Ha Lipšicen múlna, életfogytiglant adna a Kuciak-gyilkosság vádlottjainak
Minden feltétel adott ahhoz, hogy Ján Kuciak gyilkosait életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéljék – jelentette ki záróbeszédében, a Speciális Büntetőbíróságon Daniel Lipšic, a sértettek jogi képviselője. Az ügyvéd azt mondta, méltányos büntetésre számít. Az ügyész 25 év börtönt kért a vádlottakra.
Záróbeszédében Lipšic rámutatott Andruskó Zoltán vallomására, az újságírók megfigyelésére, amit Peter Tóth emberei végeztek. Bár a vádlottak múltja, akik együttműködtek a nyomozóhatósággal „nem makulátlan, és a jellemük sem kristálytiszta”, Lipšic emlékeztetett, hogy az, amit Andruskó elmondott, számos bizonyítékkal egybevág, beleértve Marian K. Threema-üzeneteit is. Olyan bizonyítékokról van szó, amely létezéséről korábban sem Andruskó, sem a rendőrség nem tudhatott.
Lipšic azt mondta, nem tartja véletlennek, hogy az újságírókat 2017-ben kezdték megfigyelni.
Felhívta a figyelmet a Čistý deň ügyére, ami akkor pattant ki, és amihez Marian K.-nak is köze volt.
„Az én házamat és a családomat 2017. június első felétől figyelték” – tette hozzá Lipšic. Azt, hogy Péter Tóth egykori újságíró és volt SIS-es maga szervezte volna a megfigyelést, az ügyvéd abszurdnak tartja. Hogy ezt Marian K. szervezte, azt Lipšic szerint nemcsak Tóth vallomása és a megtalált USB-kulcsokon lévő információk támasztják alá, hanem a Threema-üzenetek is.
Azzal kapcsolatban, hogy a védelem kétségbe vonta a Threema-üzenetek hitelességét, Lipšic feltette a kérdést: ha valaki manipulálta az üzeneteket, akkor vajon miért nem közvetlenül a gyilkosságot emlegették bennük, és miért csak tippeket, rejtjeleket és metaforákat tartalmaztak. A tény, hogy Marian K. és Alena Zs. rébuszokban beszélt a gyilkosságról, Lipšic szerint azt igazolja, hogy az üzenetek valódiak és nem manipulálta őket senki.
Az indítékkal kapcsolatban Lipšic rámutatott azokra az esetekre is, amelyeket Ján Kuciak feltárt. A vád szerint az újságíró meggyilkolását 2017 végén, 2018 elején rendelték meg. 2017 decemberében cikket írt az Unipharma-ügyről, amelyen Lipšic szerint Marian K. 45 millió eurót nyerhetett volna. Más ügyeken, mint például a Technopol, a Donovaly és a Glance House, szintén tízmilliókat nyerhetett volna. Lipšic visszatért Andruskó Zoltán vallomásához, ahhoz, hogy azt mondta, Maroš Žilinka, Peter Šufliarský ügyész és az ő meggyilkolását tervezték. Leszögezte, ennek a három embernek a meggyilkolása csak egyvalakinek állhatott érdekében: Marian K.-nak.
Lipšic azt mondta, meggyőződése szerint kizárt, hogy máshogy történtek volna a dolgok, mint ahogyan az a vádiratban áll.
Hozzátette, úgy véli, minden feltétel adott ahhoz, hogy a vádlottak életfogytig tartó börtönbüntetést kapjanak, és reméli, a szenátus szigorú ítéletet hoz. „Ján Kuciak és menyasszonya, Martina meggyilkolása megrázta az országot, Európát és az egész világot" – jelentette ki záróbeszédében az ügyvéd, és hozzátette, Kuciak a munkájának élt, azért, hogy Szlovákia jobb hely legyen, és ezért is halt meg.
A bizonyítékok értékelése után jutott erre a következtetésre az ügyvéd. Záróbeszéde után a szenátus július 31-re és augusztus 5-re napolta el az ügy tárgyalását.
Kvasnica elsősorban a vádlottak között lezajlott Threema-kommunikációra utalt. Akárcsak Daniel Lipšic, a Kuciak család jogi képviselője és Vladimír Turan ügyész, ő is számos rejtjeles üzenetre - a hóra, a rühre, a fogakra vagy az építési munkákra - mutatott rá. „Úgy tettek, mintha valami egészen más témáról beszélnének" - mondta Kvasnica, és hozzátette, egyértelmű, hogy bíztak abban, hogy a Threema-alkalmazás biztonságos, mégis jobbnak látták rejtjelezve kommunikálni.
Kvasnica rámutatott Alena Zs. vagyoni helyzetére is, amely szerinte a gyilkosság után megváltozott. Dubajban töltötte a szabadságát, Marian K.-tól új autót kapott, és még a hangulata is megváltozott, ami az ügyvéd szerint szintén arra utal, hogy a vádlott bűnös.
Marian K. indítékával kapcsolatban Kvasnica felhívta a figyelmet Peter Tóth volt újságíró és egykori SIS-es tanúvallomására is. „Azt mondta Tótnak, hogy éppen a Cieľ alapításakor nagy problémát jelentene neki a Donovaly-ügy, és hogy nem akar egy büntetőügyi vizsgálattal a nyakán nekiindulni a választási kampánynak” - mondta. A Donovaly-ügyet Ján Kuciak hozta nyilvánosságra a sajtóban és Maroš Žilinka, a Különleges Ügyészi Hivatal ügyésze emelt vádat Marian K. ellen. Andruskó Zoltán azt vallotta, Marian K. meg akarta gyilkoltatni az ügyészt is.
Kvasnica felhívta a figyelmet arra a telefonbeszélgetésre is, amelyet Marian K. Peter Tóthtal folytatott, amikor őrizetbe vették a televíziós váltók meghamisítása miatt. Marian K. korábban azt mondta Tóthnak, hogy egy komáromi (Komárno) nő segített neki a pártalapításhoz szükséges aláírások gyűjtésében. A telefonban azonban letagadta ezt. „Véleményem szerint ez azt bizonyítja, hogy Marian K. attól tartott, Péter Tóth megijedt" - tette hozzá Kvasnica. Szerinte Tóth tudatosította, hogy Marian K. valójában kihasználta, hogy előkészítse Ján Kuciak meggyilkolását.
Végezetül Kvasnica a kártérítésről is beszélt, amelyre ügyfelének, Zlatica Kušnírovának, valamint a Kuciak családnak joga van. „A legdrágább kincsüket veszítették el" - mondta. „Biztosak vagyunk abban, hogy a valódi bűnösök állnak a bíróság előtt" – zárta az ügyvéd.
Miroslav M.-t, Sz. Tamást és Alena Zs.-t nem jogerősen elítélték Ján Kuciak újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolásáért. A gyilkosságot a vádirat szerint Marian K. rendelte meg, bosszúból, amiért Kuciak a gazdasági bűncselekményeiről cikkezett. Vladimír Turan, a Különleges Ügyészi Hivatal ügyésze záróbeszédében 25 év börtönbüntetés kiszabását kérte Marian K.-ra, Alena Zs.-re és Sz. Tamásra.
