Ficón túl, ellenzéken innen
Miért zárta ki az együttműködést a Smerrel és a Republikával a Magyar Szövetség? Mire számíthatnak a felvidéki magyarok a parlamenti ellenzéktől? Mikorra állnak fel a Magyar Szövetség jelöltjei az őszi helyhatósági választásokra? Hogyan folytatható a stratégiai partneri viszony az új budapesti kormánnyal? Célkeresztbe kerül a felvidéki magyarság a kihűlő magyar–szlovák kapcsolatok miatt? A szlovákiai politikában történt térfélválasztásról, az államközi viszony és a nemzetpolitika várható alakulásáról, illetve a közelgő helyhatósági választások esélyeiről és kihívásairól Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét kérdeztük.
Stratégiai döntést hozott a Magyar Szövetség elnöksége: kizárja a parlamenti választások előtti együttműködést a Smerrel és a Republikával. Gubík László pártelnök vezető ellenzéki politikusok társaságában tette meg a bejelentést egy múlt szerdai kerekasztal-beszélgetésen. A Magyar Szövetség elnöke a Ma7 közéleti magazinműsorában emlékeztetett, a pozsonyi Zichy-palotában rendezett fórumon nemcsak a helyszín volt szimbolikus, ott ült František Mikloško (KDH), azon kevés szlovák politikusok egyike, aki kiállt Esterházy János rehabilitálása mellett és Juraj Droba (SAS) megyeelnök, aki 2022-ben Pozsonypüspökiben bocsánatot kért a felvidéki magyarok kitelepítése miatt. Jelen volt Martin Dubéci (PS) parlamenti alelnök is, aki aláírta a kollektív bűnösséget és az utólagos földelkobzásokat elítélő, felvidéki civilek által indított petíciót.
Gubík megjegyezte, azt kívánja, a szlovák politikusok részéről a jövőben hasonló nyitottság övezze a magyar–szlovák kapcsolatokat. Hozzátette, ahhoz, hogy a folyamatok alakítója legyen, a Magyar Szövetségnek vissza kell kerülnie a pozsonyi törvényhozásba, vagyis az „A-ligába”. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, a pártelnök szerint minden előfeltétel adott, de a magyar közösségnek tudatosítania kell, meg kell mozdulnia, hogy a nyitottságot mutató szlovák politikusokkal közösen megoldást találjanak a sorskérdésekre, amelyre 1993 óta hiába várunk.
Gubík hangsúlyozta, megvolt az esély arra, hogy a Fico-kormánnyal valamiféle együttműködés alakuljon ki, de az elmúlt másfél évben a nyelvtörvény szigorításának tervezetétől a lex Benešig sorra születtek meg a magyar közösség számára elfogadhatatlan lépések. Az elmúlt hetek, napok történései pedig azt mutatják, egyenesen eszement kommunikációs stílust vett fel a kormány a magyarsággal szemben, mondta a pártelnök, emlékeztetve, Robert Kaliňák védelmi miniszter parlamenti felszólalásában gyakorlatilag az áldozatból csinált elkövetőt.
A csírája is elveszett annak, hogy kulcskérdésekben együtt tudjanak működni a Smerrel, hangsúlyozta Gubík László, hozzátéve, a kormánytól az elmúlt években sem érkezett érdemi támogatás a déli régiók fejlesztésére, a jogállás kérdéseiben pedig a magyar szakember által betöltött kormánybiztosi pozíció ellenére sem sikerült előrelépni.
– Eljött az ideje kimondani, hogy a Magyar Szövetség kizárja a választási együttműködést a Smerrel és a Republikával – fogalmazott Gubík. A pártelnök hozzátette, az SNS-t azért nem említették a felsorolásban – miközben Andrej Danko is több magyarellenes élű kijelentést tett az elmúlt napokban –, mert nem számolnak a nemzetiek bejutásával a pozsonyi törvényhozásba.
Gubík megjegyezte, ugyan piros lapot mutattak fel a Smernek és a Republikának, de korai lenne még partnerségről beszélni a parlamenti ellenzéki pártokkal, ahhoz, hogy a „másik csapat leigazoljon”, még el kell jutni. A Magyar Szövetség elnöke nehéz és hosszadalmas tárgyalásokra számít, hallva az SaS elnökének és a párt néhány „vadhajtásának” kommunikációját. Mielőtt együttműködésről beszélhetnének, még van mit tisztázni, utalt Gubík Branislav Gröhling és Hamran István megszólalásaira a közösségi médiában.
A pártelnök ugyanakkor hozzátette, a párbeszédet az ellenzéki oldallal reálisnak látja, mert a részükről legalább mutatkozik nyitottság a kisebbségvédelmi kérdések iránt.
– Lehet velük beszélni a nemzetiségi iskolahálózatot illető reformokról és jogállási kérdésekről, amelyekből akár kinőhet egy nemzeti tanácsi rendszer, mint ami a Vajdaságban létezik – húzta alá Gubík, hozzáfűzve, ha a tárgyalások végén úgy érzik, sikerül jelentősen bővíteni a kisebbségi status quót, akkor van értelme a partnerségnek, de addig a részükről semmiféle elköteleződés nincs.
– A magyar választó egy komoly, mégis egyszerű döntés előtt áll: az állandó hóhérai, vagy a megújuló pártja mögé áll be – hangsúlyozta a Magyar Szövetség elnöke.
