Érdemi változás és kormányzati segítség nélkül fizetésképtelenség fenyegeti településeinket
Ahogy arról portálunk az elmúlt hónapokban több alkalommal is beszámolt, egyre éleződik a konfliktus Pozsony és az önkormányzatok között. A településvezetők szerint a Heger-kabinet nem, hogy megkönnyítené a koronakrízis, majd az energiaválság miatt nehéz helyzetbe került önkormányzatok munkáját, átgondolatlan, helyenként elkapkodott intézkedésekkel még gyarapítja is problémáik hosszú listáját.
A szlovákiai településvezetők legnagyobb érdekvédelmi szerveződése, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) múlt héten Szencen tartotta kétnapos nagygyűlését, amelyet egy a pozsonyi kormányhivatal elő összehívott demonstráció követett. A ZMOS vezetése nem követeléseket fogalmazott meg, az általuk kiadott közlemény sokkal inkább békülő szándékot mutat.
A polgármesterek ugyanis együttműködést ajánlottak a kormánynak, mondván egy a mostanihoz hasonló, kritikus időszakban, az önkormányzatoknál senki sincs közelebb az emberekhez.
A hétköznapi problémákat sokkal jobban ismerik, a kihívásokra specifikus és lokális válaszokat tudnak adni, így a válságkezelésben hasznos partnerei lehetnek a kormánynak, amennyiben az hajlik az együttműködésre. A járvány idején az önkormányzatok hatékonyan koordinálták a szűrűprogramokat, majd később az oltóközpontok működését – emlékeztetett a ZMOS, s most, az energiaválság előestéjén hasonlóan jó partnerséget alakíthatnának ki, amennyiben a kormány hajlandó meghallgatni a polgármesterek aggályait. Olvasóink bizonyára emlékeznek rá, az orosz-ukrán háború február 24-ei kitörését követő napokban szintén az önkormányzatoknak (illetve a hozzájuk csatlakozó önkénteseknek és karitatív szervezeteknek) kellett fogadniuk és ellátniuk az ezrével érkező rászorultakat. Napokba telt mire a kormány képes volt átvenni az irányítást és tehermentesíteni a településeket, az akkor elköltött pénzek egy része pedig még ma sem került vissza az önkormányzatokhoz.
Eduard Heger kormányfő gyakran példálózik azzal, a kormány és az önkormányzatok az ország tüdejének egy-egy lebenyét jelentik, együtt tudják csak biztosítani Szlovákia légzését.
Most az ország tüdeje olyan, mintha egy igen erős COVID-fertőzésből lábadozna – jelentette ki a csütörtöki demonstráción Branislav Tréger, a ZMOS elnöke.
A neheze pedig, tudjuk ezt mond, csak most következik. Könnyű belátni, az infláció és az energiaválság együttes hatása a legegészségesebb gazdálkodással rendelkező településeket is padlóra küldheti.
Erről beszélt portálunknak Agócs Attila is, Fülek város polgármestere, a ZMOS elnökségi tagja, aki úgy fogalmazott, a kormányzás minden területén tapasztalható kapkodás és ad hoc döntéshozatal tulajdonképpen egy az egyben visszaköszön a kabinet önkormányzatokhoz való hozzáállásán is.
- összegezte Agócs az önkormányzatok tapasztalatait, kiemelve, hogy alapvető, rendszerszintű problémák vannak a kormány és az önkormányzatok kapcsolatában.
A polgármester szerint bár látszólag van egyeztetés a két fél között, annak nem sok foganatja van. Agócs kiemelte, általános problémák is vannak a két fél együttműködésével. Mint elmondta, a kormány folyamatosan figyelmen kívül hagyja a költségvetési szabályokat, nem delegálja az egyébként nekik járó feladatokat az önkormányzatokhoz, miközben olyan feladatokat bíz rájuk, amelyeket a települések aztán saját forrásból kénytelenek finanszírozni. Egy korábbi ZMOS-felmérés például megállapította, hogy a települések nagy része (58%-a) csak saját költségvetése kárára képes menedzselni ezeket a kompetenciákat.
A családi mentőcsomag régóta kritika tárgya az önkormányzatok részéről, ugyanis az Igor Matovič által a parlamenten keresztülvert ötlet, az adóbónusz megemelésével komoly anyagi terheket ró az önkormányzatokra. Fülek város éves bevételének például 85%-a jön ezekből a részadó-bevételekből, Agócs szerint a felzárkózó régiókban szinte kivétel nélkül hasonlóak az arányok.
