Guruló fontok Szlovákiában?
Míg Magyarországon az amerikai demokrata vezetés próbált számára tetsző irányt szabni a közbeszédnek, s utóbb általa a parlamenti választásoknak, Szlovákiában Nagy-Britannia próbálkozott hasonlóval. Az eset akkor lesz igazán érdekes, ha majd neveket hallunk.
Angol nyelven a Declassified UK portálon július 16-án jelent meg az az információ, hogy Nagy-Britannia külügyminisztériuma egy médiaügynökségen keresztül influenszerek útján próbált befolyásolni választásokat szerte Európában. A cikk további része azonban konkrétan csak Szlovákiát nevezi meg olyan országként, ahol az ügynökség kifejtette tevékenységét.
A hír közel két hétig aludta nyári álmát, hisz ki az, aki a nyári, egész évben dédelgetett szabadságokat romba döntő viharok idején angol oknyomozó portálokat bújna, míg végül a Štandard-árvákból verbuválódott, még a kezdeti lelkesedéssel dolgozó Marker portál felfigyelt rá, és honosította.
A szlovákiai történet alig egy hetes, így akkor lesz majd igazán izgalmas, ha szárba szökken, és neveket és – mivel mi, a káeurópai posztszoc embertípus reprezentánsai imádunk mások zsebének kotorni – összegeket láthatunk majd, megismerve, kik voltak a nagy-britanniai médiaügynökség tízmillió fontos bizniszének kedvezményezettjei.
A Declassified UK szerzője, Martin Williams szerint a Zinc Network médiaügynökség Európa-szerte influenszereket toborzott. Williams három évig vizsgálódott, míg végül olyan információk birtokába jutott, hogy a "szponzorált" videókat az Egyesült Királyság Külügyminisztériuma hagyta jóvá a közzététel előtt. Az alkotókkal titoktartási szerződést is aláírattak, mely megtiltotta, hogy felfedjék kormányzati hátterüket.
A hírt egy volt alkalmazott hozta ki. Hiába, ezekkel a volt alkalmazottakkal vigyázni kell. A forrás szerint a 2023-as választási kampányban a fiatal szavazókat kellett mozgósítani.
– írja az angol portál.
Az idén decemberig érvényes, 9 450 000 fontos szerződést 2022-ben kötötték. A Declassified UK megjegyzi: "A nagy szerződéseket általában teljes egészében közzéteszik a kormány weboldalán, de ebben az esetben a szerződést titokban tartották."
Végül azonban kénytelenek voltak elismerni, hogy a kormány "visszajelzést ad a közösségi médiában megjelenő videókról", hogy "biztosítsa az összhangot a projekt átfogó céljaival, valamint a konfliktus- és nemi érzékenységi kritériumokkal”.
A szlovák nyelvű megjelenést követően, július 29-én Robert Fico miniszterelnök számolt be a fejleményekről, immár könnyebben befogadhatóvá téve azokat. Konkretizálta is, hogy az influenszereknek a Progresívne Slovensko mellett, a Smer ellenében kellett tartalmakat gyártaniuk, noha ez így, ebben a formában az eredeti cikkben nem szerepel.
De, ahogy Robert Fico fogalmazott, "nem kell politológusnak lennünk ahhoz, hogy megértsük, kinek az érdekében dolgozott a brit ügynökség."
Az ügy kapcsán a kormányfő közösségi oldalán két videót tett közzé. Az elsőt vasárnapig 437 ezren, a másodikat 368 ezren látták.
