Halzl Józsefre emlékeztek Budapesten, Lezsák Sándor elismerésben részesült
A Rákóczi Szövetség november 11-én örökös, tiszteletbeli elnökére emlékezett a Halzl József Emlékkonferencia és Díjátadó keretében, amely a budai Lónyay-Hatvany-villában került megrendezésre. Az idei konferencia témái a külhoni magyarok érdekképviselete, választási részvétele és a közösségek szerepe voltak.
Az emlékkonferencia részeként a Rákóczi Szövetség Alapítványa második alkalommal adta át a Halzl József-díjat, melyet a kuratórium Lezsák Sándor irodalmárnak, tanárnak, a Lakiteleki Népfőiskola alapítójának és az Országgyűlés alelnökének ítélt oda, a Kárpát-medencei magyar közösségépítés és művelődés szolgálatáért végzett kiemelkedő és meghatározó munkásságáért, valamint a Rákóczi Szövetség ügyének elkötelezett segítéséért.
„Szövetségünk elmúlt három évtizede összeforrott Halzl József nevével” – fogalmazott megnyitó beszédében Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke, majd röviden ismertette az esemény létrejöttéhez vezető utat. „2021 novemberében, elnök urunk halálának első évfordulóján szerveztük meg az első emlékkonferenciát, melynek témái a Kárpát-medencei magyar oktatás és magyar iskolahálózat kihívásai voltak. Ennek kézzel fogható eredménye lett a 2022 szeptemberében elindított felvidéki iskolabusz-hálózat, amely az idei évben kibővülhetett egy erdélyi hálózattal is.”
Tavaly a népszámlálások, a demográfia és a családpolitika kerültek terítékre, az idei évben pedig egy másik, nemzetpolitikailag kiemelt témára fókuszáltak: a külhoni magyarok érdekképviseletére, választási részvételére és a közösségek szerepére.
„Ma egy olyan emberről emlékezünk, aki a magyar nemzetpolitika megkerülhetetlen gondolkodója és építőmestere volt, és akinek öröksége ma is meghatározza nemcsak a Rákóczi Szövetség, hanem a tágabban értelmezett nemzetpolitika számos tevékenységét is” – hangsúlyozta a Rákóczi Szövetség elnöke, példaként felhozva az oktatási-nevelési támogatásokat és a Határtalanul Programot is. „Elnök úr tevékenysége idején fiatalok tízezreivel teremtett kapcsolatot, és ami a legfontosabb, hogy a magyar fiatalok kapcsolatait szőte és fűzte össze a magyar nyelvet és kultúrát erősítő élményekkel és emlékekkel.”
Csáky Csongor rámutatott: Halzl József már életében is példakép volt, s legendák fűződtek személyéhez. „Visszafogott stílusát egyfajta polgári elegancia jellemezte. Olyan ember volt, aki egyszerre tudott stratégiában gondolkozni, és aki nem vetette meg az apró munkát sem. Ha röviden kellene őt jellemeznem, azt mondanám, evangéliumi ember volt. A döntéseit, az emberi kapcsolatait és az életét az evangéliumok szerint igyekezett élni” – zárta szavait a Rákóczi Szövetség elnöke.
Másodikként Szili Katalin, miniszterelnöki főtanácsadó, egykori parlamenti képviselő és az Országgyűlés volt elnöke mondott beszédet, aki Halzl Józsefet korszakos emberként jellemezte, aki tetteivel mindig is maradandó például szolgált.
„Ő mindig ember maradt, miközben mindig megfelelt a kihívásoknak, s mindig minden körülmények között szolgálta a közösségét” – hangsúlyozta Szili Katalin, kiemelve, hogy a Rákosi-rendszer idején sem bújt el, hanem a tudás fegyverét választotta, s egy pillanatra sem fogadta el a korszellemet.
A miniszterelnöki főtanácsadó szerint Halzl Józseffel egy új, professzionális fejezet kezdődött a Rákóczi Szövetség életében, s amit az ő kezdeményezése és példája nyomán ma méltó utódok visznek tovább és teljesítenek ki.
„Az elnök úr életének példája, emlékének őrzése segíti az ifjú generációk beavatását, hogy ők is érezhessék, rákóczisnak lenni, a nemzetért dolgozni, mindenkor betonszilárdságú tartást ad” – mondta Szili Katalin.
Ezt követően Sullivan Ferenc kutató ismertette Halzl József életútját, a fiatalokra és a felnövekvő generációkra irányuló figyelem és beléjük vetett bizodalom vezérfonalán.
