Gyengült a Hlas, a kormánypártok kisebbségbe szorulnának, a magyaroknak nem lenne képviselete

A legerősebb kormánypárt az SaS, őket szorosan Robert Ficóék követik. Az OĽaNO mélyrepülése már senkit nem lep meg, lassan már a Progresszív Szlovákia is utoléri őket, akiket rendszerint a parlamentbe mérnek. Hiába jutna be a szlovák törvényhozásba a KDH és a Sme rodina, a felmérések alapján a jelenlegi kormány nem tudna koalíciót alkotni.

Parlamenten kívül maradna az alakulóban lévő Szövetség is, amelyet a legutóbbi mérések alapján a parlamenti küszöb fölé mértek.

Az AKO júliusi felmérése alapján tehát a jelenlegi kormány nem őrizné meg többségét, a szlovákiai magyarság pedig érdekképviselet nélkül maradna.

Továbbra is a Hlas-SD a legerősebb párt, bár a legutóbbi hónaphoz képest egy százalékkal csökkent a támogatottságuk, júliusban az AKO intézet 20,8 százalékot mért nekik. A csökkenés magában nem jelent feltétlenül tragédiát Pellegriniéknek, de látni kell, hogy az elkényelmesedett helyzet sem jó mindig.

Az előny, ha lassan és biztosan, főleg, ha nincs aktivitás, elfogyhat.

A Hlas-SD csökkenését a nyári uborkaszezonra is lehet akár fogni, de az is fontos szempont, hogy jelenleg nincs olyan átfogó téma, amivel foglalkozhatnának. Eddig a népszavazás éltette őket, de mint ismeretes, az Alkotmánybíróság döntése alapján ez nem valósul meg.

Az SaS felugrott a második helyre, és megelőzte a Smert. Támogatottságuk az előző hónaphoz képest nem csökkent, a választók 13 százaléka támogatná a liberálisokat. Sulíkék a retorikájukon nem változtattak, s az elmúlt időszakban nem volt olyan mértékű megosztó téma, amelybe keményen beleálltak volna. Talán pont emiatt nem csökkent a népszerűségük. Más lesz a helyzet, amikor vége lesz az uborkaszezonnak, a kormányon belül lesznek megosztó témák, amelyekből nem biztos, hogy jól jön ki az SaS.

Ha csak kis léptekkel is, de szép lassan jönnek fel Robert Ficóék. A Smerre az előző hónapban már a választók több mint tíz százaléka voksolt volna. A júliusi felmérés alapján ez már megközelíti a 11 százalékot. Az AKO júliusban 10,9 százalékot mért a Smernek. Ficóék az utóbbi időszakban mintha erőre kaptak volna. Rendszeresen tartanak sajtótájékoztatókat, Pellegriniék árnyékából pedig sikerült teljesen kilépniük, s most már a saját témáikkal foglalkozhatnak.

Ahogy haladunk előre a ciklusban, úgy fogyatkozik az OĽaNO támogatottsága. Az előző hónapban még 9 százalékon álltak Matovičék, de a júliusi felmérések alapján ez már csak 8 százalék.

Az OĽaNO-t nehezen lehet elképzelni Matovič nélkül, ezért ha az ő népszerűsége csökken, akkor bizony az OĽaNO-é is zuhanóban van.

A dolog akkor változhat meg, ha a mozgalomból egy olyan személyiség nő ki, aki karizmatikusabb és meggyőzőbb lesz, mint Igor Matovič. A legnagyobb esélye a kormányfőnek, Eduard Hegernek van, de személyisége Matovič mögött még mindig elhalványul. Az OĽaNO-n belül mindenki Matovičot tartja vezetőnek, Heger szerepe csak másodlagos. Ha nem változik semmi az OĽaNO háza táján, akkor az OĽaNO süllyedése valószínűleg tovább folytatódik.

A Progresszív Szlovákia kezd felzárkózni az OĽaNO mögé. Támogatottságuk több mint 8,8 százalék, és ha folytatódik a tendencia, könnyen lehet, hogy az OĽaNO-t is megelőzik. Különösképpen nem voltak olyan témák, amelyek alapján aktivizálta volna magát a párt, ráadásul az elnök, Irena Bihariová sem rukkolt elő újdonsággal.

