Gubík: Elképzelhetetlen, hogy a mečiari jogállam útján járjunk a mostani kormánypártokkal!
A joj24 hírcsatorna Analízisek24 című koraesti vitaműsorának keddi adásának Gubík László, a Magyar Szövetség (MSz) és Jaroslav Naď a Demokraták (Demokrati) elnöke voltak a vendégei. Az ilyen műsoroknál jobban illik vitapartnereknek nevezni a meghívottakat, ám most ez a megnevezés túlzó lett volna, hiszen a két politikusnak az egyes témákról alkotott véleményei alig különböztek egymástól.
A Lucia Straňavovská vezette műsor jól elkülönülő témákra oszlott, elsőként – természetesen – a „magyar” témák szerepeltek, mindenekelőtt a szlovák közvéleményt is lázban tartó magyarországi választások győzteséhez kapcsolható események, sőt, napirend előtti kérdésként a műsorvezető azt tudakolta Gubík Lászlótól, hogy helyesen ragozza-e a magyar miniszterelnöki poszt várományosának a nevét. Helyesen ragozta és ezzel indulhatott a majd egyórás műsor, amelyben Gubík beszámolt a hétfői, Magyar Péternél tett látogatásának néhány mozzanatáról, amelyek közül az MSz elnöke kiemelten hangsúlyozta, hogy semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy az újonnan felálló magyar kormány transzparensebb eljárást valósítana meg a határon túli magyar nemzeti közösségeknek nyújtott támogatások során, illetve visszamenőleg is meg szeretné vizsgálni a korábban nyújtott támogatások körülményeit.
Gubík azt is leszögezte, hogy a szlovákiai magyar közösség politikai képviseletének magyarországi stratégiai partnere a magyar kormány, amelyet az eddigi Fidesz-KDNP koalíció helyett most már a Tisza Párt fogja alkotni. Gubík László ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy kitűnő alkalom lesz ez arra, hogy elhallgassanak azok a hangok, amelyek a Magyar Szövetséget a Fidesz kirendeltségének tartották.
Jaroslav Naď elismerően szólt arról, hogy a budapesti kormányzat milyen mértékben támogatja a határon túli magyar közösségeket, és kifejezte, hogy szerinte a szlovák kormánynak is növelni kellene azt a figyelmet, amit a külföldi szlovákoknak juttat. Azt viszont kifogásolta, hogy a magyar kormány ingatlanokat vásárol Szlovákia területén, ám ehhez az MSz elnöke azonnal hozzáfűzte, hogy Budapest sokszor olyan beruházásokat végez el, amely elsődlegesen a szlovák kormány feladata lenne, mint pl. a borsi Rákóczi-kastély teljes renovációja.
Talán inkább csak hangsúlyeltolódásnak nevezhető különbség, amely a Beneš-dekrétumok kérdésénél mutatkozott meg, hiszen immár a szlovák beszélgetőpartner nyilatkozata is azt mutatta, tudatában van annak, hogy a jelenlegi problémákat nem a Beneš-dekrétumok léte, hanem az azokra hivatkozó utókonfiskációk folyamata jelenti.
Hogy ne érje szó a ház elejét, a Demokraták elnöke azért kétszer is határozottan hangsúlyozva elmondta, hogy bár a Beneš-dekrétumok egy más történelmi időszakban születtek oszthatatlan részeit képezik a szlovák jogrendnek. Ezt aztán Gubík fordította le közérthető nyelvre, amikor elmondta, hogy a kérdés elsősorban a jogállamiság és jogbiztonság körébe tartozik, hiszen megengedhetetlen, hogy az örökösöknél kopogtasson a Szlovák Földalap (SPF), nyolcvan évvel ezelőtti határozatokra hivatkozva. Mindkét politikus megemlítette, hogy Nad egykori párttársa, Jan Marosz volt az egyetlen olyan kompetens személyiség, aki rövid SPF vezérigazgatósága alatt leállíttatta a földelkobzásokat. Naď azt is elmondta, hogy az egész elkobzási ügyletsor az ingatlanmaffia érdekeit szolgálja. Az már pedig csak szinte bónusz volt a téma végére, hogy mindkét pártelnök pozícióba jutásuk esetén haladéktalanul megszüntetendőnek nevezte a kritikus hangok elhallgattatására elfogadott lex-Beneš szájzártörvényt.