Halzl József apai ágon a felvidéki Szencről, anyai ágon a burgenlandi Sopronkeresztúrról származott. 1933-ban látta meg a napvilágot a trianoni Magyarországon, iskoláit pedig Ácson, Pannohalmán, Hatvanban és Budapesten végezte. Az 1956-os forradalom, mint a Műegyetem ötödéves hallgatóját érte, az eseményekről naplót írt, amit aztán anyja kérésére elégetett. Egy barátja azonban kölcsönkérte egy éjszakára, s lemásolta azt, így az a rendszerváltás után megjelenhetett.
„Sokat emlegette az 1938-as visszacsatolás gyerekfejjel megélt euforikus pillanatait. Aligha véletlen egybeesés, hogy az idegen uralom igájában szenvedő külhoni magyarság sorsa felé is éppen akkor fordult újult erővel, amikor a kommunista hatalom az anyanyelvű oktatást Felvidéktől Kárpátalján át Erdélyig immár létében fenyegette” - fogalmazott a kutató, hozzátéve, hogy Halzl József a legelsők között ismerte fel, hogy az anyanyelven történő tanulás lehetősége élet-halál kérdése a külhoni magyar közösségek megmaradása szempontjából. Ösztönösen tudta és érezte, hogy az anyanyelvi közegétől kisdiákként megfosztott gyermek felnőttként jó eséllyel elvész a közösség számára.
„Világosan látta azt is, hogy a diktatúrák bukása korántsem hozza el a Kánaánt a külhoni magyarság életében. A nyílt politikai elnyomás és erőszak az alig átjárható határok helyett a veszélyt immár sokkal inkább a kifinomultabb, kifárasztásra játszó módszerek, a fogyasztói társadalom negatív hatásai és a demográfiai tél jelentették” – hangsúlyozta Sullivan Ferenc. „Ezért a Rákóczi Szövetség élén már a kezdetektől kiemelt feladattá tette a magyar iskolaválasztás népszerűsítésének ügyét. Minden egyes magyar intézmény fennmaradásáért, minden egyes ingadozó család magyar iskolaválasztásáért küzdött, ha kellett a személyes meggyőzés erejével is.”
A Rákóczi Szövetség alapítványa tavaly alapította meg a Halzl József-díjat, s első ízben Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszternek adományozta mindazért, amit a néhai elnök örökségéért és a Rákóczi Szövetség ügyéért tett és tesz. Az alapítvány kuratóriuma idén úgy határozott, hogy a díjat Lezsák Sándor irodalmárnak, tanárnak, a Lakiteleki Népfőiskola alapítójának és az Országgyűlés alelnökének adományozza a Kárpát-medencei magyar közösségépítés és művelődés szolgálatáért végzett kiemelkedő és meghatározó munkásságáért, valamint a Rákóczi Szövetség ügyének elkötelezett segítségéért.
A díjazottat Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, egyetemi tanár és a rendszerváltó Magyar Demokrata Fórum meghatározó alakja méltatta, kiemelve az ő és Halzl József életútja közti párhuzamot, lévén, hogy mindkettőjük tevékenységében meghatározó volt a közösségépítés és az alaposan végig gondolt szervező munka fontossága.
Az elismerést átvevő Lezsák Sándor felidézte, hogy amikor véget ért az udvarában rendezett, 1987-es híres Lakiteleki találkozó, egy ollóval darabokra szabdalta a sátrat, mivel úgy vélte, nem csak őt illeti annak jelképe. Ez után szétküldte a találkozó résztvevőinek, s azoknak is küldött belőle, akik „lélekben ott voltak velük”.
„Ezt a díjat most nem tudom darabokra szedni, pedig sok barátom ül itt, akik ennek várományosai” - hangsúlyozta Lezsák Sándor, aki rövid beszédében többek közt felidézte Halzl Józseffel és a határon túli magyarsággal való kapcsolatát. Elmondása szerint a hatvanas években még gimnazistaként találkozott az Irodalmi Szemlével, s felkeltette figyelmét a magyar nyelvű folyóirat kiadási helye: „Bratislava”. 1970. májusában aztán már Lakitelken szervezett felvidéki estet, ahol a kor (cseh)szlovákiai magyar írói, köztük Ozsvald Árpád, Duba Gyula, Mács József, Keszeli Ferenc és Zs. Nagy Lajos is ott voltak.
