Fejenként 35-168 kg élelmiszert dobunk ki évente
Míg az emberiség több mint egy tizede éhezik, az Európai Unióban évente mintegy 89 millió tonna élelmiszer végzi a kukában. Ez azt jelenti, hogy átlagban minden uniós állampolgár hetente négy adag ételt dob ki, annak ellenére, hogy a bevétele jelentős részét élelmiszerre költi. Ennek egyik oka a felesleges élelmiszerek vásárlása, amely különösen az ünnepek előtt jellemző.
Lýdia Žáčková, a Posta bank szóvivője elmondta: megvizsgálták az ügyfeleik bankkártyás fizetéseit a január és október közötti időszakban, és arra jutottak, hogy az összes ügyfél havonta átlagosan 15 millió eurót költ el élelmiszerre. A vásárlók az év utolsó hónapjában hagyják a legtöbb pénzt az élelmiszerüzletekben, a legkevesebbet januárban és februárban. A legnagyobb számú tranzakció az 50 év feletti ügyfeleknél figyelhető meg. A legtöbb pénzt Nyitra, aztán Kassa és Pozsony megyében költötték el.
Az emberek átlagosan a havi bevételük 19 százalékát költik élelmiszerre, vagyis nagyjából akkora összeget, amennyi a lakás- és rezsiköltségeknek felel meg.
Alexandra Kolarik, a Free Food Polgári Társulás (PT) aktivistája szerint Szlovákia lakosai fejenként 35-168 kilogramm élelmiszert dobnak ki évente. Hozzátette: az SZK nem tartozik azok közé az országok közé, ahol tudatosan keresik a megoldást erre a problémára. Ellenpéldaként Dániát hozta fel, ahol a témával napi szinten foglalkozik a média, és fontos társadalmi problémaként kezelik a pazarlást. Az utóbbi öt évben az élelmiszer-hulladék mennyiségét 25 százalékkal sikerült csökkenteni az országban.
A Free Food PT adatai szerint az élelmiszerek közül leggyakrabban a gyümölcsök, zöldségek és a péksütemények végzik a kukában. Problémát jelen a főtt étel is. Az egyes háztartásokban rendszerint túl sokat főznek egyszerre, de aztán nem akarják három napig ugyanazt enni. Ez főleg a 19 és 40 év közötti korosztályra jellemző.
Kolárik érdekességként említette, hogy a pazarlás mértéke egyenesen arányos az iskolai végzettséggel. Szerinte elengedhetetlenül fontos, hogy az emberek felelősségteljesen álljanak hozzá ehhez a kérdéshez. Azt tanácsolja, hogy tervezzük meg a bevásárlásainkat, készítsünk bevásárlólistát, és inkább gyakrabban vásároljunk kisebb mennyiségű élelmiszert, annyit, amennyit még aznap el tudunk fogyasztani.
Tegyünk különbséget a „fogyasztható” és a „minőségét megőrzi” jelzés között is. A felesleges élelmiszert ne dobjuk ki – javasolja az aktivista -, inkább tartósítsuk, amelyre különféle módszerek léteznek, például a fagyasztás, blansírozás, fermentálás vagy befőzés.
