Itt a kormánylista! Mutatjuk, kik lesznek az új miniszterek
2006, 2012, 2016 után negyedszer is Robert Fico alakíthat kormányt. Az új kabinet a Smer, a Hlas és az SNS hármaskoalíciójaként áll fel. Mutatjuk, kik vezetik az egyes tárcákat a negyedik Fico-kormányban.
Szerdán tartja alakuló ülését a parlament, az államfő bejelentése szerint az ülés szünetében kerülhet sor az új kormány kinevezésére.
Az elnöki vétó kapcsán a szlovákiai politikai rendszer lényegét érintő alkotmányos aggályokról és a most felálló kormányra váró kihívásokról kérdeztük Öllös László és Tokár Géza politikai elemzőket. Ha az új kormány felállása kapcsán mélyebb összefüggésekre is kíváncsi, jó szívvel ajánljuk a beszélgetést.
Az új kabinetben a koalíciós megállapodás értelmében a munkaügyi, az egészségügyi, az oktatási, a belügy- és a gazdasági, a beruházási, a régiófejlesztési és az informatizációs minisztert a Hlas, a védelmi, a közlekedési, a földművelési, az igazságügyi, a külügy- és a pénzügyminisztert a Smer jelöli. A környezetvédelmi és a kulturális tárca, illetve a januárban létrejövő idegenforgalmi és sportminisztérium élére az SNS állít jelöltet. A koalíciós szerződés rögzíti, hogy mindhárom kormánypártnak lesz egy miniszterelnök-helyettese.
A Smer elnöke igazi politikai veterán. Fico 1964-ben született Nagytapolcsányban. A pozsonyi jogi karon végzett, előbb a Demokratikus Baloldal Pártjában politizált, majd megalakította saját pártját, a Smer-SD-t. Előbb 2006 és 2010, majd 2012 és 2018 között volt kormányfő, ezzel Szlovákia 1993 utáni történelmében ő töltött a legtöbb időt a miniszterelnöki bársonyszékben. 2018-ban a Kuciak-gyilkosságot követően lemondásra kényszerült, a miniszterelnöki széket átadta párttársának, Peter Pellegrininek, aki a 2020-as elbukott választás után kilépett a Smerből, megalakítva a Hlas-SD-t. Erről a mélypontról állt fel Robert Fico a 2020 utáni ciklusban, és vetélytársait megelőzve ismét behúzta a kormányfői tisztséget.
Védelmi miniszter: Robert Kaliňák
Kaliňák a pártelnök mellett a Smer egyik legismertebb arca. A politikusi középnemzedékhez tartozik, 1971-ben született Pozsonyban. A bolgár gyökerekkel bíró Kaliňák Ficóhoz hasonlóan a pozsonyi jogi karon végzett. Politikai pályáján árnyékként követte a Smer első emberét, a Robert Fico vezette kormányokban végig belügyminiszter volt. A Kuciak-gyilkosságot követően a kormányfőhöz hasonlóan ő is lemondásra kényszerült. 2022-ben bűnszervezet létrehozásának vádjával átmenetileg őrizetbe vették. A 2023-as parlamenti választáson a Smer listáján indulva 263 ezer preferenciaszavazatot kapott.
Közlekedési miniszter: ifj. Jozef Ráž
A tárca kapcsán előzetesen több név felmerült, a befutó végül az Elán együttes frontemberének fia, ifj. Jozef Ráž lett. A Robert Kaliňák érdekköréhez sorolt Ráž szakmai előéletéhez tartozik, hogy a Szlovák Posta, majd az egyészségügyi tárca kötelékében töltött be vezetői tisztségeket. A Smer már a 2018-as kormányátalakításkor szívesen látta volna miniszterként. A Kuciak-gyilkosságot követő viharos időszakban a belügyi tárca élére szemelték ki, de Andrej Kiska akkori államfő a Kaliňákhoz fűződő "túl szoros" kapcsolata miatt elutasította a kinevezését. Miniszteri ambíciói, igaz másik tárca élén, a negyedik Fico-kormányban teljesülhetnek.
