Hogyan tovább a szórványban? Tanácskozás a Zoboralján
Létfontosságú tanácskozást tartottak a zoboralji szórványvidék szervezetei a magyar szórvány napja alkalmából. A találkozón a megjelent szervezetek bemutatkoztak és megvitatták a „Hogyan tovább a szórványban” időszerű kérdéseit. Felmerültek a szórványvidék legjellemzőbb problémái, amelyekre különböző szempontokból próbáltak megoldási javaslatokat találni.
A magyar szórvány napja alkalmából gyűlt össze a Zoboralji Fórum a nagycétényi Manócska Óvodában. A tanácskozáson, amelyet Ladányi Lajos, a Zoboralja Közhasznú Társulás vezetője indítványozott bemutatkoztak a Zoboralján működő társadalmi szervezetek, oktatási és más intézmények. A kialakuló beszélgetésen felmerültek a szórványvidéket érintő legégetőbb kérdések, ennek fényében a jelenlevők közösen kerestek megoldásokat a nemzeti identitás erősítésére.
Ladányi Lajos hangsúlyozta, a Zoboralja több évtizede próbálja bizonyítani a szórvány életképességét, a problémák megoldásának alfáját és omegáját a fiatalság magyarságának, az oktatás és az óvodai szektor megerősítésében látják, hiszen, ha van magyar gyermek, akkor van magyar jövő is.
Az oktatást, a kultúrát, a társadalmi, a politikai és hitéletet egyaránt érintő kérdésekkel foglalkozni kell, mint azt ahogy az elmúlt évtizedekben is tették – közölte Ladányi, megemlítve, hogy a zoboralji szervezetek 1994-ben tanácskoztak először, ekkor idősebb Csámpai Ottó vezényletével kidolgozták a Zoboralja rehabilitációs tervét.
– magyarázta a fórum közben Ladányi Lajos.
Az oktatás területén a zoboralji magyar kisiskolák (Zsére, Nagycétény, Alsóbodok, Kolony, Gímes – magyar tagozat), a Manócska Óvoda és a zoboralji óvodák magyar tagozatai mutatkoztak be. Éder Mária, a magyar kormány óvodafejlesztési projektjéből felépült nagycétényi Manócska óvoda igazgatója arról tudott beszámolni, hogy a második tanév nyitására sikerült megduplázni az óvodások létszámát, ezzel a Zoboralja bebizonyította, hogy van létjogosultsága egy önálló, magyar gyűjtő-óvodának.
Balla István, a Nyitrai Konstantin Filozófus Közép-európai Tanulmányok Karának docense, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Nyitrai Területi Választmányának elnöke megerősítette, hogy a kar minden tekintetben nyitott az együttműködésre, hiszen a pedagógusképzés fontos szerepet tölt be a nemzeti identitás megőrzésében.
A zoboralji kisiskolák sajnos mind arról számolnak be, hogy kevés a diákjuk, az alsó tagozatokon többnyire csak összevont osztályokkal tudnak működni.
A szórványokban adekvát megoldás lehet egy iskolabusz, hogy olyan falvakból jussanak el gyűjtőiskolákba a diákok, ahol nincs magyar nyelvű oktatás, vagy felső tagozat. Az iskolabusz lehetőségével a magyar kormány támogatásának köszönhetően Nagycétényben is élnek. Gímesre is iskolabusszal hordják az alsóbodoki, pogrányi gyerekeket – ezt a buszt az alsóbodoki önkormányzat biztosítja.
A Gímesi Alapiskola magyar tagozatának igazgatóhelyettese, Maga Judit elmondta, jelenleg 32 diák tanul a magyar tagozaton, ebből 25 a felső évfolyamban. Ha a pogrányi, bodoki, zsérei, kolonyi gyerekekkel is számol, akkor bízik abban, hogy pár év múlva jó esetben akár ötven diákja is lehet a magyar tagozatnak.
