Hrabko: Ivan Šimko az Alkotmánybírósághoz fordulhat a leváltása ügyében
Az Alkotmány közvetlenül nem határozza meg a parlamenti bizalom nélkül működő ideiglenes kormány egyes tagjai mandátumának a visszavonási eljárását. Ez lehetőséget jelent Ivan Šimko volt belügyminiszter számára, hogy panaszt nyújtson be az Alkotmánybíróságához a leváltása miatt. Jelentette ki Juraj Hrabko publicista a TASR TV-ben, aki szerint az Alkotmánybíróság döntése meghatározhatná, hogyan járhatnak el az alkotmányos tisztviselők ilyen esetekben a jövőben.
Emlékeztetett, hogy Ódor Lajos kormányának csak ideiglenes mandátuma van. Miután ugyanis nem kapott bizalmat a parlamentben, Zuzana Čaputová államfő előbb felmentette, majd ezt követően megbízta a kormányzással.
„Az államfő egyszer már felmentette Ivan Šimkót a parlament döntéséből eredően, amely nem szavazott bizalmat a kormánynak, most pedig másodszor menesztette” – jegyezte meg Hrabko.
Szerinte azonban nem lehetséges, hogy az államfő többször is „leváltson” egy minisztert. Az alkotmányosan tiszta megoldás Hrabko szerint az lenne, ha a köztársasági elnök új kormányt nevezne ki, amelynek 30 napon belül újra bizalmat kellene szavaztatnia a parlamenttel.
Hrabko rámutatott: bár az államfői gesztió alatt működő ideiglenes kormány lehetőségét kivételesnek tartják, csak ebben a választási időszakban már a második ilyen kormányunk van. A politológus ezért helyénvalónak tartja, hogy megismerjük az Alkotmánybíróság álláspontját például a most kialakult helyzettel kapcsolatban.
Hrabko Šimko leváltását is az államfő politikai hibájának tartja.
Szerinte a politikusok eleve kerülik a vagy-vagy helyzeteket, mert ilyenkor már nem lehet kompromisszumot kötni. „Az államfő a saját minisztere helyett azonban húsz rendőr véleményét helyezte előtérbe” – tette hozzá Hrabko, aki szerint az állam jövője szempontjából nagyon sajnálatos Čaputová döntése.
Hozzátette azt is: szerinte Šimkónak már két hónapja meg kellett volna fontolnia, hogy a jelenlegi helyzetben egyáltalán elfogadja-e az ajánlatot a belügyminisztérium irányítására.
– mondta Hrabko.
Az önkormányzatok Ódor miniszterelnökkel folytatott vitája kapcsán a megnövekedett energiaköltségek ellentételezéseként ígért 108 millió euró kifizetése miatt Hrabko megjegyezte, jelenleg augusztus 15-ére várnak, ekkorra jelezte ugyanis a miniszterelnök a döntés közzétételét. Bár ezt a pénzt még Eduard Heger ex-miniszterelnök ígérte az önkormányzatoknak, és a költségvetés részét képezi, Hrabko szerint a további jogszabályi változások által okozott megnövekedett kiadások megváltoztatták a helyzetet.
Feltételezése szerint a kormányfő végül úgy dönt, hogy kifizeti az összeg egy részét, de az önkormányzatok valószínűleg nem kapják meg a teljes összeget.
