Jozef Lenč: A politika kisajátítja a járványkezelést
Vajon mivel magyarázható a kormánypártok egy helyben topogása? Járványkezelésben miért nincs egyezség a kormány és az ellenzék között? Mire kell vigyáznia Peter Pellegrininek, hogy népszerűsége ne csökkenjen? Kulcsszerepet játszhat-e a populizmus a következő parlamenti választáson? Jozef Lenč politológust, politikai elemzőt, a nagyszombati egyetem politológia tanszékének oktatóját kérdeztük.
Az utóbbi időben a kormány mintha egy helyben topogna, az egyes törvényjavaslatok csak nagyon nehezen kerülnek át második olvasatba. Ilyen nehéz lenne a kompromisszumkeresés, vagy az okokat máshol kell keresni?
Egyrészt igaz, hogy azokat a reformtervezeteket, melyeket a pártok a kormányprogramba beiktattak, csak kompromisszum által tudták véghezvinni. Egy kormányban olyan pártok is lehetnek, amelyek populista beállítottságúak, de olyanok is, melyek csak a saját ideológiájukat nézik, és kevésbé hajlamosak a kompromisszumra. A jelenlegi szlovák kormány esetében a probléma sokkal mélyebb gyökerű.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a pártoknak eddig mindig sikerült megegyezniük, bár mindezt gyakran teátrális jelenetek előzték meg, a kormányból való kilépés fenyegetőzésével kísérve.
Jelenleg a kormányon belül nincsenek olyan komolyabb veszekedések, mint például tavaly, amikor az akkori kormányfő, Igor Matovič és a gazdasági miniszter, Richard Sulík feszült egymásnak. Most viszont a Sme rodina próbál minden törvényjavaslatot blokkolni. Meddig tudják ezt csinálni? Benne van a pakliban, hogy a Sme rodina elhagyja ezt a koalíciót?
Nem értek egyet azzal, hogy a koalícióban jelenleg nincsenek veszekedések. Azok mindig terítéken vannak, csak most nem a kormányon belül zajlanak a csatározások, hanem közvetlenül a parlamentben, ahol a koalíciós partnerek nyíltan egymást támadják, és egymás törvényjavaslatait blokkolják.
Nyakunkon a járvány harmadik hulláma, a parlamentnek további szigorításokat kellett hoznia. Elégségesen felkészült a kormány erre a járványhullámra?
Azok az ígéretek, hogy a harmadik hullámra kellőképpen fel vagyunk készülve, csak üres szavak maradtak. Sajnos, ez nem először történt meg.
- Ami a járványhelyzetet és az oltást illeti, a társadalom ezekben a kérdésekben nagyon megosztott. Ugyanúgy, ahogy a parlament is, hiszen óriási különbségek vannak a kormány és az ellenzék nézetei között. A többi országban a pandémia kezelésében sokkal kisebb a megosztottság. Nálunk miért nincs konszenzus legalább a járványkezelésben?
Az egyes politikusok nem átallják ezt a témát maguknak kisajátítani, és a saját maguk hasznára fordítani.
A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján még mindig a Hlas-SD a legerősebb párt. Sikerülhet ezt a pozíciót megtartaniuk egészen a következő választásokig? Ezzel összefüggésben mivel magyarázza azt, hogy a Smer továbbra is erősödik, annak ellenére, hogy Ficót kompromitáló felvételek kerültek nyilvánosságra?
Megtarthatja előnyét a Hlas, azonban azt könnyen el is veszíthetik. Elsősorban arra gondolok, hogy a párt nem maradhat ennyire passzív. A Smerrel ellentétben a Hlas álláspontja néhány politikai kérdésben bizonytalan. Ilyen például a járványhelyzet kezelése és az oltakozás kérdése, illetve az előrehozott választásokról szóló népszavazás, amelyet az alkotmánybíróság elvetett.
Az utolsó kérdés a jövőre vonatkozik. A politológusokat gyakran szokták arról kérdezni, milyen összetételű lesz a parlament a következő választás után. Én azonban arra lennék kíváncsi, folytatódik-e a populizmus, a hagyományos pártpolizálás pedig már végleg a múlté lesz?
Ugyanakkor érződik egyfajta társadalmi fásultság is, mely a populista és túlzottan az érzelmekre ható politizálás következménye. Ez pedig politológiai értelemben egy új irányzat kialakulásához vezethet. Nem szabad elefeledkezni arról sem, hogy az 1998-as parlamenti választások óta ciklusról ciklusra mindig új játékosok jelentek meg a politikai színtéren.
