Fehéroroszországban járt az orosz külügyminiszter
Csütörtökön Fehéroroszágban járt Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője, aki nemcsek fehérorosz kollégájával, hanem Aljakszandr Lukasenko államfőval is megbeszélését folytatott.
A Magyar Nemzet cikkírója Lavrov és Lukasenko találkozójával kapcsolatban egy elemzést közölt az eseményről.
Pénteken, egy kórházi látogatás során Aljakszandr Lukasenko belarusz vezető teljesen váratlanul saját politikai jövőjéről is beszélt. Belaruszban augusztus 9. óta tart a belpolitikai válság, miután a lakosság túlnyomó része nem ismerte el az elnökválasztás eredményeit. Aligha lehet véletlen, hogy Lukasenko nyilatkozata egy nappal Szergej Lavrov orosz külügyminiszter minszki látogatása után történt, akivel a belarusz vezető személyesen is egyeztetett. Lavrov a találkozón átadta Putyin üdvözletét, mire Lukasenko azzal válaszolt, hogy Minszk készen áll a „nagyon közeli, testvéri kapcsolatokra”.
– idézte pénteken Aljakszandr Lukasenkót a BELTA állami hírügynökség. A belarusz vezető a Covid-19-járvány év eleji kirobbanása óta először volt látható orvosi szájmaszkban, miközben Minszk 6. számú kórházát látogatta meg. A járványügyi helyzet mellett ugyanakkor több nyilatkozatot is tett az országban augusztus óta tartó belpolitikai válságról és a készülő új alkotmányról.
- figyelmeztetett a kórházi látogatás során Lukasenko.
Egyrészt nem tudni még, hogy mikor fogadják el ténylegesen az új belarusz alkotmányt, amely a tervek szerint jelentősen csökkentené az elnök jogköreit, és a hatóságok ígéretei szerint egy új, előrehozott elnökválasztást tenne lehetővé. Korábban felmerült már a 2022-es dátum, de konkrét határidők továbbra sincsenek, így az sem zárható ki, hogy a hatalom akár évekig is elnyújta az alkotmánymódosítás kérdését.
Másrészt nem tudni azt sem, hogy pontosan mi lesz ebben az új alkotmányban, és hogyan módosulnak a belarusz politikai viszonyok. Könnyen elképzelhető például egy olyan forgatókönyv is, hogy miközben az elnök szerepe teljesen súlytalanná válik, a jogkörök átáramlanak a kormányfő személyéhez (Grúzia és Örményország példája), vagy valamiféle, széles jogkörökkel rendelkező állami tanácsot hoznak létre (Kazahsztán mintája). Lukasenko pedig ezután átkerül az új pozícióba, megőrizve korábbi hatalmát.
Hivatalosan Lavrov látogatásának célja a két ország kereskedelmi együttműködése és különböző integrációs partnerségekről szóló egyeztetések volt, ám valójában egészen más húzódhat a háttérben.
Három hónapon belül már a sokadik magasrangú találkozó történt Moszkva és Minszk között. Szeptember elején Minszkben járt Mihail Misusztyin orosz kormányfő, majd szeptember 19-én Lukasenko repült el Putyinhoz. Szocsiban több mint négy órán keresztül, zárt ajtók mögött tanácskozott a két ország vezetője, amiből végül csak két nagy nyilvános bejelentés született: Putyin 1,5 milliárd dolláros hitelt ígért Minszknek, és többször hangsúlyozta az alkotmánymódosítás szükségességét, ami megoldaná a belarusz belpolitikai válságot. Lukasenko hivatalosan mindennel egyetértett. Október végén Lukasenkót az orosz külső hírszerzés, az SzVR vezetője, Szergej Nariskin is meglátogatta, majd most novemberben Lavrov.
