Hogyan tovább, Csemadok?
Szeptember 20-án új vezetőséget választ a Felvidék legnagyobb társadalmi, kulturális szervezete, a Csemadok. Kiss Beáta és Petheő Attila elnökjelöltek a SzóBeszéd stúdiójában ütköztették az elképzeléseiket.
Meghívást kapott a harmadik elnökjelölt, Hrubík Béla is, aki azonban családi okok miatt nem tudott részt venni a stúdióbeszélgetésen. Kiss Beátát és Petheő Attilát a Csemadok helyzetéről, gazdálkodásáról, a tervezett intézkedéseikről, illetve a szervezet társadalmi szerepvállalásáról és a fiatal nemzedékek megszólításáról kérdeztük.
Kiss Beáta hangsúlyozta, a Csemadok alapját a helyi szervezetek, a tagság képezik. Árnyalja a képet, hogy vannak nagyon jól dolgozó, aktív helyi szervezetek, és olyanok is, amelyek gyakorlatilag nem mutatnak aktivitást. Kiss szerint ebből is következik, hogy a Csemadok társadalmi befolyása nem olyan erős, mint amilyen a súlyából adódna. Az anyagi hátteret tekintve azonban, összevetve a korábbi időszakokkal, a szervezet jelenleg sokkal jobb kondícióban van – húzta alá Kiss Beáta.
Petheő Attila emlékeztetett, a Csemadok nemcsak a Felvidék, de az egész Kárpát-medence legnagyobb kulturális szervezete. Két kutatást végeztek a munkatársai, amelyekkel felmérték a szervezet aktuális helyzetét. Ezekből leszűrhető, hogy a helyi szervezetek kétharmada bizonytalan a jövőjét illetően és a többség szerint átfogó modernizációra szorul a Csemadok – mondta Petheő hozzátéve, innen szép előrelépni, de ugyanakkor derűlátó a Csemadok jövőjét illetően.
Kiss Beáta szerint jó ötlet volt a kérdőíves felmérés, de az abból leszűrt következtetéseket mindenképpen ki kell egészíteni a közvetlen beszélgetések tapasztalataival. Ezek a helyi tapasztalatok azonban sok esetben nem támasztják alá azokat a kritikus véleményeket sem, amelyek az elmúlt hónapokban a médiában megjelentek. Ugyanakkor Kiss Beáta szerint is vannak dolgok, amelyeken változtatni kell, ilyen például a szervezet kommunikációja. Petheő Attila válaszul megjegyezte, a médiában – így a ma7.sk-án megszólalók – értékes, a Csemadok munkáját segítő emberek, ezért a véleményükre oda kell figyelni. Viszont az is igaz, tette hozzá Petheő, a tagság felelőssége, hogy kifelé a Csemadok jó hírét közvetítse.
Petheő Attila szerint első lépésként jóval nagyobb szerepet kell adni a szervezet gerincét jelentő alapszervezeteknek. Ugyancsak fontosnak nevezte a fiatal nemzedékek bevonását a helyi közösség életébe, és emlékeztetett, a Csemadok a kulturális rendezvények szervezésével tulajdonképpen szolgáltatást nyújt, szerinte ezen keresztül szólíthatók meg a fiatalok. A harmadik nagy terület a kulturális örökségvédelem, a nemzeti identitás megőrzése, megerősítése. Ennek érdekében szükségesnek látja egy hosszabb távú felvidéki kulturális koncepció megalkotását, s ebbe szerinte be kell vonni a felvidéki civil szervezeteket és az értelmiséget is.
Kiss Beáta hangsúlyozta, az alapszervezetek megerősítését ő is kulcsfontosságúnak tartja. Kezdeményezné egy mentorhálózat felállítását annak érdekében, hogy a településeken működő művészeti csoportok működését támogassák. A hatékonyabb működés érdekében modernizálná a Csemadok évtizedek óta becsontosodott struktúráit, egyúttal a markenting területén mindenképpen élni kellene a huszonegyedik században már megszokott lehetőségekkel. Mint mondta Kiss Beáta, így válhat a Csemadok vonzóbb, fiatalosabb, jobban kommunikáló szervezetté, emellett ugyancsak nagy hangsúlyt kell fektetni a szórványban élő közösségek támogatására és a fiatalok bevonására is.
Ha a családokban a magyar gyerekek úgy szocializálódnak, hogy részt vesznek a Csemadok rendezvényein, akkor számukra ez természetes közeggé válik. Abban az esetben, ha ez elmaradt, a szervezet munkájába való bekapcsolódásuk már egy felnőtt fejjel meghozott tudatos döntést kíván meg a részükről – hangsúlyozta Kiss Beáta. Vagyis egyrészt olyan programokat kell szervezni, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a gyerekek „belenőjenek” a Csemadokba, másrészt a fiatal családosokat kell megszólítania a szervezetnek, bevonva őket a helyi közösségek életének alakításába.
Petheő Attila szerint jelenleg nagyobb a szakadék az idősebb és a fiatalabb nemzedékek között, mint korábban, ezért a legfontosabb feladat az, hogy az idősebb generációkat megtanítsuk „szólni” a fiatalokhoz. Ehhez képzésekre, az online eszközök tudatos használatának elsajátítására van szükség – véli Petheő, hozzátéve, hogy ifjúsági koordinátor hálózatot hozna létre, felmérve, mire fogékonyak a fiatalok. Vannak jó példák, csak tanulni kell az előttünk járóktól – hangsúlyozta.
