Kevesebbet alszunk vasárnapra virradóra
Március 31.-én, azaz most vasárnap veszi kezdetét a nyári időszámítás, tehát eljött a tavaszi óraátállítás ideje. Ha éppenséggel Ön ébren lesz vasárnap hajnali két órakor, ne felejtse háromra állítani az óráját. Egyéb esetben persze bőven elég ha reggel teszi ugyanezt.
A tavaszi óraátállítás gyakorlata a legtöbbünk számára egyet jelent azzal, hogy úgymond "kevesebbet alszunk" holott azok esetében, akik nem dolgoznak vasárnap és sürgős időhöz kötött tennivalójuk sincs, ez nem feltétlenül igaz. Az viszont annál inkább, hogy a legtöbb ember nehezen alkalmazkodik a változáshoz, van akinek elég egy-két nap, valakinek akár hetekig is tarthat. Valószínűleg ez az oka, hogy az időváltás a legtöbb embernek nem éppen a szíve csücske.
A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig, azaz idén október 27.-ig tart, vagyis legközelebb akkor kell majd átállítanunk az óráinkat. Akkor viszont úgymond nyerünk egy plussz órát vagyis elvben akár többet is aludhatunk.
Az óraátállítás története egyébként meglehetősen régre, egészen a 18. századig nyúlik vissza, s állítólag a szénfogyasztás visszafogása volt az egyik első indok. Az érvelés máig hasonló, az, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje - általában a reggel hét és az este tíz óra közötti periódus - megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges megvilágításra, ezzel kevesebb energiára van szükség. Az állítólagos hozadékok mellett viszont az elmúlt években egyre több szó esik az óraátállítás negatív hatásairól is.
Az Európai Parlament erről – vagyis az óraátállítás gyakorlatának eltörléséről - 2019-ben már hozott egy döntést, ám ennek gyakorlati megvalósítására különböző okok miatt mindezidáig nem került sor.
