Hol tart a Magyar Szövetség egy évvel a tisztújítás után? Elemzőket kérdeztünk
Gubík László egyéves pártelnöki tevékenységéről, a Magyar Szövetség helyzetéről, esélyeiről kérdeztük Csonka Ákos és Öllös László politikai elemzőt.
“Gubík László elég mélyről kezdhette a pártépítést, egy éve áldatlan állapotban volt a párt és a felvidéki magyar közélet. Egy év elteltével azt látom, hogy ugyan még nem sikerült teljesen rendezni a viszonyokat, de megszűnt a belső és a külső feszültség a párt körül.
- hangsúlyozta Csonka Ákos.
Öllös László úgy fogalmazott, “a meghirdetett korszakváltás félúton tart. Vannak dolgok, amelyek sikeresen lezajlottak, és olyanok is, amelyek úgy néz ki, hogy nem.
Ennek is köszönhetően a párt sokkal gyakrabban jelenik meg a sajtóban, javarészt szakpolitikai állásfoglalásokkal”.
Csonka Ákos szerint Gubíknak sikerült elindítania a korszakváltást, befejeznie még nem. “A szakpolitizálás nagyságrendekkel magasabb szinten mozog, mint korábban.
Hiányosságokat a struktúrákban látok, még nem sikerült megvalósítani a célként kitűzött szervezeti hálót” - tette hozzá az elemző.
Öllös hangsúlyozta, “számos olyan kérdés van, amivel kapcsolatban szakszerű véleménye van a pártnak, ami nagy pozitívum. Persze soha nem lehet elégedett az ember, továbbra is állíthatja, hogy még több szakmai állásfoglalás is lehetne, és kellene is, de mindenképpen látható a hatalmas előrelépés a korábbi állapothoz képest. Az is nagy előrelépésnek nevezhető, hogy a párt elnöke, de a vezetőségi tagok közül többen is rendszeresen megjelennek olyan helyeken, ahol a szlovákiai magyarság fontos eseményei történnek.
Pozitívum az is, hogy a párt már jó időben elkezdett készülni az önkormányzati választásokra. Ez, ha jól csinálják, az országos támogatottságot is növelheti. Az egyik döntő tényező lesz, mennyire sikerül majd magát a pártot mozgósítani. Mekkora munkát tesznek majd bele az országos kampányba a párt polgármesterei, helyi képviselői”.
Öllös szerint
Eljárnak esetleg falugyűlésre, ahol felszólalhat a párt képviselője, de ilyen évente egy alkalommal van. Ezeket az embereket, amikor nincs választási kampány, leginkább az interneten, a közösségi hálón keresztül lehet elérni. Nagyon gyorsan fel kellene építeni azokat az internetes kommunikációs struktúrákat, amelyekkel rendszeresen eljuttatható hozzájuk amit a párt állít, gondol és tesz. Kampányidőszakban pedig személyesen kell hozzájuk eljutni ajtótól ajtóig”.
Csonka úgy véli “a külső tényezők kapcsán az látható, hogy ugyan van egy-két aktivista politikus, akik szlovák pártokban próbálnak szerencsét, mint Grendel Gábor, Ódor Lajos, Hamran István vagy Simon Zsolt.
Grendel Gábor láthatóan nem akar benyomulni a magyar politikai térbe, Ódor Lajos viszont az elmúlt hetekben ismét aktivizálódott, Simon és Hamran pedig az SaS-szel próbálja megszólítani a magyar választókat. Simon Zsolt pártjának legutóbbi választási eredményei azonban szerintem beszédesen mutatják, erre mekkora esélye van. Azt is látni kell, hogy az elmúlt időszakban a Gyimesi Györgyre irányuló korábbi reflektorfény nagyban csökkent, nem igazán mutatkozik mozgástér a számára”.
Gyimesi mozgástere minimális, ő lényegében jelenleg egy kormányhivatalnok egy minisztériumon belül. Ebben a pozíciójában kellene látványos eredményeket felmutatnia, ez láthatóan nem sikerül neki” - tette hozzá Öllös.
A párt támogatottsága tekintetében nem történt számottevő elmozdulás, a közvélemény-kutató ügynökségek nagyjából hasonló számokat mérnek, mint egy évvel ezelőtt. Csonka elmondta,
Abban biztos vagyok, hogy az előző évtizedekben nem volt Gubík Lászlóhoz hasonló felkészültségű vezetője a felvidéki magyar politikának. Ahhoz, hogy megtörténjen az elmozdulás nemcsak az elnöknek, hanem a széles pártvezetésnek is rá kell kapcsolnia”.
Öllös a közvélemény-kutatások eredményei kapcsán megjegyezte, az előző választások tapasztalatai azt mutatják, a felmérések rendre alulmérik a magyar pártot. “Meg lehetne tenni, hogy a választások előtti utolsó eredmények és a tényleges eredmény közti különbséget hozzáadjuk az aktuális adathoz, és lehet, közelebb lennénk a valósághoz. Persze ez egy olyan módszer, amire nem lehet mérget venni. A párt támogatottsága egyébként így sincs biztosan öt százalék fölött.
- hangsúlyozta az elemző.
Csonka hangsúlyozta,
A pártelnök három alternatívát vázolt fel: nem nyúl a kormány a választási szabályokhoz, de a Magyar Szövetség megugorja az öt százalékos küszöböt, vagy bevezetik a nemzetiségi alternatív küszöböt és így jut be önerőből a párt a parlamentbe, vagy bevezetik az egyéni választókerületi rendszert, és így szerez mandátumokat a Magyar Szövetség. Lehetőség az is, hogy valamilyen koalíció részeként jut be a párt, de azt - ahogy arra Gubík is utalt - még egyszer nem engedhetjük meg, hogy ne legyen magyar érdekképviselet a törvényhozásban. Kizárnám természetesen partnernek a Smert és ugyanúgy a PS-t, a liberális és a radikális pártokat, illetve Matovič elfogadottsága is megkopott a magyar választók körében. Két lehetséges partnert látok, a KDH-t és a Hlast” - tette hozzá Csonka Ákos.
Öllös hangsúlyozta,
Az esetleges koalíciós indulás kapcsán Öllös megjegyezte, két olyan párt van, amellyel ez a lehetőség számításba jöhet, a Hlas és a KDH. Azt azonban nem láthatjuk előre, hogy amikor a kérdés aktuálissá válik, a szlovák pártokban lesz-e hajlandóság az együttműködésre. A Magyar Szövetségnek mindenképpen arra kell törekednie, hogy megerősödjön akár koalícióban indul, akár nem. Koalíciós indulás esetén ugyanis a preferenciaszavazatok döntik el, a magyarok közül kik és hányan kerülnek be a listáról a parlamentbe. A sikeres szerepléshez ebben az esetben is nagy szükség lesz a magyar szavazatokra”.
