Forró Krisztián az Aktualitynek: Orbán többet segít a felvidékieknek, mint a saját kormányunk

Elöljáróban Forró leszögezi, hogy a Szövetség három párt fúziója, így ne keressünk mögötte vezérlő ideológiát.

A párt tagjait a regionalitás köti össze, így kívánják képviselni Szlovákia déli és keleti régióiban élőket, nemzetiségtől függetlenül.

A riporter rögtön firtatja, hogy milyen a kapcsolata Forrónak olyan befolyásos vállalkozóval, mint Világi Oszkár vagy Czucz István. Forró elmondja, hogy az említett személyekkel csak nagyritkán találkozott, és egyelőre nem ajánlották fel az új pártnak a támogatásukat, de ha ezt megteszik, akkor a Szövetség transzparens módon fogja ezt kezelni.

Hangzott a kérdés, felemlítve, hogy a legutóbbi, 2020-as választásokon a magyarlakta járások közül csupán a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban volt sikere a magyar pártoknak, a többiben az OĽaNO nyert. Forró Krisztián úgy gondolja, hogy igen, és ez megmutatkozik a regionális választásokon.

Ha összeszámolnánk a megyei képviselők vagy a polgármesterek számát, akkor a Szövetség a harmadik legerősebb párt lenne.

Az igény azért is megalapozott, mert a központi kormányzatok általában megfeledkeznek erről a régióról. Felemlíti az R7-es leállítását, a botrányos vasúti közlekedést, de kitér az ivóvízre, a csatornázásra, vagy a készülő kórházi reformra.

A Szövetség pártelnöke a gondok közül kiemeli, hogy

a felvidéki magyarok száma az elmúlt húsz évben 110 ezerrel lett kisebb.

És most is kétségek között várjuk a népszámlálás eredményét, mivel fontos, hogy Szlovákiában megmaradjon a nemzetiségek alkotta sokszínűség, és prioritás számunkra, hogy a közösségünk tovább éljen.

Forró elmondta, hogy a népszámlálás után alacsonyabb számokat vár, és egyik magyarázatként a vegyes házasságokat hozza fel, de megemlíti a munka utáni ingázást. Mivel a régió gazdaságilag elmaradott, ennek orvoslása az egyik prioritása a Szövetségnek, hogy az emberek megéljenek a szülőföldjükön.

A riporter itt felveti, hogy vajon ez a folyamat a magyarság számára egyáltalán megállítható. Összeköti rögtön Orbán Viktor családpolitikájával, illetve az ide érkező magyar támogatásokkal, melyek szerinte csak lassítani tudják a folyamatokat.

Forró kitér arra, hogy

ezeknek a folyamatoknak a megállítása nem csak magyar érdek, hanem a velünk élő szlovákoké vagy romáké is, mivel ez csak arról tanúskodik, hogy egy elfelejtett régióról beszélünk.

És ez összszlovákiai gond, mert hasonló folyamatokkal küzd például Árva térsége is.

A pártelnök a vegyes házasságok kapcsán megemlíti, hogy az esetek többségében a gyermekek inkább szlovákul tanulnak csak meg, ha a szülő nem annyira öntudatos, hogy megtanítsa a gyermekével az anyanyelvét. És ez összefügg a kétnyelvűség reális használatával is, amire jó példaként a finn-svéd gyakorlatot hozza. Az ilyen lehetőséget ki kell használni.

A riporter fel is teszi a kérdést, hogy a gyermeknek miért is kellene a magyar nemzetiséget választania. Forró erre azt válaszolja, hogy ebben az esetben nem csak az ötmilliós szlováksággal tud kommunikálni, hanem a tizenötmilliós magyarsággal is.

Ami óriási előny. Sokan csak a felnőttkorukban döbbennek rá, hogy mekkora kár, hogy nem tanulták meg az egyik szülőjük magyar anyanyelvét.

Forró ezután kitér a Szövetség lehetséges szlovák partnereire is.

Olyanokat keresnek, akik nyitottak a közösségünket érintő kérdések iránt, a nemzetiségünk, illetve a régióinkat érintő kérdések iránt.

Elmondta azt is, hogy az új pártban egyelőre nem foglalkoztak azzal, hogy bármely párttal, például a Smerrel vagy a ĽSNS-szel való együttműködést esetleg elutasítsanak. A regionális választások esetében sincs ilyen elutasítás megfogalmazva centrálisan.

Arra a felvetésre, hogy míg az MKP a 90-es években 10 százalék körüli eredményeket hozott, a Szövetséget jelenleg csupán 5 százalék körül mérik, Forró több okot is felsorolt. Elsőként az asszimilációt, másrészt azt, hogy '98-ban Mečiar idején teljesen más volt a helyzet. Szerinte akkor az egyesülő három párt között nem volt akkora különbség, mint ma, és jelenleg még a potenciális választóik kivárnak, miként is sül el ez az egyesülés.

