Honnan van a Kisebbségi Kulturális Alap pénzügyi fedezete?

Az állandóan emlegetett alapot a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt jóváhagyásával hozták létre, akik 2017-ben könnyű szívvel szavazták meg ezt, hiszen a szlovákiai adófizetők közvetlen befizetéseiből nem kell hozzá egyetlen eurócent sem.

Az alap jelenlegi működését szlovák ellenzéki oldalról viszont sok bírálat éri. Legutóbb a Progresszív Szlovákia/Együtt koalíció kulturális miniszteri aspiránsa, Zora Jaurová mondta Dunaszerdahelyen a következőket: „A problémát az jelenti, hogy milyen filozófia alapján finanszírozza az alap a nemzetiségi kisebbségeket, azaz, hogy mindez pusztán a számok alapján történik. Az alap rendkívül bonyolult szerkezetű, egyáltalán nem lehet kizárni az egyes projektek elbírálásánál a nagymértékű összeférhetetlenségi konfliktusok lehetőségét.”

Ezt látszik alátámasztani egy másik szlovák ellenzéki párt, az SaS által megfogalmazott bírálat is, amelyben az Állami Számvevőszék ellenőrzését kérik, a KKA által finanszírozott egyes projekteknél tapasztalt összeférhetetlenség miatt. Ahogy akkor a párt szóvivője elmondta, „az alapot nemcsak hogy átszövi a klientelizmus, hanem híján van a belső ellenőrzési rendszereknek is.”

A kisebbségi alap működését érik ugyan kritikák, de az elmondható, hogy a magyar közösségnek szánt 4 millió euró létjogosultságát soha senki nem kérdőjelezte meg szlovák részről. Ez egy rendkívül egyszerű ténynek köszönhető, amelynek az a lényege, hogy Magyarország által a szlovákiai magyaroknak juttatott éves támogatások annyi adót termelnek Szlovákia költségvetése számára, melynek az összege jóval meghaladja az alap által szétosztott pénzt.

Erre a helyzetre először Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke hívta fel a figyelmet a legutóbbi Gombaszögi Nyári Táborban. Őry itt elmondta, hogy Magyarország ezt nem köteles megtenni, ezért a támogatását meg kell köszönni. Mi Szlovákiában élünk, itt fizetünk adót, ezért a szlovák államnak kötelessége volna biztosítani a kultúránk fennmaradását.

A Magyarország által a határon túli magyar közösségeknek szánt támogatások lényege, hogy az állam anyagi segítséget nyújtson az általa prioritásként kezelt társadalmi és gazdasági célok megvalósításához, így különböző beruházásokhoz, fejlesztésekhez, gazdasági tevékenységek ösztönzéséhez.

Magyarország különböző jogcímeken többmilliárd forint éves támogatást juttat a szlovákiai magyar közösség számára. Ezek a támogatások különböző forrásokból, különböző projektek, társadalmi szervezetek támogatására érkeznek. Két ismérvében azonban mindegyik megegyezik.

Ahogy azt a magyar államháztartási törvény a támogatások fogalmáról kimondja, „bármilyen formában, ellenérték nélkül nyújtott juttatást kell támogatásnak tekinteni”, illetve hozzátehető, hogy a Magyarországról érkező pénzügyi támogatás szinte teljes egészében a célországban, azaz Szlovákia területén kerül felhasználásra. Egyszerűbben szólva, itt kerül elköltésre. Szlovákiában vesznek tehát belőle fénymásolót, itt újítanak fel épületet, vagy rendelnek meg valamilyen szolgáltatást. Itt fizetnek vele, és itt kapnak számlát a felhasznált pénz befizetéséről. A támogatásra szánt pénz útját még tovább részletezhetnénk, a lényeg viszont nem változik, előbb vagy utóbb, kisebb vagy nagyobb tételenként, mindegyik kifizetés jelentős része befolyik a szlovák költségvetésbe. Azaz Szlovákia költségvetésének közvetlen bevételévé válik.

Azzal, hogy Szlovákiában kerül felhasználásra, egy részük vagy közvetlenül az általános forgalmi adó (áfa) bevételeit növeli, vagy pedig a személyi költségek formájában adójárulékként kerül be Szlovákia költségvetésébe.

Szlovákiában a jellemző általános forgalmi adó a termékek és a szolgáltatások terén 20%, a jövedelemadó pedig 19%, illetve 25%. Ha a támogatásokat felhasználják, a kifizetésnél az egyik vagy a másik adófajtát okvetlenül érinteni fogják.

Amikor tehát Laššáková a saját lovát dicséri és arról beszél, hogy Szlovákia a Kisebbségi Kulturális Alapon keresztül 4 millió euróval támogatja évente a magyar közösséget, akkor jusson az eszünkbe, hogy ennek a támogatásnak a költségvetési fedezete Magyarországról érkezik; vagyis mindez a szlovákiai adófizetőknek egyetlen centjébe sem kerül.

Ezért aztán Ľubica Laššáková miniszter, mint aki jól végezte dolgát, belekezdhetett a szlovák folklór támogatásának törvényi biztosításába. Ahogy a Magyar 7-nek nyilatkozva elmondta:

– 2019-ben sikerült a tradicionális és regionális kultúra támogatásának céljára kétszer 1,5 millió eurónyi összeget szerezni. Tavaly sikerült azt is megoldani, hogy immár törvény tegye lehetővé azt, hogy a regionális és a szlovák nemzeti folklór ilyen támogatása visszavonhatatlan legyen.

 A miniszter ilyenkor csak azt felejti el kihangsúlyozni, hogy a támogatásokból tisztán kisebbségi eseményre támogatást kérni nem lehetséges.

Megjelent a Magyar7 2020/7.számában.