2024. december 5., 14:50

Kartai Gergő: A komáromi nagygyűlés óta nem volt ilyen jó esély, hogy napirendre kerüljön a felvidéki magyarok autonómiája

Az ENSZ Kisebbségi Fórumán elmondott beszédét követően kérdeztük Kartai Gergő kisebbségi jogvédőt, a magyar Alkotmánybíróság vezető főtanácsosát, hogyan lehet aktuálissá tenni a felvidéki magyarság autonómiájának ügyét.

kartai
Kartai Gergő az ENSZ Kisebbségi Fórumának ülésén
Fotó: Kartai Gergő Fb-oldala

Múlt héten az ENSZ Kisebbségi Fórumának genfi tanácskozásán a fiatal jogász szókimondóan érvelt a felvidéki magyar közösség autonómiájának szükségessége mellett. Ahogy lapunknak elmondta, felszólalását követően a konferencia több résztvevőjétől elismerő szavakat kapott, a folyosón azzal gratuláltak a beszédéhez, hogy a Felvidékről utoljára Duray Miklóstól hallottak ilyen határozott állásfoglalást a felvidéki magyarság kollektív jogai mellett.

A felvidéki magyar nyilvánosságban az elmúlt években valóban elszokhattunk attól, hogy a közéleti szereplők a magyarság autonómiája mellett érveljenek. Kartai szerint a nyilvánosságnak és a politikának is megvan a felelőssége abban, hogy jelenleg nincs tömeges társadalmi igény a felvidéki magyarok soraiban az önigazgatási modell, vagyis az autonómia iránt. A jogász hozzátette, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt az igényt ne lehetne megteremteni.
Megteremthető a társadalmi igény az autonómiára

Kartai emlékeztetett, húsz évvel a szégyenteljes népszavazás után ma már Magyarországon valós társadalmi igény van arra, hogy a magyar kormány nemzetpolitikát folytasson. Mindez azonban nem ment egyik napról másikra, ebben benne van a 2010 óta kormányon lévő nemzeti oldal következetes politikája és eredményei – húzta alá a jogász. Kartai hozzátette, ahogy ma Magyarországon vitathatatlanul társadalmi támogatottsága van a kormányzat nemzetpolitikai lépéseinek, úgy a felvidéki magyarok körében is meg lehet teremteni a társadalmi igényt az autonómiára.

Kartai felidézte 2016-os felvidéki jogvédő körútját Észak-Komáromban, melynek lakossága 54%-ban még mindig magyarajkú. Visszaemlékezése szerint, amikor megkérdezték a Komáromi Járási Bíróságon, mi az akadálya annak, hogy az épületben nem elérhetőek magyar (avagy kétnyelvű) feliratok, dokumentumok; illetve a perek magyar nyelvű tolmácsolására miért nem kerül sor, akkor az a húsbavágó válasz érkezett, eddig ezt még senki nem kérte.

A jogász szerint fontos, hogy a nyilvánosságban teret kapjanak a kisebbségi jogsérelmek, és a felvidéki magyarság legalább a meglévő jogaival éljen. A kollektív jogok iránti igény megteremtésére az első lépés, hogy a magyarok bátran és következetesen használják az anyanyelvüket az állami hivatalokban, ott, ahol erre egyébként törvény adta lehetőségük van – szögezte le Kartai, hozzátéve, ha valakit jogsérelem ér, álljon a nyilvánosság elé. Ebben tudnak segíteni a kisebbségi jogvédő szervezetek – tette hozzá Kartai, aki szerint a kiállás, a jó példa, idővel ragadóssá válik.

Nem a többségi nemzet igényeinek kell megfelelni
Változtatni kell azon a szemléleten, hogy a kisebbséghez tartozók a többségi nemzet elvárásainak igyekeznek megfelelni – hangsúlyozta a jogász, aki szerint ennek a szemléletváltásnak a felvidéki magyar képviselet eszköztárában is meg kell jelennie. Vagyis a magyar pártnak, ha tárgyalási pozícióba kerül, nem a többségi nemzet számára is könnyen elfogadható minimumot kell követelnie, éppen ellenkezőleg, a kisebbségi jogbővítés tekintetében a maximális célokat kell megfogalmaznia, hogy a politikai alku során maradjon tere – húzta alá Kartai.

A jogász emlékeztetett, ahogy a múlt heti genfi felszólalásában is hangsúlyozta, az őshonos nemzeti közösségek autonómiája egyáltalán nem ördögtől való, hanem működő gyakorlat az Európai Unióban. Az már más lapra tartozik – tette hozzá Kartai, hogy az unióban ebben a tekintetben is kettős mérce érvényesül. Miért nem járnak ugyanolyan jogok a felvidéki magyaroknak, mint a katalánoknak, a dél-tiroliaknak, vagy a finnországi svédeknek – vetette fel Kartai.

Új lendületet kaphat a felvidéki magyar politika
Ahogy az ENSZ Kisebbségi Fórumán is tapasztalhatta, elengedhetetlenül fontos a lobbitevékenység – tette hozzá a jogász – enélkül ugyanis a kisebbségi jogsérelmek nem jutnak el a döntéshozókhoz. A felvidéki magyarságnak ebben a tekintetben is van hova erősödnie – húzta alá Kartai, aki szerint ilyen vonatkozásban is bizakodásra ad okot a Magyar Szövetség őszi tisztújítása.

A jogász hangsúlyozta, Gubík Lászlót úgy ismerte meg, mint aki a vezetői kvalitásaival képes lehet felrázni a közösséget, és új lendületet adhat a felvidéki magyar politikának. Kartai megjegyezte, úgy látja, a komáromi nagygyűlés óta nem volt ilyen jó esély, hogy a következő időszakban napirendre kerüljön a felvidéki magyarok autonómiája.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről. 

Hozzászólások

Fehér István 2024. 12. 12., cs - 07:38

Gratulálok Gergő, nagyon büszke vagyok rád!!! 🇭🇺