Felvidéken jártak az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének ellenőrei, csak minek?!

Az éppen önállósodott szlovák állam európai integrációs lépéseinek egyike volt, hogy 1995 februárjában előbb aláírta, majd az év szeptemberében ratifikálta is az Európa Tanács (a továbbiakban ET) Kisebbségvédelmi Keretegyezményét. Igaz, 3 évet kellett rá várni, hogy jogerőre emelkedjen, de 1998 óta immár ötödik ciklusánál jár az egyezményhez köthető eljárásrend. Az Európai Uniótól teljesen függetlenül működő Európa Tanács kisebbségvédelmi egyezménye mögött ugyan nem áll semmilyen bíróság (bár voltak arra irányuló törekvések, hogy azt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának joghatósága alá helyezzék), mindenesetre az aláíró országok számára, papíron legalábbis, de kötelező érvénnyel bír. Az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtását tehát nem egy taláros testület, hanem az ún. Tanácsadó Bizottság tagjai szavatolják (ezek nem az Európa Tanács alkalmazottjai, nem is pártpolitikusok, általában független, az ET által felkért szakemberek).

Kellően nagyvonalú ecsetvonásokkal felvázolva a lényeget: a Bizottság tagjai nagyjából ötévente látogatnak el egy-egy „tagállamba”, hogy ellenőrizzék az országok által szintén ötévente leadott állami jelentéseket. Szlovákia legutóbb 2019 januárjában adott le ilyet (aki kíváncsi rá ITT megtalálja angolul és szlovákul). Normális esetben az „ellenőrök” látogatására még abban az évben sor kerül, most, a COVID miatt két évet csúszott a dolog. Az ellenőrzési folyamatban nem csak az ET, hanem a tagállamok pártjai és civil szervezetei is részt vehetnek, egy-egy árnyékjelentés készítésével. Mindez arra jó, hogy jelezzék az állami jelentések hibáit, figyelmeztessenek a pontatlanságokra, vagy felhívják az ET figyelmét azokra a problémákra, amelyekre az állami jelentésben nem térnek ki.

Fiala-Butora János jogász a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala jogsegélyszolgálatának tagjaként több árnyékjelentés összeállításában is részt vállalt. Portálunk érdeklődésére Fiala-Butora elmondta, az ET-s tisztviselők látogatását nem ellenőrzésként kell elképzelnünk, „ez nem egy bírósági eljárás” – fogalmazott, sokkal inkább arról van szó, hogy kiegészítik helyszíni tapasztalataikkal azt, amit a jelentésben olvastak. A látogatást követően az ET szakemberei készítenek egy összefoglaló szakértői jelentést, amely viszont nem tartalmaz semmilyen kötelezvényt, tulajdonképpen ajánlásként fogható fel – magyarázta.

Fotó:  Gombaszögi Nyári Tábor/Facebook

Arra a kérdésünkre, hogy a Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának illetékesei átlátják-e a felvidéki magyarság problémáit, a szakember közölte, „igen negatívan” ítéli meg a Bizottság utóbbi években elvégzett munkáját.

Fiala-Butora azt mondja, az ET ugyan sokáig keményen dolgozott azon, hogy javítson valamit a tagállamok kisebbségpolitikáján, de mára világosan látszik, ez egy „kudarcos történet” volt, most ott tartunk, hogy nem is nagyon próbálják megváltoztatni az államok viselkedését, sokkal inkább saját normáikat igazítják az egyes tagországokhoz.

- foglalta össze egyetlen találó mondatban az egészet Fiala-Butora.

Mára a nemzeti kisebbségek szempontjából nem nagyon maradt jelentősége az egyezménynek, mondja a szakember. „Eltávolodtak a valóságtól, talán már kisebbségvédelmi szervnek sem nevezhetőek.” Míg korábban szinte csak a nemzeti kisebbségek problémáira koncentráltak, addig mára az eredeti Keretegyezmény céljai helyett újakat találtak, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a bevándorló vagy szexuális kisebbségek érdekvédelmére. "Az én olvasatomban itt arról van szó, hogy olyan területet keresnek, ahol még elérhetnek valami előrelépést. Az eredeti célját, ma már egyértelműen kijelenthető, a Keretegyezménynek nem sikerült elérnie.”

A Bizottság munkáját illetően hasonló szellemben nyilatkozott Tokár Géza is, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője. Óriási csodákat nem kell várni egy ilyen látogatástól – mondja. Ez egy „véget nem érő pingpong meccs” az ET és a szlovák állam között, de azért érdemes különválasztani a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény elvi alapjait annak gyakorlati hasznától.

A szakember úgy véli, ez utóbbi tényleg csekélyke, hiszen még a legkomolyabb jogsértések esetén sincs mandátuma a Bizottságnak, hogy kikényszerítse azok megszüntetését a szlovák törvényhozásban.

Azt a szerepet, amelyet elvárnánk tőle, tehát valóban nem tölti be az ET Kisebbségvédelmi Keretegyezménye, ugyanakkor az aktuális látogatás arra azért mindenképpen jó, hogy a nemzeti kisebbségek értesüljenek arról, mely problémáik rezonálnak nemzetközi szinten is és melyek nem. Tokár szerint míg a Beneš-dekrétumok kapcsán előállt jogsértések élénk érdeklődésre tartottak számot, addig például a magyar anyanyelvi oktatás kulcskérdéseit sosem értették az ET által felkért ellenőrök.

– mondta el portálunknak Tokár Géza.