Kamenický szerint látható eredményeket hoz a konszolidáció
Nem igazak azok az állítások, miszerint a jelenlegi kormány konszolidációs lépései nem segítik az államháztartást. Ahhoz az állapothoz képest, ahogyan az elődöktől átvették, a hiány több mint 2 százalékkal javult a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva. Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának mutatója is magasabb lenne jelenleg, ha a kabinet nem hozott volna szanálási intézkedéseket. Ezt hétfőn, a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján jelentette ki a Ladislav Kamenický pénzügyminiszter.
A tárcavezető ezzel arra az aktuális jelentésre reagált, amelyet a Költségvetési Tanács mutatott be a múlt héten. Eszerint az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága tavaly enyhén romlott, és a magas kockázatú sávban található. Ennek mutatója a 2024-es felülvizsgált, a GDP 5,3 százalékát kitevő szintről tavaly a GDP 5,5 százalékára, azaz 7,9 milliárd euróra nőtt. Ez az érték azon szanálási intézkedések nagyságrendjét fejezi ki, amelyek az államadósság stabilizálásához szükségesek a következő 50 év hosszú távú horizontján.
– állapította meg a miniszter.
Egyúttal a szemére vetette a tanácsnak, hogy a múltban a hosszú távú fenntarthatóság romlásakor figyelmeztetett a világjárvány és az energiaválság hatásaira, jelenleg azonban már nem beszél eleget az ukrajnai háborúról, az amerikai vámokról vagy a közel-keleti háborúhoz kapcsolódó aktuális válságról.
A miniszter emlékeztetett, hogy a kormánynak eredetileg sikerült 2024-ben a GDP 4,1 százalékára csökkentenie a mutatót. Jelenleg ezt az értéket a tanács a GDP 5,3 százalékára értékelte át, de e mögött elsősorban külső hatások állnak – hangsúlyozta.
– számszerűsítette a tárcavezető.
Szerinte a mutató romlását a tanárok és az egészségügyi dolgozók bérének emelése is okozta, amelyet a kormány meglépett. „Minket azért kritizálnak, mert szociálpolitikát csinálunk” – értékelte a helyzetet a pénzügyminiszter.
