Elhúzódó oltások, hatékonyságromboló mutációk
A Bloomberg oltási adatai szerint az átoltottság tekintetében toronymagasan vezet Izrael, ahol 100 lakosra már 60 adag beadott vakcina jut. Az Egyesült Arab Emírségek áll a második helyen közel 40-es mutatóval, az Egyesült Királyság pedig a harmadik legjobb oltási rátával rendelkezik (100-ból 18). Naponta 4,6 millió koronavírus elleni vakcinát adnak be, ebből az USA-ban a legtöbbet, 1,4 millió dózist (100-ból 12). Eddig a világban 128 millió koronavírus elleni vakcinát adtak be, a legtöbbet az USA-ban.
Izrael kezdte meg a leghamarabb, december 20-án az oltást, és eddig 5,4 millió adagot adtak be a lakosságnak, köszönhetően a Pfizerrel kötött szerződésüknek.
Az Európai Unióban átlagosan 3,5-4 vakcina jut 100 főre, ennél egy kicsit jobban áll Lengyelország, Olaszország és Spanyolország. Szlovákiában 180 ezer, Magyarországon eddig 280 ezer fő kapott oltást.
Az álom a közösen véghezvitt oltásokról lassan szertefoszlik, Brüsszelt egyre nyíltabban kritizálják a tagországok kormányfői. Orbán Viktorhoz csatlakozott többek között Sebastian Kurz és Andrej Babiš, akik joggal vetik fel, hogy lassan érkeznek a vakcinák.
Nemcsak a kormányfők, már az európai képviselők is hallatják hangjukat, rámutatva a hibákra, amelyeket az uniós vezetés a gyógyszergyárakkal való tárgyalás alkalmával elkövetett.
Minden tagország várja az oltóanyag érkezését. És ezen az sem segít, hogy Ursula von der Leyen próbált nyomást gyakorolni az AstraZenecára, amikor a vállalat bejelentette, hogy március végéig a szállítási szerződésének 61%-át nem fogja tudni teljesíteni. Sajnos csak gyenge kompromisszumot tudott elérni, március végéig az AstraZeneca az eredeti vállalásának 50%-át ígérte.
Láthatóan az Unió vezetése tehetetlen a nagy vakcinagyártókkal szemben.
A bírálat oka, hogy feltehetően az uniós vezetés későn reagált, és gyenge szankciókat alkalmazott az oltóanyag-gyártókkal szemben, ezért is előzhetett be Izrael, Nagy Britannia vagy az USA. Így nem csoda, hogy egyes tagországok elkezdték keresni a különutas megoldásokat.
Bár az uniós megegyezésben, az oltást közös feladatként határozták meg, látva az oltóanyag szállítása körüli problémákat, Magyarország kezdett el először alternatívákat keresni. A magyar gyógyszerhatóság engedélyezte az orosz, majd később a kínai vakcina ideiglenes használatát, és mindkettőből lekötött egy, illetve kétmillió személy beoltására szolgáló mennyiséget. Az orosz vakcina első szállítmánya már meg is érkezett.
Várhatóan ezen a héten héten az AstraZeneca leszállít 20 ezer adagot - mondta Marek Krajčí egészségügyi miniszter, aki azt is hozzátette, hogy
Ezt követte Matovič sejtelmes bejelentése szombaton, hogy tárgyal az orosz vakcináról, sőt belengette az oltóanyag szlovákiai gyártását is.
A szlovák álláspont szerint, nem utasítjuk el alapból az orosz vakcina használatát, de ezt az EU gyógyszerügynökségének jóváhagyásához kötjük.
Andrej Babiš nyíltan az uniós vezetés szemére vetette a lassúságot. Megfogalmazta, hogy az EU-ra vannak utalva az oltásoknál, míg például Izraelnek előnye, hogy maga dönthet. Azért nem csak bírált, hanem pénteken ellátogatott Budapestre, ahol Orbán Viktorral beszélt az orosz és a kínai vakcina alkalmazásáról. A csehek az AstraZeneca első szállítmányát szombatra várták.
