Hét esemény, ami 2023-ban megrengetheti Szlovákiát
Bár Szlovákia kis ország, azt talán olvasóink közül is többen elismerik, ami a politika színterén zajlik, az sokszor már tragikomédia. Nos, az új esztendő is emóciókkal lesz teli, hiszen több fontos politikai esemény előtt állunk. Vegyük is szépen sorjában, mi lesz az, ami még a politika iránt közömböseket is egy kis odafigyelésre, vagy legalább elgondolkodásra késztetheti.
Alig három hét múlva ismét az urnákhoz járulunk, pedig nem is volt az olyan rég – október végén, a helyhatósági választásokon – amikor ezt megtettük.
Kis országunk történetében immár a kilencedik népszavazás vár ránk. Arról kellene szavaznunk, hogy egyetértünk-e azzal, hogy a parlamenti ciklust népszavazással vagy a parlament határozatával idő előtt be lehessen fejezni.
Robert Ficoék kezdeményezték ezt a referendumot, mégpedig azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megbuktassák a kormányt. A törvények között ugyanis eddig ez a lehetőség nem szerepelt. A feltételes mód nem véletlen, hiszen a referendumok történetében ritkaságszámba ment, ha azon a szavazóképes lakosság több mint fele részt vett. Ez viszont ahhoz kell, hogy érvényes legyen. Az emberek eléggé közömbösek a népszavazás iránt, s a decemberi kormánybukta után még kevésbé lesz kedvük az urnákhoz járulni.
Decemberben, az SaS kezdeményezésére, sikerült megbuktatni Eduard Heger kormányát. Ennek eredményeként az lemondott, de ügyvezető kormányként, korlátozott jogkörrel tovább irányítja az országot. Zuzana Čaputová köztársasági elnök január végéig adott időpontot a politikai vezetőknek arra, hogy elfogadják az előrehozott választásokhoz szükséges döntéseket. Ehhez azonban több lépés vezet.
Ahhoz, hogy választásokat kihirdessék, a képviselőknek el kell fogadniuk a parlament szétoszlatását és meg kell szavazniuk az előrehozott választásokat.
Ehhez kilencven szavazat szükséges és mivel az SaS és az OĽaNO nem akarnak idő előtti választásokat – sokat romlott a népszerűségük az utóbbi időben –, ezért ennyi támogató voks jelenleg nincs a parlamentben. Nem elképzelhetetlen, hogy végül a Heger-kabinet rekonstrukciójára kerül sor, a miniszterek cseréjével.
Az előrehozott választások kampánya durvának ígérkezik. A pártok nem kímélik majd egymást és az is kiderül, ki kivel köt koalíciót, és kivel nem lépnek szövetségre semmilyen esetben sem.
A mérleg nyelve, a jelenlegi felmérések alapján, a KDH, a Sme rodina vagy a Szövetség lehet.
Kérdéses, hogy például a Hlas-SD együtt tudna-e működni az szélsőséges Republikával. Nem lehet kizárni egy Hlas, SaS, Progresívne Slovensko együttműködést sem, de nagy kérdés, hogy ez a három párt közös nevezőre tud-e jutni és lesz-e elegendő százalékuk ahhoz, hogy kormányt alakítsanak. Jelenleg Peter Pellegrini pártja a legesélyesebb a választási győzelemre, de ő már párszor kijelentette, nem tudja elképzelni, hogy egy kormányban üljön Robert Ficóval. A Smer elnöke viszont ezt nem tartja lehetetlennek.
A politika színterén hamarosan akár új pártok is megjelenhetnek. Hónapok óta tudni lehet, hogy Mikuláš Dzurinda exkormányfő és Lucia Ďuriš Nicholsonová európai parlamenti képviselő is saját politikai projekten dolgozik. Dzurinda jobboldali konzervatív tömörülésben gondolkozik, ami vélhetően a Spolu kis pártra épülne. Még nem tudni, hogy a vezetője maga Dzurinda lesz-e, vagy valaki más. Ďuriš Nicholsonová középpártról beszél, ami a régiók szociális problémái felé orientálódna. Még nem világos, sikerül-e annyi választót megszólítaniuk, hogy ütőképesek legyenek.
A legutolsó uniós adatok szerint Szlovákiában 15,4 százalékos az infláció, amit leginkább a növekvő élelmiszer- és energiaárak nyomnak felfelé. Az elemzők szerint idén újabb drágulási hullám ér el bennünket. Mivel azonban az energiapiac megnyugodott, az árak sokkal inkább stabilizálódtak és csökkentek, ezért az infláció idén már vélhetően nem fog rekordokat döntögetni.
A Szlovák Nemzeti Bank 10 százalékos inflációval és 13 százalékos élelmiszerár-emelkedéssel számol.
A lakosság energiaköltségei a kormány intézkedéseinek következtében nem emelkednek jelentősen. Ez azonban a jövőben gondot okozhat, hiszen az állam nem tud évekig milliárdokat költeni lakosságsegítő csomagokra.
Minden eddigi előrejelzés egycsapásra megváltozhat, ha változik a helyzet az orosz-ukrán háborúban. Ha sikerülne véget vetni neki, a gazdasági kilátások nagyban javulnának. Jóslatokba azonban nehéz bocsátkozni. Az ukránok egyre több oroszok által elfoglalt területet szereznek vissza. Szlovákia viszont számíthat arra, hogy a tél, az áramkimaradások és az embertelen körülmények miatt újabb menekültáradat érkezhet Ukrajnából. 2022 november végéig több mint 1 millió ukrajnai menekült érkezett, közülük nagyjából 790 ezren később hazatértek. Átmeneti menedéket 102 ezren kértek.
Jövőre, 2024-ben köztársasági elnököt választunk. Ezért már az idén megismerjük azokat, akik jelöltetik magukat a legmagasabb állami tisztségre.
Zuzana Čaputová regnáló államfő egyelőre nem jelentette be újraindulását. Pedig éppen ettől függ, hogy kit, milyen embereket indítanak a pártok.
Amit tudni lehet, hogy az OĽaNO és a Smer nem támogatja további államfői ambícióit.