Földművelési miniszter: Richard Takáč
Takáč a Smer fiatalabb politikusnemzedékéhez tartozik, 1982-ben született Privigyén. A nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetemen szerzett diplomát. A 2020 utáni ciklusban ő vitte a mezőgazdasági témákat a Smerben. Pellegriniék kiválása után Fico egyik közeli embere lett, jelölése az agrártárca élére emiatt egyáltalán nem számít meglepetésnek. A 2023-as választáson tisztes eredményt ért el, közel 69 ezer karikát begyűjtve lett képviselő.
Igazságügyi miniszter: Boris Susko
Susko 53 évesen a középnemzedékhez tartozik. Smeres minisztertársai körében a kevésbé ismert arcok egyike. Jogi diplomáját Pozsonyban szerezte, ezzel követi Fico és Kaliňák sormintáját. Susko számára a mostani kinevezés a nagy kitörési lehetőség, eddig mezei képviselőként ült a Smer frakciójában. A liberális sajtó az új igazságügyi miniszter kapcsán felrója, hogy nem változtatná meg az elhíresült 363-as paragrafust, és fenntartásai vannak Daniel Lipšic főügyésszel szemben.
Külügyminiszter: Juraj Blanár
Blanár (1966) a Smer zsolnai erős embere. Szülővárosában diplomázott a közlekedési főiskolán. Ciklusok óta a Smer parlamenti képviselője, a párt alelnöke. 2005 és 2017 között Zsolna megye elnöke volt. A 2023-as választáson több mint 183 ezer preferenciaszavazatot kapott, ennél többet csak Fico, Kaliňák és Ľuboš Blaha zsebelt be. Külügyminiszteri kinevezésére a választások előtt nagy összegben kevesen fogadtak volna.
Pénzügyminiszter: Ladislav Kamenický
Kamenický a tapasztaltabb tárcavezetők közé tartozik. Az 53 éves politikus Pozsonyban szerzett közgazdasági oklevelet. 2012 óta parlamenti képviselő, 2016-tól kormánypárti politikusként a törvényhozás költségvetési bizottságát vezette. 2019 és 2020 között egy ízben már betöltötte a pénzügyminiszteri tisztséget. Idén több mint 85 ezer preferenciaszavazattal jutott a parlamentbe, és töltheti be a kormámányfő után hagyományosan a második legfontosabb pozíciót.
A Hlas-SD ugyan a PS ajánlatával ellentétben a Smer-SD és az SNS koalíciójában nem szerezte meg a kormányfői széket, de a párt elnöke így is egyike lesz a három közjogi méltóságnak. A besztercebányai születésű Peter Pellegrini (1975) két évig, 2018-2020 között volt Szlovákia miniszterelnöke, de korábban a parlament alelnökeként is dolgozott, majd a törvényhozás elnöke volt 2014-2016 között. 2000-2020 között volt a Smer-SD tagja, amelynek listáján parlamenti képviselőnek választották, később pénzügyi államtitkárként, iskolaügyi miniszterként, majd miniszterelnök-helyettesként is felhívta magára a figyelmet. A 2020-as választásokon a Smer listáján a legtöbb preferenciaszavazatot gyűjtötte be, majd még abban az évben megalakította a Hlas-SD-t, amely az idei parlamenti választáson bejutott a törvényhozásba, s a kormány része lesz.
Belügyminiszter: Matúš Šutaj Eštok
A Hlas-SD menedzsere, jogi diplomával rendelkezik, a Fico-kormány legfiatalabb minisztere lesz. Matúš Šutaj Eštok (1987) Nagymihályon született, akinek pályafutása évek óta kíséri Peter Pellegrini munkásságát. Együtt dolgoztak már akkor is, amikor Pellegrini az iskolaügyben tevékenykedett, illetve miniszterelnök-helyettes volt. Ezt követően Šutaj Eštok a kormányhivatalt vezette Pellegrini miniszterelnöksége alatt. Az elmúlt időszakban élesen bírálta a NAKA egyes nyomozásait, s nem ért egyet Daniel Lipšic speciális ügyész tevékenységével sem.