Az utóbbi választásokon a magyarok nagy számban szavaztak szlovák pártokra, illetve a déli régiókban a szavazókedv is rendre elmaradt az országos átlagtól. Adódik a kérdés, felsorakoztathatók-e ezek a választók a magyar párt mögé. Gubík elmondta, a közönyt csakis úgy lehet legyőzni, ha a Magyar Szövetség a korábbiakánál jobb ajánlatot kínál, és szervezettebben vág neki a választásoknak. Ehhez őszinte párbeszédre van szükség a párt és a magyar közösség között – hangsúlyozta a pártelnök.
Ősszel megyei és települési önkormányzati választásokat rendeznek – ahogy Gubík László fogalmazott, egy hónap maradt, hogy a Magyar Szövetség elvégezze a házi feladatot, és jelölteket állítson. Nagyon nehéz lesz megismételni a négy évvel ezelőtt elért eredményt, de minden feltétel adott, hogy az öt megyében, ahol jelen van a magyar közösség, tovább kormányozzon, ez az elsődleges cél – húzta alá Gubík László. A pártelnök elképzelhetőnek tartja, hogy Nyitra és Nagyszombat mellett Kassa megyében is önálló elnökjelöltet állítson a Magyar Szövetség, látva, hogy megoszlanak a szavazatok a szlovák jelöltek között. Hozzátette, Besztercebánya megyében Ondrej Luntert, Pozsony megyében pedig Juraj Drobát támogatják.
A települési önkormányzati választások kapcsán Gubík megjegyezte, nem szabad elkövetni azt a politikai hibát, hogy mindenáron pártjelöltet indítsanak ott, ahol a független jelölt élvezi a magyar emberek bizalmát.
– Nem is tudok másként nézni a jelöltállításra, csak a magyar érdeket szem előtt tartva, és azon a szemüvegen keresztül, mi szolgálja leginkább a 2027-es parlamenti választásokon való sikeres szereplést – hangsúlyozta Gubík László. A pártelnök szerint a Magyar Szövetség ideális jelöltjének tudnia és mernie kell kilépnie a komfortzónájából. Nem elég a helyi beágyazottság, a magyarországi választások tapasztalatai is azt mutatják, ki kell menni az emberek közé.
Az április 12-i választás átrajzolta a magyarországi politika erővonalait, és új helyzetet teremtett a nemzetpolitikában is. Gubík megjegyezte, az elmúlt tizenhat év nemzetpolitikai intézkedései gyümölcsözőnek bizonyultak a felvidéki magyar közösség számára, ezért érthető, hogy a közösség soraiban nagy számban vannak Fidesz-szimpatizánsok, ezért sokan csalódottak is lehetnek.
– Azt azonban látnunk kell, elemi érdeke a magyar közösségnek, hogy a mindenkori magyar kormány a külhoni közösségek képviseletét stratégiai partnerként kezelje, és ezt megerősítette a leendő kormányfő is a személyes találkozónkon – húzta alá a Magyar Szövetség elnöke.
Gubík hozzátette, elviekben teljes mértékben egyetért a nemzetpolitikai támogatások kapcsán egyelőre inkább szlogen szintjén megfogalmazott transzparenciával és eredményszemlélettel. Még jó is, hogy a nyilvánosságban minden tisztázva lesz azok előtt, akik valamilyen boszorkánykonyhát láttak az elmúlt években.
– Azt, hogy mit jelent majd ez a gyakorlatban, az illetékes miniszter, Tarr Zoltán és a hamarosan megnevezésre kerülő nemzetpolitikai államtitkár fogja meghatározni – hangsúlyozta Gubík László, hozzátéve, üdvözlendő a vívmányok megőrzése és az irány tartása.
– Magyar Péternek jeleztem, a Beneš-ügyben tanúsított kiállása helyes, és ezt folytatni kell, de nagyon vékony a mezsgye, és oda kell figyelni, nehogy a két nemzet között konfliktus legyen, mert az a szlovák sovinisztákon kívül senkinek nem érdeke – emelte ki Gubík. A pártelnök szerint lehet ennek immunerősítő hatása a magyar közösségre.
– Ránk fér, de társadalmi szemüvegen keresztül nézve mégiscsak a közösségi béke az érdekünk. A felvidéki magyarság szerintem ezt is várja a politikai képviseletétől. Gubík, megjegyezte, szlovák részről pofonegyszerű lenne a megoldás, törölni kellene egy olyan törvényt, amelyről a szlovák hatóságok mondták ki, hogy alkalmazhatatlan.
A pártelnök hozzátette, nem tudja kizárni, hogy a parlamenti választások előtti kampányban célkeresztbe kerülhet a felvidéki magyarság. A jelek arra mutatnak, hogy több politikai szereplőnek és pártnak is érdeke a magyar kártya elővétele.
– Bízom benne, hogy az életösztöneink bekapcsolnak, és tudatosítjuk, akár a programokat, akár az előttünk álló kihívásokat nézve, hogy igazából egyetlen politikai otthonunk van, amely a magyar közösségért akarja folytatni a munkát, ez pedig a Magyar Szövetség – hangsúlyozta Gubík László.
Megjelent a Magyar7 2026/19. számában.