Döbbenetes adat, de a ZMOS számításai szerint a kormány 618 millió eurót vesz ki az önkormányzatok zsebéből 2022-ben és ’23-ban azzal, hogy megemeli az adóbónuszt.
Nemrégiben felröppent a hír, hogy a kormány már dolgozik a megoldáson, hogy legalább az adóbónusz megemelése után felmerülő többletköltségeket megtérítse az önkormányzatoknak. A polgármester arra is felhívta figyelmünket, hogy a pénzügyminiszternek, Igor Matovičnak ugyan igaza van abban, hogy az elmúlt években nőttek a részadó-bevételek, de arról a miniszter már nem beszél, hogy mindeközben merőben megváltozott a gazdasági környezet. „Elszálltak az árak“ – fogalmazott Agócs, ráadásul nyakunkon az energiaválság, amely alól az önkormányzatok sem tudnak kibújni, hiszen piaci szereplőként vannak jelen a piacon.
Az önkormányzatok általában egy-két éves szerződéseket kötnek a szolgáltatókkal, legyen az áram vagy földgáz – magyarázza Agócs. Füleknek például egy tavaly köttetett jövő őszig érvényes szerződése van a gázra, de az áramra vonatkozó kétéves szerződés épp lejár. Az önkormányzatok most azzal próbálkoznak, hogy több település összefogva ír ki közbeszerzést, hátha ezzel alacsonyabb árakra tudnak szerződni a szolgáltatókkal. Nincs könnyű dolguk, ugyanis a hírek szerint néhány hónap kérdése és a hosszabb távú szerződések lehetősége eltűnik a piacról, az önkormányzatok kénytelenek lesznek pillanatnyi, ún. spot-árakon energiát vásárolni. Talán felesleges részleteznünk, milyen anyagi következményekkel...
Agócs szerint egy ilyen helyzetben tarthatatlan, hogy újabb és újabb kötelességeket, feladatokat, anyagi terheket rónak az önkormányzatokra.
Csak egyetlen példa. Alig egy évvel ezelőtt fogadta el a parlament, hogy a magánkézben lévő idősotthonokban elhelyezett lakók után is fejpénzt kell fizetnie az önkormányzatoknak. Az intézmény lakónként minden hónapban 100 euróra jogosult a „kibocsátó“ település pénztárcájából. Ez a látszólag nem túl combos összeget némileg perspektívába helyezi, hogy egy szegényebb régióban, mondjuk valahol az Ipoly-mentén fekvő 300-400 fős kistelepülés éves fejlesztési költségvetése 15-20 000 euró. Könnyű kiszámolni, csak öt bentlakónál az éves fejlesztési pénzek mintegy harmadát(!) viszi el az új törvény, amely jövőre még „durvul“ is, hiszen 2023-tól már a reális különbözet-visszatéréssel számolhatnak az önkormányzatok.
Magyarul, ha az idős bentlakó nyugdíja nem fedezi az ellátása, lakhatása költségeit, a teljes különbözet kifizetése az önkormányzatokra hárul, márpedig az energiaválság az idősotthonokat sem hagyja érintetlenül, az áremelés szinte garantált.
Ennél is akutabb probléma a kollektív szerződésbe foglalt jutalmak kérdése. Szintén Matovičék intézkedése, hogy egyszeri előbb 350, majd 500 eurós jutalmat kapjanak az önkormányzat által foglalkoztatott alkalmazottak. Az önkormányzati fenntartásban lévő alapiskolák pedagógusainak jutalmát ugyan az állam finanszírozza, de, és erről már nem beszélnek, az összes többi alkalmazott (legyen az óvópedagógus, városi rendőr, közterületfenntartó munkás, stb.) jutalmát az önkormányzatnak saját zsebből kell kigazdálkodnia. Füleknek ez 250 ezer euróba került – magyarázza Agócs, amelyet a városnak magának kellett kigazdálkodnia. Hogy ezt is perspektívába helyezzük, a korábbi években Fülek a teljes intézményrendszerén belül mintegy 160 ezer eurót osztott ki.
Agócs a csütörtöki demonstráció kapcsán megjegyezte, a ZMOS célja, hogy széles társadalmi diskurzus alakuljon ki az önkormányzati kérdésekben – erre pedig hasznos eszköz egy-egy ilyen esemény.
- zárta beszélgetésünket Agócs.