Gazdasági miniszter: Denisa Saková
A Pellegrini-kormány belügyminisztere, a Hlas egyik alelnöke a belügyi tárca várományosa volt ezúttal is, így hát meglepő, hogy a nyitrai születésű politikus egészen más területen fog dolgozni. Saková (1976) viszont nem érdemtelenül irányíthatja majd a gzdasági tárcát, hiszen közgazdaságtanból szerzett diplomát, majd doktori címet. Igaz, később a belügyi tárcánál kezdett dolgozni, majd a szakmai munkáját politikai követte, s előbb a Smer jelöltjeként államtitkár lett, majd a Fico-kormány lemondása után két évig volt belügyminiszter. 2016-ban még alig néhány ezer szavazattal került be a parlamentbe, de idén a legtöbb preferenciaszavazatot gyűjtötte a női jelöltek közül.
Munkaügyi miniszter: Erik Tomáš
A Hlas-SD másik alelnöke egyértelmű választás volt a miniszteri székre, hiszen éppen ő volt az, aki a párton belül a szociális ügyekkel foglalkozott. Erik Tomáš (1975) homonnai születésű politikus, akinek a pályafutása a média világából indult. Az egyik rádióból érkezve a Markíza csatorna fiatal riportere 2006 után inkább a belügyi tárca szóvivői posztját választotta, majd a Smerrel kötődő kommunikációs karrierje egészen a parlamentig juttatta. Ennek ellenére a Hlas megalakulása után otthagyta korábbi barátait, és Pellegrini oldalán folytatta. A Hlas politikusai közül ő kapja a legtöbb kritikát megosztó kommunikációs stílusa miatt, amely a párt többi tagjára nem jellemző.
Oktatási miniszter: Tomáš Drucker
A menedzsertípus, akinek esetében leginkább az volt a kérdés, milyen tárca élére kerül. Tomáš Drucker (1975) pozsonyi születésű, a nagyközönség a Szlovák Posta vezetőjeként ismerte meg, amelynek élén gazdasági sikereket ért el, de már korábban több nagyvállalatban tevékenykedett, nem csupán a Smer kormányai alatt. 2016-ban a műszaki végzettséggel és jogi diplomával is rendelkező politikus egészségügyi miniszter lett, majd a Pellegrini-kormányban rövid ideig belügyminiszterként is dolgozott, de lemondott, mert ahogy nyilatkozott, nem érezte magát otthonosan ebben a tisztségben. 2019-ben megalakította a Dobrá voľba pártot, amely a 2020-as választáson több mint háromszázalékos eredmény ért el, a politikai alakulat azonban idén beolvadt a Hlas-SD-be, Drucker pedig több mint 43 ezer karikát gyűjtött a parlamenti választáson.
Egészségügyi miniszter: Zuzana Dolinková
A Hlas-SD másik női minisztere még szinte újonc a politikában. Zuzana Dolinková (1983) is a Dobrá voľba pártból igazolt át, s lett a Pellegrini-féle alakulat alelnöke. A jogi pályán aktív legfiatalabb női miniszter a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének elnökeként vált széles körben ismertté, majd amikor Drucker pártjával nem jutott a parlamentbe, a rá következő évben belépett a Hlasba. Elsősorban az egészségügyi jog területén ismertük meg a tudását, de most az egész egészségügyi ágazat irányítása lesz a feladata. A parlamenti választásokon több mint 20 ezer karikát gyűjtött.