A riporter felveti, hogy vajon szívesen látnák-e a Szövetségben Gyimesi Györgyöt, aki az OĽaNO színeiben jelenleg határozottan képviseli a magyar kérdéseket. Forró erre azzal válaszol, hogy

bár a Szövetség nyitott párt, és lát esélyt az együttműködésre, de Gyimesi már többször kinyilvánította, hogy nem kívánja elhagyni a jelenlegi pártját.

Viszont megemlíti, hogy a legutóbbi táblatörvény módosításánál már meghallgatta a Szövetség kifogásait, és felhasználta azokat.

Gyimesi tevékenységéről Forró elmondta, hogy látja az igyekezetet a magyar kérdések felvázolásában, de azt is látja, hogy ott, ahol némi eredményt sikerül elérni, azt a magyar pártok nélkül nem érte volna el.

Ez is az bizonyítja, hogy hiányzik a szlovák parlamentben a szélesebb magyar képviselet.

Egy fecske nem csinál nyarat, Gyimesinek is szüksége volna háttérre, szakértőkre.

A Beneš dekrétumokkal kapcsolatban elmondta, hogy a kérdést már rég, végérvényesen lezárhattuk volna, de 2019-ben még mindig vettek el ingatlanokat ennek alapján. Közös szakmai együttgondolkodásra szólítja fel a szlovákokat ennek megoldására, hiszen ez is az egyik lépcső, hogy a szlovákság lezárja a fasizmust és a kommunizmust. Ez egész Szlovákia érdeke volna.

89-ben változást reméltünk ebben is, csak elpazaroltunk harminc évet.

Forró Krisztián kijelenti, hogy a felvidéki magyarság abban érdekelt, hogy Szlovákia sikeres legyen, de érdekelt Magyarország sikerében is.

A felvidéki magyarok mindig is fogják keresni az utat a magyar kormányhoz, és keresni fogják a két ország közötti kapcsolódási pontokat is.

Mivel a Fidesz a kormánypárt, természetes, hogy tartják velük a kapcsolatot. A riporter természetesen kérdését úgy teszi fel, mintha nem volna szabad a magyar sajtó, vagy üldöznék a Soros szervezeteket, vagy mintha Orbán teret kívánna nyerni atérségben a nacionalizmusának. Forró elmondja, hogy

elég elmenni egy trafikba Magyarországon, és ott mindenféle irányultságú újságot találhatnak.

Kifejti azt is, hogy természetes, ha a pozsonyi régió együttműködik az osztrákkal, így az is természetes, hogy mi a határ mentén együttműködünk, és az is szükséges volna, ha a lenygel határ mentén is együttműködnének.

Forró felhívja a riporter figyelmét, hogy

nem csak a magyarok között, hanem a szlovákok között is sokan vannak, akik Orbán Viktorra úgy tekintenek, mint államférfira, aki a megfelelő helyen van. Sőt ilyen szlovák politikusokkal is találkozhatunk.

A Fidesz kormányzásának értékeléséről pedig egyedül a magyar népnek dönthet a választásokon.

Forró elmondja azt is, hogy

a külhoni magyarok még soha nem kaptak olyan óriási segítséget, mint a Fidesz kormányzat alatt.

Megemlíti a Gazdasági Programot, a templomok, épületek felújítását. Visszakérdez, hogy

mi lenne jobb, ha elnéznénk a lepusztulást, mert a mi kormányunknak nincs erre pénze, vagy nem érdekli ez a dolog? Vagy inkább elfogadni a segítséget, függetlenül attól, kitől is jön, hadd fejlődjünk.

Kiemeli a Szövetség elnöke, hogy sok olyan dolog van, amit fejleszteni kellene, és a mi kormányunk nem tesz semmit. Ha valaki segíteni akar, akkor mi azt elfogadjuk.

A riporter próbálja megszorítani Forrót a tervezett magyar földvásárlási alappal. Forró azzal reagált, hogy nincs értelme erről beszélni, mert azt végül a magyar kormány visszavonta. Inkább arról volna értelme beszélni, hogy

a jelenlegi kormánynak olyan helyzetet kellene teremtenie a gazdáknak, hogy fel se merüljön bennük a termőföld eladása, legyen a vevő bárki is.

Kérdésre Forró azt is elmondja, hogy

a magyar kormány támogatási sajnos nem váltották ki a szlovák kormányban azt a kényszert, hogy esetleg valamiféle többlettámogatást nyújtsanak a régióinkba.

Végezetül elmondja Forró Krisztián, hogy két évre kitiltották Ukrajnából, viszont az indokokról nem kapott hivatalos értesítést. Csak feltételezni tudja, hogy egy Facebook bejegyzése miatt dönthettek így az ukránok, melyben a kárpátaljai szavazókat buzdította a választásokra, a saját képviselőik támogatására. Elfogadhatatlannak tartja, hogy egy olyan ország, amely a 21. században az EU-ba igyekszik, így álljon hozzá Szlovákia és az EU egyik polgárához.