Holtponton a rendőrháború

Két hónap is eltelt azóta, hogy Eduard Heger kormányfő rendkívüli aggodalmának adott hangot a rendőrségen belül kialakult helyzet kapcsán, és bejelentette, hogy létrejön egy munkacsoport a jogállamba vetett bizalom helyreállítására. Éles kijelentések következtek a koalícióból való kilépésekről, és egy újabb kormányválság körvonalazódott. Egyelőre azonban nem történt semmi, és a rendőrháború törvényi megoldásai mellékvágányra kerültek, írja a hnonline.sk portál. Mária Kolíková igazságügyi miniszter szerint a koalíció napirenden hagyta ugyan a témát, de amint az tudvalevő, a koalíció nem jutott egyezségre a kérdésben.

Pedig Eduard Heger kormányfő és pártfőnöke, Igor Matovič is jelezte, hogy a kormány kész expressz gyorsasággal végrehajtani a szükséges változtatásokat.

– nyilatkozta szeptemberben az OĽaNO elnöke. A változtatások egy szakértői csoport ötletein alapultak volna, amelyet Matovič a konklávéhoz hasonlított. Folyamatosan működött volna, és gyakorlatilag azonnali megoldásokat hozott volna. A minisztériumok, ügyészségek és bíróságok képviselőiből álló bizottság azonban még október befejezte az üléseit. Összesen 17 javaslatot dolgozott ki, ám ezeket a kormány hivatalosan sohasem mutatta be.

Az ajánlások között szerepelt a Büntető Törvénykönyv 363. paragrafusának megváltoztatása is, a speciális és a főügyészség elváalsztása vagy a Titkosszolgálat jogkörének csökkentése. Az intézkedéscsomagot akkor mutatták volna be, ha megszületik a politikai megállapodás ezt illetően. A Sme rodina mozgalom azonban előre bejelentette, hogy nem ért egyet ezekkel az elképzelésekkel, amire válaszul azt az üzenetet kapta az OĽANO képviselőitől, hogy akkor nincs helyük a kormányban.

– reagált Kollár ekképpen erre, és Szlovákia egy újabb koalíciós válság küszöbére került. A tárgyalások a témában azonban fagypontra kerültek. A Sme rodina mozgalom a Koalíciós Tanács egyik ülésén állítólag azt mondta a partnereknek, hogy nincs miről vitatkozni, amíg elő nem állnak a paragrafus megfogalmazásával. A konkrét jogalkotási javaslattal Kolíková állt elő, megállapodás azonban nem született a vitatott "háromszáz hatvanhármas" módosítására, így maradt a csend.

A vitát néhány napja Alojz Baránik, az SaS tagja élesztette fel, aki a soron következő parlamenti ülésre egy javaslatot nyújtott be a legfőbb ügyész jogköreinek módosítására. Kollárék azzal vádolták meg a képviselőt, hogy ezt a többiekkel való egyeztetés nélkül tette, ezért vonja vissza a javaslatot vagy halassza azt a parlament jövő évi ülésére.

Saját megoldással állt elő Veronika Remišová (Za ľudí) befektetési miniszter is, ami azt jelzi, hogy az ügyben jelenleg az illetékesek nem járnak el.

magyarázta Kolíková hozzáfűzve, Baránik és Remišová javaslata két olyan alternatívát jelent, amelyeket a partnereknek ő maga is felajánlott. 

A tárcavezető azt tervezi, hogy még idén novemberben a szokásos jogalkotási folyamattal előterjeszti a Büntető Törvénykönyv átfogó módosítását, ami tartalmazni fogja a szóban forgó paragrafus módosításait is. Ez azt jelenti, hogy az anyag leghamarabb jövőre kerülhet a parlamenti testület elé. A következő hónapokban tehát nem kerül sor olyan jogszabályozásra, amely a rendőrségen belüli háborút megoldaná.

A legégetőbbnek kikiáltott kérdés megoldására tehát nem került sor, időközben pedig megjelentek új ellentétek a koalíción belül a reformokat illetően, amelyek a régi konfliktusokat elfedték.

Jelenleg leginkább a világjárvány elleni küzdelem foglalkoztatja a koalíciót, pedig a korrupcióellenes küzdelem és az állam megtisztítása olyan téma, amelyek kormányra segítették az OĽaNO mozgalmat. Matovič is új témát talált, és az állam általa oly sokat szorgalmazott megtisztításáról az ő szájából sem hallani semmit. Most éppen az adóreformmal állt ki a nyilvánosság elé.

A kormány tétlensége megerősíti tehát a társadalmon belüli jogos szkepticizmust.

Az AKO ügynökség októberben készített felmérése alapján, a választók 43,5 százaléka gondolja úgy, hogy a rendőrháború kitörése után sem változik semmi, 17,5 százalékuk pedig a helyzet súlyosbodására számít. Az adatgyűjtés azt is megmutatta, hogy az emberek nem bíznak a biztonsági erőkben. A legnagyobb bizalmat a Nemzeti Bűnügyi Ügynökség (NAKA) szerezte meg, de ez is csak 21,8 százalékot kapott a választóktól.