A progresszívek tudatosan építkeznek, az eredményeiken pedig ez most látszik meg igazán. Bihariová nem egy tipikus vezéregyéniség, de a párt más eszközökkel is tudja mobilizálni a választóit.

Ilyen például a marihuána és a könnyűdrogok legalizálása, amely csak a napokban lett aktuális téma a PS-nél. Ezzel a témával rengeteg fiatalt magukhoz csábíthatnak majd a jövőben.

A Sme rodina támogatottsága nem változott. Ahogy júniusban, úgy júliusban is 7,8 százalékos népszerűségnek örvendhetnek Kollárék. A párt támogatottsága volt már alacsonyabb is, de a tavaszi hónapok után újra növekszik Kollárék népszerűségi mutatója. A párt titka talán az lehet, hogy igyekeznek a többséghez igazodni.

A Sme rodina egy populista mozgalom, mely igyekszik elhitetni az emberekkel, hogy a népért harcol. Jó példa erre az oltási kampány is, illetve a határlezárások.

Ahogy elégedetlenkedtek az emberek a határlezárások körül és diszkriminatívnak tartották, hogy a beoltottaknak többletjoguk lehet, Boris Kollárék azonnal felemelték a hangjukat a védelmükben. Ez a jövőre nézve veszélyes lehet, ugyanis akármikor képesek átállni a többséghez. Persze ez addig működik majd náluk, amíg látják, hogy az embereket ezzel sikerül megnyerniük.

Jelenleg a KDH az utolsó parlamentbe jutó párt a sorban. Az emberek 6,2 százaléka szavazna a kereszténydemokratákra, ez az előző hónaphoz képest növekedésnek számít, hiszen korábban 5,3 százalékot mértek nekik.

A KDH népszerűsége azért is érdekes, mert parlamenten kívül vannak, nincs mediális terepük, és a párt elnökét, Milan Majeskýt sem ismerik széles körben.

A jelenség azzal magyarázható, hogy a választók egy része továbbra is bízik a hagyományos pártokban. A KDH keresztény szavazói pedig nagyrészt vidékiek, a párt struktúrái pedig biztos alapokon állnak. Ha jobban belegondolunk, a KDH szavazóbázisa az elmúlt évekhez képest nem változott, továbbra is a parlamenti küszöb közelében vannak. A parlamenti választások előtt mindig a parlamentbe mérik őket, de mára ők is tudják, hogy a jövőre nézve ez nem biztos, hogy elég lesz.

A Za ľudí súlyos krízis előtt áll. A legfrissebb közvélemény-kutatói mérések alapján már csak 3,1 százalékot szereznének, ha a választásokat júliusban tartanák. Remišováékat már az ág is húzza, hiszen nem elég, hogy ilyen alacsony a támogatottságuk, az építkezés helyett egymást teszik tönkre a párton belüli belső hatalmi harcokkal.

Nem jutna a parlamentbe a Szövetség. Az AKO felmérése alapján 4,3 százalékot szerezne az MKP, a Híd és az Összefogásból alakuló Szövetség. Az előző hónapokban a Szövetséget rendszerint a parlament közelébe mérték.

A párt reális támogatottsága valahol 4,5 és 5,5 százalék között mozog. Ez nyilván nem lehet megnyugtató számukra, hiszen a céljuk a magabiztos parlamentbe kerülés.

Az MKP-t korábban a parlamenti választások előtt is rendszerint öt százalék köré mérték, de végül egyszer sem sikerült megugraniuk a küszöböt. A három párt egyesült erejét nyilván nagyon nehéz behatárolni, főleg úgy, hogy még meg sem alakultak. Ha azonban minden kérdést és részletet sikerül tisztázni, akkor a hosszan tartó egyesülési folyamat a végéhez érhet. Onnantól nagy esély nyílhat arra, hogy a párt sokkal nagyobb szavazóbázishoz is elérjen. Odáig azonban el is kell jutni, ugyanis a magyar pártok számára nincs más út, mint az egységes politizálás. Ha a Szövetség nem alakul meg, akkor az etnikai alapuló politizálásnak nehezen lehet életképes jövője Szlovákiában.