Gubík és Naď további aktuális kérdésekben is hasonló állásponton volt. Kritikusan szóltak arról, hogy Peter Pellegrini anélkül hirdette ki és szűkítette le a Demokraták által kezdeményezett népszavazást, hogy előtte kikérte volna az Alkotmánybíróság véleményét. Abban is egyetértett a két pártelnök, hogy a népszavazáson élni kell a szavazati joggal, azaz támogatják az azon való részvételt. További hasonlóan megítélt kérdés volt a levélszavazás korlátozásáról szóló legfrissebb kormányzati elképzelés. Az MSz és Demokraták is ellenzik ezt, és fontos eszköznek tartják a levélszavazás lehetőségét, hiszen Gubík szerint ez több, a rossz gazdasági helyzet miatt külföldre kényszerült szlovákiai magyar véleménynyilvánítását is könnyebbé teszi.
A „magyar” témákon kívül a műsor második nagy kérdése az volt, hogy vajon a Gubík László vezette párt melyik irányba teszi le a voksot a választásokon való együttműködésnél? Ilyenkor már szinte szokássá vált, hogy a mostani szlovák ellenzék mindenáron olyan légkört igyekszik kialakítani, hogy ebben a kérdésben már most elvárható, hogy egy önálló párt nyilatkozzon.
Gubík László pedig már szinte szintén szokásosan, ellen tud állni az olykor szidalmazásként is előadott könyörgéseknek. Azt azonban Gubík bármiféle fenntartás nélkül kijelentette, hogy a mečiari jogállamiság útján járó mostani koalíciós pártokhoz nem kívánnak csatlakozni, mint ahogy nem kívánnak csatlakozni a görögországi példához vezető mostani gazdaságpolitikához sem. Éreztette viszont azt is, hogy ez nem jelenti automatikusan az ellenzék irányába való elköteleződést, hiszen amint elmondta, sok – sok megbeszélés és nyitott kérdés áll még az ilyesmi előtt. Azt sem felejtette el partnere tudomására hozni, hogy az MSz párt jelenleg érvényes álláspontja az, hogy a választásokon egyedül indulnak.
Mostanában újra divatos témaként a zárókérdés a „Felvidék” szó használatáról szólt, amelyet az önmeghatározás egyik formájának is fel lehet fogni – mondta Gubík, hiszen senkinek sincs kifogása az ellen, hogy ha a békési szlovákok pedig „Dolná Zem” – ként szólnak régiójukról. Gubík félig komolyan – félig poénból kijelentette azt is, hogy neki semmi baj se lenne azzal sem, ha egy szlovák focimeccsen a Nagymorva Birodalom térképét ábrázoló sállal jelenne meg valaki.
Általában véve elmondható, hogy két olyan politikai erő szerepléséről volt szó, akik ha más-más irányból is közelítve, de hasonló vagy egymással megegyező vélemény fogalmaznak meg az aktuális politikai helyzettel kapcsolatban, s mint az ilyenkor szokás, a nehéz kérdésekre a tárgyalóasztaloknál kerül sor, s majd az ott adott válaszok mutatják meg, mennyire lenne hosszútávon is tartós egy ilyen együttműködés.
Gubík László most is hozta a tőle már megszokott kitűnően nyilatkozó politikusi formáját, ez most alapot adhat akár arra is, hogy ne csak magyar témákról beszéljen a szlovák tévékben, hanem rámozduljon a szlovák választókra is.
Az ellenoldal már néhány éve ezt teszi.