Čaputová holnap visszahívja Heger kormányát, de rögtön utána folytathatják is a munkát - HÍRFOLYAM a szavazás utáni eseményekről
Ahogyan azt kedden reggelre már sejteni lehetett, a szlovák törvényhozás többsége támogatta az SaS bizalmatlanság indítványát. Igaz, végül két nap késéssel, de megbuktatták a Heger-kabinetet.
21:51 Richard Sulík nem tud arról, hogy Ján Krošlák képviselő rendőröket akart volna befolyásolni, mert Matovič ezt állítja.
21:50 A házelnök meg akarja hívni a parlamenti pártok képviselőit, hogy egyeztessenek a további lépésekről a politikai helyzet megoldása kapcsán.
21:39 Boris Kollár csütörtök este arról beszélt, valószínűsíthetően
2023 májusában vagy júniusában rendezhetik meg az előrehozott választásokat.
Eduard Heger még nem kommentálta Kollár kijelentését. A házelnök szerint egyetértenek az államfővel a választások idejében.
21:14
Zuzana Čaputová köztársasági elnök holnap 13:30-kor hívja vissza Eduard Hegert és kormányát, majd rögtön ezt követően újra kinevezi őt kormányfőnek, korlátozott jogkörökkel.
21:09 Folytatódik a Papír-gate. A kormányhivatal vezetője, Július Jakab azt állítja, Špaček nem mond igazat. Matovič semmiféle papírt nem tépett ki a kezéből. Jakab azt mondja, ő is ott volt az ominózus jelenet idején, de kitépésnek nem lehet nevezni a történteket, a pénzügyminiszter egyszerűen visszakérte a dokumentumot.
20:50 Íme a sosemvolt lemondás története. Az államfő irodavezetője, Metod Špaček elmesélte a be nem adott lemondás sztoriját. Kiderült, Matovič az ő kezéből tépte ki az ominózus dokumentumot. Špaček szerint épp lemásolni készültek az eredeti iratot, amikor a pénzügyminiszter hirtelen kitépte a kezéből a papírt és közölte:
Špaček szerint Matovič "végigtelefonálta" az egész lemondását. "Az egyik pillanatban még ott volt a kezemben a papír, a másikban hirtelen nem!" - összegezte a történteket.
20:29
Forró Krisztián, a Szövetség országos elnöke nyilatkozott a történtekről.
20:24 Boris Kollár házelnök és Eduard Heger (ex-)kormányfő megérkezett a Grassalkovich-palotába – állítólag egy autóval. Heger és Kollár most Čaputovával egyeztetnek arról, mi történik majd a következő hetekben. A lehetséges forgatókönyvekről hosszabb összeállítást talál az oldal alján.
20:14 Matovič "pünkösdi" lemondása.
19:50 Előrehozott választásokat szorgalmaz a Szövetség!
19:35 Jönnek az első reakciók! Heger furcsán értékelt. Szerinte a kormány megmutatta, nem közösködnek fasisztákkal.
A csütörtök délutáni ülés azzal kezdődött, hogy Boris Kollár megszavaztatta a törvényhozást, támogatják-e azt az indítványt, hogy a bizalmatlansági indítványt megelőzően a parlament szavazzon a választási időszak lerövidítését lehetővé tévő alkotmánymódosításról. A képviselők 76:74 arányban elutasították a javaslatot.
Később egy képviselői javaslatra összehívták a képviselői grémiumot, amely mintegy egy órán keresztül tárgyalt. Miután a képviselők visszatértek az ülésterembe, Michal Šipoš, az OĽaNO frakcióvezetője beolvasott egy szöveget, amelyben arra kérte a képviselőket, fontolják meg a bizalmatlansági indítvány megszavazását. Šipoš arra kérte frakciótársait, hagyják el az üléstermet a szavazásnál.
Ezt követően Richard Sulík kapott szót, aki elmondta, elképesztő dolgok történtek ma a kormányban. Sulík azt állítja, Matovič az államfő hivatalában aláírta saját lemondását, majd pár perccel később kitépte egyik asszisztense kezéből az iratot és darabokra tépte. Sulík szerint ezzel csak újabb megerősítést kaptak arra, hogy támogassák a bizalmatlansági indítványt. Kollár ezt követően végre elrendelte a szavazást, de előtte elnézést kért az ország összes állampolgárától a kialakult káoszért.
Az OĽaNO képviselői nem voltak bent az ülésteremben.
Mi jön most?
Forgatókönyvekről egyelőre korai beszélni, mindenesetre három út áll most az ország előtt. Mielőtt ezekre rátérnénk, fontos kiemelni, a bizalmatlansági indítvány elfogadása nem jelenti azt, hogy a kormánytagoknak már másnap távozniuk kell a minisztériumokból. Korlátozott jogkörökkel ugyan, de Hegerék néhány hétig, pár hónapig még biztosan folytathatják a munkát.
Mindhárom várható szcenárióban központi szerep jut Zuzana Čaputová államfőnek. Előrehozott választások is jöhetnek, leghamarabb késő tavasszal, de várhatóan inkább kora ősszel. Ehhez az kell, hogy a parlament alkotmányos többséggel (legalább 90 képviselő) megszavazza az előrehozott választások kiírását lehetővé tévő alkotmánymódosítást.
"Szakértői" kormány kinevezésére is esély van, de egy teljesen új kormány is alakulhat.
Mindkét esetben arra van szükség, hogy az államfő által kormányalakítással megbízott leendő miniszterelnöknek (akár egy ellenzéki politikusnak), legyen 76 képviselője, akik bizalmat szavaznak az új kabinetnek. Arra is esély van, bár igen csekély, hogy Čaputová újra Hegert kéri fel, vezényelje le a(z előrehozott) választásokig hátralévő időt.
