"Ezek a szemetek nem hagynak nyugton, mert nem azt tettem, amit elvártak volna" - tizenhárom éve gyilkolták meg Basternák Lászlót
Napra pontosan tizenhárom évvel ezelőtt, 2010. július kilencedikén lőtték agyon Basternák Lászlót, az MKP járási elnökét, Nyitra megyei képviselőjét.
Az évforduló kapcsán még 2021-ben, Basternák halálának tizenegyedik évfordulóján jelentettünk meg hosszabb anyagot. Akkor azt írtuk:
Mint ismert, az elkövetőt néhány nap után Bősön elfogták, s alig egy éven belül jogerősen el is ítélték, az már hamar kiviláglott, nem Kaluz volt az, aki kitervelte Basternák megölését, a férfi csupán megbízást hajtott végre.
Hogy kiét, az hosszú évekig nem derült ki, s talán örökre rejtve marad, ha ugyanez a kör nem vesz részt Ján Kuciak és jegyese meggyilkolásában. A nyomozás ugyanis hét év után új erőre kapott, az akkor már évek óta rács mögött ülő Kaluz mellé megrendelőt és közvetítőt is találtak a rendőrök - köszönhetően annak (is), hogy Kaluz végre hajlandó volt vallani. 2019 januárjában hivatalosan is meggyanúsították Alena Zsuzsovát, Roman Ostružlíkot, Vladimír Mosnárt és Ladislav V.-t Basternák meggyilkolásának ügyében, őrizetbe végül Mosnár és Ostružlík került – Zsuzsová ekkor a Kuciak-gyilkosság miatt már előzetes letartóztatásban volt.
Ma már tudjuk, a gyilkosság értelmi szerzője Basternák helyi ellenlábasa, a Most-Híd színeiben polgármesteri babérokra törő Roman Ostružlík volt, Zsuzsová itt is a közvetítő szerepét játszotta, Mosnár pedig afféle lótifutiként, sofőrként játszott szerepet a gyilkosságban, s ő volt az, aki Kaluzt végül "beszervezte" – a rendőrség szerint mindketten egy, a Sýkora-klánhoz köthető őrző-védő csoport tagjai voltak. A 2020 áprilisában indult per tartogatott néhány különös fordulatot. Ostružlík például azzal vádolta meg Zsuzsovát, az asszony áll a Basternák elleni korábbi merényletek mögött, tulajdonképpen azt vallotta, a vele intim viszonyban lévő Zsuzsová anélkül rendelte meg a gyilkosságot, hogy ő tudott volna róla. Három hónappal a vallomás után Ostružlík visszavonta azt, rendőrségi nyomásgyakorlásra hivatkozott. A tárgyalás során tanúként szerepet kapott a Kuciak-gyilkosság miatt vádalkut kötő, majd 15 évre ítélt Andruskó Zoltán is, aki szintén Zsuzsová ellen vallott, azt állítva, az asszony egy Basternák elleni sikertelen bombamerényletről is beszámolt neki.
Csáky Pál, az MKP akkori elnöke egy sokatmondó, s a történtek fényében szomorú történettel szemléltette Basternák utolsó heteinek hangulatát 2021-ben megjelent írásunkban. "Nem sokkal a tragédia előtt a pozsonyi székházban gyűltünk össze OT-ülésre, óriási hőség volt" - meséli Csáky. "Abban a rettentő melegben mindannyian rövidujjú ingben ültünk a nagyteremben, csak egyedül Lacin volt zakó. Viccesen kérdőre vontam, hogy mi a csudának visel ebben a melegben zakót."
- emlékszik vissza az akkori pártelnök az esetre.
Csáky, mint mondja, először nem is értette, mire gondolhat Basternák, kisvártatva derült csak ki, még az MKP székházában is golyóálló mellényt visel.
Akkor nem nagyon volt idejük hosszabban elbeszélgetni, meséli Csáky, aki azt tervezte, hamarosan felkeresi az MKP akkori járási elnökét, de erre már nem kerülhetett sor. AZ OT után néhány héttel agyonlőtték Basternákot.
Mint mondja, korábban is sejtették, valami gond lehet Basternák körül, egy májusi komáromi országos konferencián ugyanis arról beszélt, igen komoly feszültségek vannak a helyi MKP-sok és a Most-Híd között. "Az elődöm is szítja a feszültséget" - mondta akkor Basternák, utalva az akkor már Most-Hidas Bastrnák Tiborra. "Arra gondoltam, nincs ebben semmi különös. Országos elnök voltam, tudtam, hogy máshol is előfordult hasonló, majd a választások után (2010. június 12-én parlamenti választásokat tartottak Szlovákiában - a szerk. megj.) leülünk megbeszélni a dolgokat, szépen lecsillapodnak az indulatok." Csáky úgy emlékszik vissza párttársára, hogy az "tisztességes, elkötelezett magyar ember volt", akivel mindig remekül együtt lehetett dolgozni.