Informatizációért felelős miniszter: Richard Raši
A párt elnöke mellett a Hlas legnagyobb szakmai múlttal rendelkező politikusa. Az ismert kassai orvos Raši (1971) 2020-ig a Smerben politizált, ahova a pozsonyi egyetemi kórház igazgatójaként érkezett. Volt egészségügyi miniszter, kassai főpolgármester, majd informatizációért felelős miniszterelnök-helyettes (itt éppen Pellegrinit váltotta), s néhány száz szavazat választotta el attól, hogy Kassa megye elnöke is legyen. Az elmúlt időszakban már az egészségügyi terület helyett a modernebb technológiák felé vette az irányt, éppen ezért a szakemberek nem lepődtek meg rajta, hogy nem az egészségügyi tárcát választotta a Hlas alelnöke.
Az uniós források felhasználásért felelős miniszterelnök-helyettes: Peter Kmec
Ezen a téren is a biztosat választotta a Hlas, Peter Kmec (1966) ismert diplomata, volt nagykövet az Egyesült Államokban és Svédországban is, de parlamenti képviselőként is dolgozott az elmúlt három évben. A sajtóban nagy visszhangot váltott ki, amikor a Hlas PS-szel és SaS-szel közös politikai jövőjéről beszélt az esetleges tárgyalások kapcsán, amit a Smer-SD élesen bírált. Egyértelműen EU- és NATO-barát a kommunikációja, tehát vélhetően lesznek konfliktusai a kormányon belül.
A legkisebb koalíciós párt, az SNS sem lehet elégedetlen a tárcák szétosztása kapcsán, jutott neki "pénzes" minisztérium, és kiharcolták, hogy az újonnan megalakuló idegenforgalmi tárca vezetőjét is a nemzetiek adják. A pártelnök, Andrej Danko, akinek főhet a feje a pártháttér nélküli légiósokkal felálló frakciója miatt, a 2016 és 2020 közötti ciklus után ismét a parlamenti pulpitusra ülhet, igaz most alelnökként.
Környezetvédelmi miniszter: Tomáš Taraba
Bár a közvélemény hajlamos a környezetvédelmi tárcát a politikailag súlytalan minisztériumok közé sorolni, valójában az egyik legnagyobb költségvetésű tárcáról van szó. Mivel Zuzana Čaputová elutasította az ellentmondásos kijelentéseiről elhíresült Rudolf Huliak kinevezését, így a zöldtárca betöltése maradt a legtovább nyitott kérdés. A befutó végül Tomáš Taraba lett, akit korábban a kulturális tárca várományosaként emlegettek, amitől végül az ágazat néhány liberális szereplőjének tiltakozása miatt visszalépett. Taraba Huliakhoz hasonlóan légiós volt a nemzetiek listáján, az előző ciklusban parlamenti képviselőként megszerzett népszerűségének köszönhetően a szeptemberi választásokon Danko után a második legtöbb karikát kapta.
Kulturális miniszter: Martina Šimkovičová
Martina Šimkovičová riporterként dolgozott a Markíza televízióban 1998-tól egészen 2016-ig. A munkahelyéről azért kellett távoznia, mert a közösségi oldalán a munkáltatója szerint elfogadhatatlan kijelentéseket osztott meg a menekültekről. Jelenleg a Slovan internetes televíziónál dolgozik. 2016-ban a Sme rodina pártlistáján szerzett parlamenti mandátumot, de két hónap után távozott a párt parlamenti frakcójából. A 2020-ig tartó ciklusban az emberi és kisebbségi jogok parlamenti bizottságának volt a tagja. 2019-ben az európai parlamenti választáson is elindult, ő volt a Polgármesterek és Független Képviselők listavezetője, de nem szerzett mandátumot. A 2020-as szlovákiai parlamenti választáson a Hlas ľudu listavezetőjéként indult, ám a párt nem került be a parlamentbe, így ekkor sem jutott mandátumhoz. A 2023-as parlamenti választáson az SNS listáján került a törvényhozásba.
Idegenforgalmi és sportminiszter: 2024 januárjában kerül betöltésre
A koalíciós megállapodás rögzíti, hogy a jövő januárban létrejövő idegenforgalmi és sportminisztérium élére szintén az SNS állít jelöltet. Andrej Danko pártelnök egyelőre nem nevezte meg, kit jelölnek majd az új tárca élére.
