EP-választások – a magyarok között Berényi a legnépszerűbb

A kérdések felölelik, milyen mértékben foglalkoztatja néhány közéleti téma a lakosságot; mennyire tartják jó iránynak az általános lokális és globális helyzet változását; továbbá bemutatják a szlovákiai magyarság részvételét és preferenciáit a közelmúltban zajlott köztársaságielnök-választáson, akárcsak az ukrajnai orosz agresszió megítélését, valamint a háború lezárásának a legmegfelelőbb módját. 

Aktualitása miatt ismertetésünket kezdjük a pár nap múlva esedékes európai parlamenti választások témakörével.

A kutatók megállapították, hogy a június 8-ai eseményen a szlovákiai magyarságot reprezentáló megkérdezettek 37%-a biztosan részt vesz, 39%-a pedig a kutatás idején még nem tudta megmondani, él-e választójogával. Egy negyede, mintegy 24% pedig azt válaszolta, nem vesz részt ezen a választáson.

A megkérdezettek közül a legtöbben (34%) a Magyar Szövetség pártra szavazna. Más pártokra csak egyszámjegyű támogató válasz érkezett, második helyen a Hlas SD (7%), illetve a Progresívne Slovensko (5%) végzett. Jelentős viszont azoknak az aránya (20%), akik a kérdezéskor még nem tudták, hogy melyik pártra szavaznának.

Az európai parlamenti választásokon induló politikusok közül a megkérdezettek között a legnépszerűbb Berényi József, a Magyar Szövetség listavezetője, akiről 1059 válaszadóból 24% mondta azt, hogy elsőként őt választaná, ami 253 szavazót jelent.

A kutatók arról is érdeklődtek, hogy másodikként kit karikáznának, erre 470 megkérdezett válaszolt, s itt Orosz Örs, a Magyar Szövetség alelnöke kapta a legnagyobb támogatást (26%), ami abszolút értékben 124 választót jelent. Talán meglepő, de Ódor Lajos, a Progresívne Slovensko listavezetője csak 9%-os támogatást ért el a válaszadók körében. 

A felmérés azt is vizsgálta, vajon a hosszú távú témák közül melyek foglalkoztatják a leginkább a megkérdezetteket.

Itt, mondhatni kellemes meglepetésként, magasan a szlovákiai magyarság helyzete került az első helyre, 62%-kal, ezt követte a Szlovákiával kapcsolatos kérdések témaköre (56%), s a harmadik helyre pedig a Magyarországgal kapcsolatos kérdések kerültek, ezt a megkérdezettek 42%-a tartotta az őt leginkább foglalkoztatónak.

Személyes véleményünk szerint ez az arány, több mint egy évszázaddal Trianon után, azaz a szlovákiai magyar kisebbségi lét kezdetétől számítva, továbbra is nagyon erős kötődést fejez ki.  

A dinamikus közéleti és társadalmi események nyilván reakciót váltanak ki a társadalom minden rétegében, így érdekes megfigyelni, hogy a felmérésben feltett „Összességében, Ön szerint ma Szlovákiában, Magyarországon, Európában és a világon inkább jó, vagy inkább rossz irányba mennek a dolgok?” kérdésre a lokálistól a globálisig haladva a következő többségi vélemények alakultak ki (lásd táblázatunkban).

Megfigyelhető, hogy a többihez viszonyítva mennyire kiugró annak a megítélése, hogy Magyarországon jó irányba haladnak az események, ez a vélemény több mint két és félszer olyan gyakran hangzott el (23%), mint a második helyen szereplő „Szlovákiában jól mennek a dolgok” vélemény (9%). Ez az eredmény fordított esetben is igaz, azaz, azt, hogy Magyarországon rosszul mennek a dolgok, a legkevesebb válaszadó állította (24%).

Sajnos, a hosszú távú témák közé kell sorolnunk már jó ideje Oroszország Ukrajna elleni agresszióját; ezzel kapcsolatosan a kutatás két kérdésre kereste a választ. Elsőként, hogy a válaszadók szerint ki a felelős a háborúért, illetve, hogy mit szeretnének, milyen módon végződjön ez a háború?

Az elsőként jelzett kérdésre a válaszadók legnagyobb része (36%) gondolja azt, hogy a „nyugati országok felelősek ezért, amelyek kiprovokálták Oroszországot” és csak a második helyen végzett (27%) az a vélemény, amely szerint a felelős Oroszország, „amely megtámadta Ukrajnát”.

A második kérdésre, amely a háború lezárásának az elvárt módját firtatta, kiugróan magas arányban (66%) a „tűzszünettel és béketárgyalásokkal” való lezárást nevezték meg a válaszadók. Ezt követte az Oroszországot győztesnek kívánók 12%-a, és a harmadik helyen van az Ukrajna győzelmét támogatók 9%-a. Érdekességként talán azt emelhetjük ki, hogy míg a háborúért a nyugati államokat vagy Ukrajnát felelőssé tevők a megkérdezettek több mint 50%-át adták, Oroszország győzelmét csak kevesebb mint egy negyedük (12%) szeretné. Vélhetően a különbség a tűzszünettel és béketárgyalásokkal való lezárást elvárók táborát erősítette.

Bár már magunk mögött hagytuk, de olvasóinkat valószínűleg érdekli, hogy a köztársaságielnök-választáson milyen arányban vettek részt a magyar választók, illetve szavazataikkal melyik jelöltet támogatták. 

Ezeket a kérdéseket a Fórum Intézet kutatása a következőképpen válaszolja meg:

A 2024-es köztársaságielnök-választáson való részvétel:  

48,4% mindkét fordulóban részt vett

12,5% csak az első fordulóban vett részt

12,4% csak a második fordulóban vett részt

26,7% egyik fordulóban sem vett részt

Az első fordulóban kire szavazott: 

33,4% Forró Krisztián

1,7% Štefan Harabín 

11,9% Ivan Korčok 

9,5% Peter Pellegrini 

2,3% másra szavazott

4,5% részt vett az első fordulóban, de nem válaszol

36,6% nem vett részt az első fordulóban

A második fordulóban kire szavazott:

18,9% Ivan Korčok

34,9% Peter Pellegrini

7,5% részt vett a második fordulóban, de nem válaszol

38,8% nem vett részt a második fordulóban

Az elnökválasztás óta eltelt időben nyilván már ön is sok elemzéssel találkozhatott, a magunk részéről csak egyetlen tényt emelnénk most ki, mégpedig azt, hogy a választás első vagy második fordulójában milyen magas a részt nem vevők aránya, 37%, illetve 39%.

Ez jelezheti a választóknak a közélet befolyásolásába vetett hitüknek a csökkenését is, főképpen igaz ez az első fordulóra, hiszen akkor még 9 jelölt közül lehetett választani. 

Eddig a Fórum Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegének felmérése, amelynek kutatásvezetője Lampl Zsuzsanna szociológus volt, az adatgyűjtést pedig az ASA (Agentúra sociálnych analýz – Társadalmi Elemzések Ügynöksége) végezte.

Jó vagy rossz irányba haladnak az események?