A Csemadok mindennél erősebb brand a Felvidéken, ezért a névváltoztatás nem szükséges – hangsúlyozta Petheő Attila. A logó esetleges megváltoztatása már meggondolandó, hiszen a jelképrendszerével már nehezen azonosulnak a mai nemzedékek. Szívem szerint azonban a logóhoz sem nyúlnék – tette hozzá.
A névváltoztatás gondolatát Kiss Beáta is kategorikusan elutasítja, és emlékeztetett, a logó megváltoztatására az elmúlt években több próbálkozás volt, de a tagság mereven elutasította. Nagyon nehéz tehát megtalálni azt a kompromisszumos megoldást, amellyel mindenki elégedett lenne.
Kiss Beáta szerint a Csemadoknak meg kell találnia a módját, hogy részt vegyen a társadalmi folyamatokban. Emlékeztetett, a korábbi MKP–Híd szembenállás nagy súllyal nehezedett a Csemadokra, hiszen a szervezet tagsága világnézetileg nem egyszínű. Nem pártpolitikát kell folytatnia a szervezetnek, de ha a magyar politikusok a közösség érdekében felvállalnak jó célokat, azokat a Csemadoknak kötelessége támogatni. Mindezt úgy kell tennie, hogy ne legyen belőle szereptévesztés, és ne keltsen negatív indulatokat – tette hozzá Kiss Beáta.
Petheő Attila azt hangsúlyozta, hogy a Csemadok jóval erősebb, mint a magyar párt a jelenlegi helyzetében. Ne akarjanak „politikai megmondóemberek” lenni, akik nem járnak a Csemadok rendezvényeire – tette hozzá és hangsúlyozta, a Csemadok és a politika között egyfajta szimbiózisra van szükség. El kell kerülni viszont, hogy úgy tűnjön, a politika diktál a Cse-
madoknak – húzta alá Petheő, hozzátéve, tágra kell nyitni a szervezet kapuját a sokszínű magyar közösség felé.
A Csemadok jelenleg alanyi jogon részesül szlovák állami támogatásban, és mint kiemelt nemzeti jelentőségű intézményt, a magyar állam is alanyi jogon támogatja, ami fedezi a működéshez szükséges kiadásokat – mutatott rá Petheő Attila. Ezen felül a KultMinor és a Bethlen Gábor Alap további pályázati forrásokat biztosít a rendezvényekre. A probléma abban van, hogy a források nem jutnak el az alapszervezetekhez. A Csemadok helyzetét erősítené, ha a szervezet a saját lábára állna. Hiányzik a tudatos pályázatírás, például a csemadokos ingatlanok felújítására – emelte ki Petheő, leszögezve, óriási pályázati potenciál van, amit nem használ ki a Csemadok.
Kiss Beáta hangsúlyozta, a Csemadok az alapszervezetektől a központi szintig pályázatokból él. Ha valamelyik alapszervezetnek gondot jelent a pályázat megírása, a járási titkárok ebben segítenek – mondta, és emlékeztetett, a szlovák államtól kapott évi 300 ezer eurót teljes egészében a járási titkárok bérezésére fordítja a szervezet. Ugyanakkor Kiss Beáta egyetért azzal, hogy a Csemadok alkalmazottait ösztönözni kell arra, hogy támogassák az alapszervezeteket, akár a pályázatírás területén. Az átláthatóság kapcsán Kiss megjegyezte, támogatná, hogy Magyarországhoz hasonlóan szigorúbb átláthatósági szabályok vonatkozzanak a civil szervezetekre, de emlékeztetett, a Csemadok jelenleg is elszámol a szlovák költségvetési forrásokkal és a magyar államtól kapott támogatásokkal.
Petheő Attila hangsúlyozta, az alapszervezetek legnagyobb támogatói a magyar önkormányzatok. Megjegyezte, a járási titkároktól professzionális pályázatírói munkát nem lehet elvárni, hiszen az egy külön szakma. Vagyis szakembereket kell ezzel a feladattal megbízni – mondta és megemlítette, a Csemadok központi székháza katasztrofális állapotban van, azonnali felújításra szorul.
Kiss Beáta megjegyezte, ha nagyobb beruházásról van szó, valóban indokolt szakemberekre bízni a pályázatok megírását, de a KultMinorhoz vagy a Bethlen Gábor Alaphoz benyújtott kisebb pályázatok esetében erre nincs szükség. Emlékeztetett, a szórványvidéken, ahol a magyar képviselet már nincs ott meghatározó erővel az önkormányzatokban, a Csemadok helyi szervezetei a legtöbb esetben már nem számíthatnak a települések támogatására.
Petheő Attila elmondta, még márciusban megkereste Kiss Beátát azzal a javaslattal, hogy alelnökként számít a munkájára, és ezt az ajánlatát most is fenntartja. A jelölések a Csemadok alapszabálya szerint már lezárultak, az országos közgyűlés azok közül választja meg a tisztviselőket, akiket a járási konferenciák jelöltek – húzta alá Kiss Beáta hozzátéve, ez meghatározza, hogy milyen tisztségben tudnak majd együttműködni. Ugyanakkor mindketten a Csemadok tagjai, biztosan megtalálják majd az együttműködés formáit – zárta Kiss Beáta.
Megjelent a Magyar7 2025/37. számában.
