"Kezet nyújtok Önöknek, hogy együtt alakítsuk a jövőt" - Matovič a közös nevező fontosságát hangsúlyozta a pozsonyi Trianon-találkozón

- köszöntötte magyarul a várban összegyűlt vendégsereget a kormányfő, aki, ahogy az várható volt, történelmi visszatekintéssel indított. A találkozón többször is elhangzott, hogy a magyar nemzeti összetartozás ünneplése és a trianoni évforduló adja a találkozó apropóját, hangsúlyozta, a történelmi sérelmekből mindkét oldalon akad jónéhány, de a két népnek 

a jelenben és a jövőben kell megtalálnia a közös nevezőt.

A kormányfő kiemelte, emberi szempontból érti és érzi a magyarok fájdalmát Trianon miatt, de a feleknek be kell látniuk, az első világháború, a korábbi lépések folyománya volt a döntés. 

Soha nem volt még olyan miniszterelnöke, sőt tulajdonképpen szlovák politikusa sem nagyon az országnak, aki nyíltan kimondta volna, hogy Magyarország királyai az itt élő szlovákok királyai is voltak. A kormányfő ezt úgy fogalmazta meg, hogy

a magyar történelem (Matovič itt természetesen a magyarra lefordíthatatlan és értelmezhetetlen uhorské dejiny kifejezést használta) a magyarok és a szlovákok közös történelme. A magyar királyok is közösek, tette hozzá.

A kormányfő nem tért ki a második világháborút követően a magyarságot ért jogsérelmekre, úgy fogalmazott, a történelem értelmezése legyen a történészek feladata, a politikának a jelenre és a jövőre kell fókuszálnia.

Arra kérte a felvidéki magyarokat, ahogy eddig is, úgy a továbbiakban is segítsenek. Segítsenek, hogy az ország megtisztulhasson a korrupciótól és a maffiától!

Dél-Szlovákia (sic!) nagyon fontos régió, a miniszterelnök arra kérte a felvidéki magyarokat, vigyázzanak rá. Matovič kiemelte, a két nép közös hagyományait, kultúráját, vallását. Erre kell építenünk, jelentette ki, majd a problémákra is kitért. Szerinte a felvidéki magyarság szempontjából az oktatás a kulcskérdés. A szlovák nyelv tanításáról elmondta, olyan változásokra van szükség, amelyekkel elérhető, hogy a magyar fiataloknak ne kelljen külföldre menniük nyelvi hiányosságaik miatt.

A miniszterelnök az ebben rejlő lehetőségek kapcsán elmondta, a felvidéki magyarság lehet a kapocs e három ország között. Méltatta a magyar kultúrát is. Íróink közül Madách Imrét, Mikszáth Kálmánt, Márai Sándort és Grendel Lajost emelte ki.

A kormányfő Bárdos Gyulával (középen), a Csemadok elnökével és Őry Péterrel (balra), az MKP Országos tanácsának elnökével beszélget.

Szavait azzal zárta,  ő és kormánya mindig nyitottan állnak majd a magyarokat érintő problémákhoz, a kormányprogram ehhez meg is adja a megfelelő keretet. De úgy fogalmazott, ha bármikor gond van, szólni kell és le kell ülni megbeszélni azt. Végül közölte a hallgatósággal:

A kormányfő után Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke, az MKP politikusa lépett a mikrofonhoz. A baráti, emberi gesztusokat értékelni kell, fogott bele, ez a találkozó is egy ilyen. Mint mondta, néhány politikust leszámítva – többek között František Mikloškót és Rudolf Schustert emelte ki – alig volt arra példa, hogy az ország vezetői közül bárki szimpatizált volna a felvidéki magyarsággal. 

Berényi elmondta, a kormányfő első gesztusát még Bárdos Gyula 2014-es elnökválasztási kampánya során tette, mikor képviselői aláírásokkal járult hozzá az induláshoz. Úgy érzi, ez a nyitottság a későbbiekben is megmaradt. Szlovákia és Magyarország viszonya kapcsán elmondta, mindkét nép, mindkét ország közös érdeke a jó kapcsolat, és a magyar kisebbség parlamenti képviselete híján

ez a találkozó egy új kezdet lehet.

Idő kell ugyan a történelmi sérelmek feldolgozásához, jelentette ki Berényi, de a párbeszéddel oldható lesz a feszültség. Ennek a párbeszédnek az eredménye lehet az is, ha sor kerül a kettős állampolgárságra vonatkozó törvény módosítására. A politikus beszédében kitért a felvidéki magyarságot nagy mértékben sújtó asszimilációra. Beszédének zárógondolata is erre vonatkozott. Berényi kiemelte, a következő száz évünkhöz párbeszédre és nyitottságra lesz szükségünk.