A pedagógusok úgy látják, vegyes házasságokból már csak elvétve kerül ki magyar ajkú gyermek a Zoborvidéken, a szórványmagyarságra nagy fenyegetést jelentenek a zoboralji falvakban életminőséget, lehetőséget találó és kereső szlovák ajkú beköltözöttek is. Jó megoldásnak találják a Cseperedő és a Ringató programok támogatását, szerintük az édesanyákat, a fiatal családokat kell megnyerni a szórványmagyarság ügyének, hogy mikor a gyermek megszületik, már magyar gyermek szülessen, ne később kelljen erővel győzködni a szülőt a magyar ajkú nevelés-oktatás fontosságáról.
A Zoborvidéki kultúrát, hagyományokat, társadalmi összejöveteleket képviselve idősebb Csámpai Ottó, a Szent György Lovagrend felvidéki nagypriorja és a Jurta Látványtár alapítója, fenntartója szólalt fel. Elmondta, Zoboralján évtizedek óta a magyartalanítás ellen kell küzdeni. Eszmei támogatásként alapította meg a Jurta Látványtárat, a Szent György lovagrend pedig nem kisebb feladatot vállalt magára, mint az apródképzést. Az apródképzés vezetője Csámpai László keze alatt a zoboralji és felvidéki apródok Kárpát-medencei szintet értek el.
A múzeumi és társadalmi kultúráról, eredményekről Fehér Sándor, a Zoboralja Regionális Múzeum alapítója, valamint ifjabb Csámpai Ottó, az Esterházy János Zarándokközpont ügyvezetője számoltak be. A Csemadok munkásságáról az elnök, Bencz Margit számolt be. A jelenlevők pozitív irányú haladásnak vélnék, ha sikerülne feleleveníteni a színházlátogatásokat, és azzal összegyűjteni Zoboralja magyarságát.
A politikai életet és az önkormányzatokat a Zoboralja Magyar Községek Regionális Társulásának alelnöke, Paulisz Marián képviselte, aki elmondta, a szervezetek működéséhez, a hagyományőrzéshez pénz is kell, hiszen hiába akarják fellépni eljuttatni, színpadra állítani a kultúrcsoportokat, hagyományőrzőket, ha nincs miből – a felvidéki politikum és a zoboralji önkormányzatok feladata megtalálni a lehetőségeket és összetartani.
– magyarázta Paulisz Marián.
Az ifjú generáció képviselőiként Kulmon Angelika és Jancsó Péter, a Nyitra Vidéke Célalap vezetősége is jelen voltak. Elárulták, egy új weboldalon dolgoznak, ahol az egész Zoboralját felölelik majd, információs szempontból.
Egy gyűjtőportál lesz ez, ahol minden zoboralji információt megtalálnak az érdeklődők magyar nyelven, hiszen egyelőre teljes káosz van az információkban, az emberek azt sem tudják hol keressék azt, mikor és hol lesz például magyar mise, vagy magyar rendezvény. Ezt szeretnék kiküszöbölni a célalapnál.
Minden régió hálás, ha a turizmusa is lendül valamennyit. Ezen dolgozik Patay Péter, aki nem csak az Alsóbodoki Magán Szakközépiskola igazgatója, hanem a Via Maria Út polgári társulás létrehozója is. Főleg szakrális jellegű gyalogos zarándoklatokat, turisztikai kirándulásokat szerveznek, főként a zoborvidéki helyszínek bekapcsolásával. Ennek a társulásnak a munkáját is szeretnék kibővíteni.
Ladányi Lajos a találkozó összegzésénél elmondta, örül annak, hogy minden szervezet elfogadta a meghívást és megjelent a találkozón.
Fontosnak véli, hogy a szervezetek újra egy platformon találkoztak, megvitatták a leglényegesebb problémákat, megtették felvetéseiket és elindult a közös gondolkodás.
A szórványvidéket érintő kérdésekről, a nemzeti identitástudat őrzéséről a szórványban a Magyar7 lap következő számában olvashatnak.
