Kartai Gergő: A komáromi nagygyűlés óta nem volt ilyen jó esély, hogy napirendre kerüljön a felvidéki magyarok autonómiája
Az ENSZ Kisebbségi Fórumán elmondott beszédét követően kérdeztük Kartai Gergő kisebbségi jogvédőt, a magyar Alkotmánybíróság vezető főtanácsosát, hogyan lehet aktuálissá tenni a felvidéki magyarság autonómiájának ügyét.

Múlt héten az ENSZ Kisebbségi Fórumának genfi tanácskozásán a fiatal jogász szókimondóan érvelt a felvidéki magyar közösség autonómiájának szükségessége mellett. Ahogy lapunknak elmondta, felszólalását követően a konferencia több résztvevőjétől elismerő szavakat kapott, a folyosón azzal gratuláltak a beszédéhez, hogy a Felvidékről utoljára Duray Miklóstól hallottak ilyen határozott állásfoglalást a felvidéki magyarság kollektív jogai mellett.
Kartai emlékeztetett, húsz évvel a szégyenteljes népszavazás után ma már Magyarországon valós társadalmi igény van arra, hogy a magyar kormány nemzetpolitikát folytasson. Mindez azonban nem ment egyik napról másikra, ebben benne van a 2010 óta kormányon lévő nemzeti oldal következetes politikája és eredményei – húzta alá a jogász. Kartai hozzátette, ahogy ma Magyarországon vitathatatlanul társadalmi támogatottsága van a kormányzat nemzetpolitikai lépéseinek, úgy a felvidéki magyarok körében is meg lehet teremteni a társadalmi igényt az autonómiára.
A jogász szerint fontos, hogy a nyilvánosságban teret kapjanak a kisebbségi jogsérelmek, és a felvidéki magyarság legalább a meglévő jogaival éljen. A kollektív jogok iránti igény megteremtésére az első lépés, hogy a magyarok bátran és következetesen használják az anyanyelvüket az állami hivatalokban, ott, ahol erre egyébként törvény adta lehetőségük van – szögezte le Kartai, hozzátéve, ha valakit jogsérelem ér, álljon a nyilvánosság elé. Ebben tudnak segíteni a kisebbségi jogvédő szervezetek – tette hozzá Kartai, aki szerint a kiállás, a jó példa, idővel ragadóssá válik.
A jogász emlékeztetett, ahogy a múlt heti genfi felszólalásában is hangsúlyozta, az őshonos nemzeti közösségek autonómiája egyáltalán nem ördögtől való, hanem működő gyakorlat az Európai Unióban. Az már más lapra tartozik – tette hozzá Kartai, hogy az unióban ebben a tekintetben is kettős mérce érvényesül. Miért nem járnak ugyanolyan jogok a felvidéki magyaroknak, mint a katalánoknak, a dél-tiroliaknak, vagy a finnországi svédeknek – vetette fel Kartai.
A jogász hangsúlyozta, Gubík Lászlót úgy ismerte meg, mint aki a vezetői kvalitásaival képes lehet felrázni a közösséget, és új lendületet adhat a felvidéki magyar politikának. Kartai megjegyezte, úgy látja, a komáromi nagygyűlés óta nem volt ilyen jó esély, hogy a következő időszakban napirendre kerüljön a felvidéki magyarok autonómiája.
Hozzászólások
Gratulálok Gergő, nagyon büszke vagyok rád!!! 🇭🇺