Lehet, ebben az esetben is jobban működhetne a V4-es együttműködés, mint az összeurópai?
A lengyel kormány bírósági perrel fenyegette meg az olyan vállalatokat, mint a Pfizer, amelyek nem tartják be a szállítási egyezségeket. Lengyelországba szombaton kellett érkeznie 120 ezer adag AstraZeneca oltóanyagnak, ami február végéig akár egymillióra is növekedhet. Lengyelországban, akárcsak Szlovákiában szintén gondot jelent a rosszul felállított logisztika.
Az osztrák Sebastian Kurz is kritizálta az Európai Gyógyszerügynökség lassú és bürokratikus eljárását az oltóanyagok engedélyeztetésénél. Szerinte se kellene ebben az esetben belekeverni a geopolitikai nézőpontokat. Azt is kijelentette, egyetértene akár azzal, hogy az orosz oltóanyagot Ausztriában gyártsák. Ők is szombatra várták az AstraZeneca szállítmányát, viszont ezzel a 65 év alattiakat fogják csak oltani.
Németország szintén kezd külön utakon járni, bár nagybevásárlást nem végzett a világban. Sokak szerint inkább a németek belföldi elégedetlenségét szeretnék a hangzatos kritikával csitítani. Mondják, hogy Merkel még mindig kiáll a közös uniós oltási program mellett, viszont mások szerint a németek is elkezdtek tárgyalni az oroszokkal, nemcsak a vásárlásról, hanem a gyártásról is.
A franciák a beoltottságot tekintve az EU országai között hátul kullognak, Emmanuel Macron mégis azt nyilatkozta, hogy nyár végére minden polgárjuk sorra kerül. Persze Macron is bírálta a lassúságot, és a hírek szerint külön kezdett el tárgyalni a gyógyszercégekkel. Erről már Angela Merkelnek Macron azt mondta, hogy a közös európai szállításokat szerette volna felgyorsítani.
A valódi megoldás felé az mutat, hogy Franciaországban február végétől négy központban is elindulhat a vakcina gyártása.
Az angol populáció 10 százalékát már beoltották, mivel előnyös elővásárlási szerződéseket tudtak kötni az EU-ból való kilépésüknek is köszönhetően - főleg az AstraZenecával.
A sikeres megegyezés egyik eleme az is volt, hogy az állam átvállalta az esetleges mellékhatásokért a felelősséget.
A gyors oltásokat az is segíti, hogy az AstraZeneca oltóanyag tárolása jóval egyszerűbb, mint a Pfizer vakcináké.
Ahogy telik az idő, egyre több mutációja jelenik meg a vírusnak, ami felerősíti a félelmet, hogy a kifejlesztett vakcinák esetleg nem lesznek annyira hatásosak az új vírusformákkal szemben.
A Novavax a Johnson and Johnson vállalatok klinikai tesztjei egyelőre azt mutatták, hogy
míg egy vakcína hatékonysága az eredeti vírussal szemben jóval 90 százalék felett van, addig a brit mutánssal szemben csak 86 százalékos, és a dél-afrikai variánssal szemben csupán 60 százalékos.
Így feltehető, hogy az idő múlásával akár új oltóanyag kifejlesztésére is lesz szükség. Már bejelentették, hogy a brit mutánsnak egy újabb variánsát is megtalálták, és ez idővel csak rosszabb lehet.
Az is aggasztó, hogy Izraelben a beoltottság 30%-os szintjén csak elhanyagolhatóan csökkentek a napi esetszámok, a kritikus állapotban lévő betegek száma nem csökkent, sőt nőtt azok száma, akik gépi lélegeztetésre szorulnak.
Ezt ők is az új mutációk megjelenésével magyarázzák, ahogy mi is azt a tényt, hogy Szlovákiában a másodszori országos tesztelés után sem csökkent érdemben a napi esetszám, illetve a kórházban kezeltek száma.
