Indul a népszámlálás adminisztratív szakasza - már nem rajtunk múlik, hányan leszünk mi, magyarok
Véget ért a 2021-es népszámlálás második, úgynevezett asszisztált időszaka is, a továbbiakban már a lakosság kihagyásával, a meglevő egyéb adatbázisokból folyik az összeírás.
Ez sokak számára talán meglepő lehet, viszont tény, hogy a június 13-án kitöltött utolsó számlálási űrlappal csak az a szakasz zárult le, amely során a lakosság, saját erőből, vagy asszisztens segítségével, de aktív szerepet játszhatott a népszámlálásban.
A február 15-én kezdődött és kétszer hat hétig tartó összeírás eredményeivel kapcsolatban az azt levezénylő Statisztikai Hivatal egyelőre nagyon szűkszavúan nyilatkozik.
Annyit tett csak közzé, hogy végül 5 220 000 lakos vett részt a népszámláláson. Ez a becsült(!) lakosság megközelítőleg 93 százaléka.
Csütörtökön a Statisztikai Hivatal a ma7.sk kérdésére igazolta, az ország becsült létszámát módosítani fogják, eddig 5,6 milliós lakossággal dolgoztak, ez várhatóan 5,4 millióra csökken majd. Igy viszont a részvétel már 96-97 százalékra növekszik. Ezzel kapcsolatban a portálunk által megkeresett szakértő, Gyurgyík László demográfus, szociológus elmondta,
ez kétségkívül jó hír a magyarság szempontjából, hiszen minél nagyobb részvétel, várhatóan annál nagyon lehet a szlovákiai magyarok száma is.
Jó hír az is, hogy a Statisztikai Hivataltól megtudtuk, nem volt jellemző a népszámlálás során, hogy a válaszadók kihagyták volna a nemzetiségre vonatkozó kérdés megválaszolását. Ahogy Jasmina Stauder szóvivő elmondta, az eddigi legkomplexebb adatmennyiséggel rendelkeznek, hozzátette, előreláthatóan alacsonyabb lesz a választ nem adók aránya, mint tíz évvel korábban.
A szóvivő viszont azt is elmondta, hogy a népszámláláson részt nem vevők adatait a rendelkezésre álló más adatforrásokból fogják felhasználni. Ez az úgynevezett „pozsonyi retesz”, amelynek egyik fontos tulajdonsága, hogy a részt nem vevők "megszámlálásánál" nem veszik tekintetbe azok nemzetiségét, illetve felekezeti hovatartozását.
Tehát akik nem vettek részt az összeíráson, az ország lakosságához azokat is hozzáadják, viszont nem vizsgálják a nemzetiségi és felekezeti hovatartozásukat.
Így, ha csak vélhetően pár tizeddel is, de alacsonyabb lesz az egyes nemzeti közösségek, például a szlovákiai magyarok, valamint az egyházi felekezetekhez tartozók, a katolikusok, reformátusok vagy a baptisták számaránya is – erősítette meg a szakértő.
Ez, bár bonyolultnak tűnik, azért fontos, mivel sok kisebbségi jog éppen a kisebbségi közösségek számaránya alapján kerül megadásra.
A Statisztikai Hivatalban tehát most kezdődik a népszámlálás harmadik, úgynevezett adminisztratív szakasza, amelyben, egyebek mellett, a hiányzók számbavétele is történik. A Hivataltól igyekszünk minél több, főképpen a szlovákiai magyarságra vonatkozó adatot megtudni, az első végeredményeket azonban csak év végére ígérnek a statisztikusok.