A sajtóhírek kapcsán Juraj Blanár külügyminiszter bekérette Nagy-Britannia nagykövetét. A brit külügyminisztérium "teljesen hamisnak" nevezte a vádakat, azt állítva céljuk csak a fiatalok választási részvételének növelése volt – idézi a Bloomberg. Megszólalt az érintett Zinc Network is, "határozottan elutasítva" a vádakat, kijelentve, hogy büszke arra, hogy támogatta a szlovákiai civil szervezeteket a "választói felvilágosító kampány lebonyolításában". Képzeljük csak el, ha mondjuk Moszkva támogatott volna szlovákiai civil szervezeteket, hogy folytassanak "választói felvilágosítói kampányt”... Vagy, akár, ha Szlovákia finanszírozna egy hasonló kampányt III. Károly országában. Az mindenesetre figyelemreméltó, hogy a nagykövet a kampány tényét nem tudta/akarta cáfolni.
Az eset kapcsán megszólalt Peter Pellegrini is.
Az, hogy valaki tisztázatlan körülmények között állami pénzeket költ arra, hogy befolyásolja egy szövetséges ország választási eredményeit, tegye ezt bármilyen szándékkal, vagy az, hogy az érintett ország figyelmeztet erre, és tiltakozik ellene?" – írta Facebook-bejegyzésében a köztársasági elnök. Az államfő nem érti, miért költött tízmillió fontot a brit kormány adófizetői pénzéből arra, hogy egy médiaügynökség bevonásával más államokban egy konkrét választói csoport, a fiatalok részvételét támogassa. Rámutatott, hogy Szlovákiában emelkedik a választási részvétel, míg Nagy-Britanniában a legutóbbi parlamenti választáson csökkenés volt megfigyelhető. „Nem inkább odahaza kellene mozgósítania a brit kormánynak?” – tette fel a kérdést. "A választási részvétel semmiképp sem olyan kérdés, amivel egy másik országnak kellene foglalkoznia" – zárta bejegyzését.
"De hol van a tavalyi hó?" – teszi fel a kérdést Francois Villon a Ballada a hajdani idők dámáiról c. versében. Ugyanezzel a lemondással kereshetjük az alacsony általános forgalmi adót. Akinek nem tetszik, menjen a Vatikánba, ott nem ismerik ezt az adófajtát, vagy, ha ez a lépés túl radikális, Andorra is szóba jöhet, ott csak 4,5 százalékos. Mikuláš Dzurinda második, reformkormányának pénzügyminisztere, Ivan Mikloš vezette be, tanácsadója, Richard Sulík javaslatára a 20, majd 19 százalékos áfát, felpörgetendő a szlovákiai gazdaságot. Előtte a minden árut és szolgáltatást terhelő adónem az ország megalakulásától kezdve 23%-os volt (1994 augusztusától 1995-ig 25). 2015-ben 20 százalékra emelkedett, mígnem a konszolidáció jegyében idén januártól 23 százalékra emelték, igaz, van két alacsonyabb, 19, illetve 5 százalékos kulcs is.
A múlt héten, a nyári zivatarok mellett a Progresívne Slovensko azzal is borzolta a kedélyeket, hogy belengette az áfakulcs két százalékponttal, 25 százalékra emelésének lehetőségét. Az utóbb vállaltan is progresszívvá lett Ódor Lajos hivatalnokkormányának pénzügyminisztere, Horváth Mihály is az áfaemelést javasolta a költségvetési hiány befoltozása gyors és egyszerű megoldásaként. A lépést a Smer akkor élesen bírálta, ám a szükség nagy úr, így gyorsan magáévá tette.
"Ahelyett, hogy beismernék, hogy kit fizetett a brit kormány, és milyen tevékenységekért, azzal vádolnak, hogy én vagyok a felelős az Egyesült Államok és az Unió közötti vámmegállapodás tartalmáért, vagy hogy a konszolidáció részeként növelni akarjuk az áfát. Ebből semmi sem igaz" – mondta a miniszterelnök. Az emelés körüli nyilatkozatháború napi politikai síkon túli verbális zajánál sokkal nyomasztóbb a pénzügyminisztérium nyilatkozatának csöndje. Az ugyanis az áfaemelésről szóló megkeresésre adott válaszában úgy fogalmazott: nem fogja a konszolidáció egyes elemeit kommentálni.
Megjelent a MAGYAR7 30. számában.
