban ez az összefüggés nem áll meg teljes mértékben.
„A járulékterheket legalább a tavalyi szintre kellene visszaállítani, de még inkább csökkenteni. Ha a kormány konszolidálni akar, akkor először a saját kiadásait kellene rendbe tennie.”
A párt szerint az állam jelentős tartalékokkal rendelkezik a kiadási oldalon, különösen a szociális juttatások célzottabbá tételével. Az energiasegély kapcsán begyűjtött adatok például lehetőséget adhatnának arra, hogy a támogatásokat valóban a rászorulók kapják. A jelenlegi gyakorlat szerint azonban a konszolidáció terhei aránytalanul a gazdaság aktív szereplőire hárulnak.
A bejelentett intézkedést így inkább első lépésként értékelik.
„Ha ez a normalitás visszaállításának kezdete, akkor várjuk a folytatást. Mert a jelenlegi helyzetben még nagyon sok lépésre lesz szükség.”
