2021. június 19., 09:23

Elhallgatott gyalázat: A Népirtás Pozsonyligetfalun című dokumentumfilm ellen lobbiznak a szlovák történészek

Rajcsányi Gellért a Mandineren készített interjút Skrabski Fruzsinával, egy nemrég közzétett bejegyzése kapcsán, amelyben azt írta – „Miért kerget egy csapat szlovák áltörténész? Már megint be akarják tiltani egy filmemet.” Ismeretlenek kilétű szlovák aktivisták a Népirtás Pozsonyligetfalun című dokumentumfilmjükre rászálltak, akik a film fesztiválokon való szerepeltetése ellen lobbiznak.

Népirtés pozsonyligetfalu
Fotó: Mandiner
Eleinte csak csodálkoztunk, hogy volt olyan fesztivál, ahol versenybe került a filmünk, aztán írtak, hogy kikerültünk a versenyből. Máshol megnyertük a fődíjat, ilyen volt az Edufest, akik írták, hogy szlovák »történészek« (ők tették idézőjelbe) írtak nekik, hogy történelmet hamisítunk. Szerencsére ettől még nem vették el a díjunkat. Minden vádat egyenként cáfoltunk, és ezt lefordítottuk angolra és szlovákra is. Majd egy újabb fesztivál írt, hogy megkereste őket ugyanaz a csapat…
 A kedves csapat, aki ily módon próbálja a történelmi igazságtételt akadályozni, a facebookomat nézi, és ha kiteszem, hogy valahol versenyben van a film, már írják is a feljelentést. Szeretném megkérni őket, hogy nekem írjanak, és üljenek le a történészekkel, vitassák meg, mert én, mint producer csak azt tudom garantálni, hogy a filmet valós kutatási eredményekre alapozzuk; a történelemszemlélete minden országnak más, ezzel együtt kell tudnunk élni!”
 
Az ügy kapcsán a Mandiner megkereste Skrabski Fruzsinát.
A film a második világháború után a csehországi Prerov közelében, a Svéd Sáncok nevű helyen meggyilkolt 267 német és magyar nemzetiségű, a Felvidékre egy vonattal éppen visszatérni készülő civil lakos (az áldozatok között 74 gyermek is volt), és a Pozsonyligetfalun, Pozsony mellett megölt, ismeretlen számú, 500 és 1500 közé tehető, szintén civil, német és magyar nemzetiségű lakos meggyilkolása közötti összefüggéseket deríti fel.

Az interjúban Skrabski elmondja, hogy

a film, amit készítettünk, olyan témakörbe vág, amely megosztja a szlovák közvéleményt.

Ami alatt kifejezetten a Szlovákiában többséget képező, szlovák anyanyelvű értelmiségre és politikai körökre gondol.

A Géczy Dávid és Udvardy Zoltán által rendezett Népirtás Pozsonyligetfalun című dokumentumfilm két, egymással összefüggő tömeggyilkosság történetét dolgozza fel. Mindkét mészárlás a második világháborút követő hónapokban történt, az egyik a mai Csehország, a másik a mai Szlovákia területén. E kivégzésekért egyaránt a csehszlovák 17. számú gyalogezred 1. számú zászlóaljának tiszti állománya felelős. Ennél a zászlóaljnál mind a tisztek, mind a katonák szlovák nemzetiségűek voltak, a legénység egy része a felvidéki Dobsináról származott. A szlovákiai közbeszédben igen ritkán merül fel a prerovi és a pozsonyligetfalui mészárlás kérdése.

Skrabszki Fruzsina kiemeli - van egy olyan szegmense a szlovák értelmiségnek, amely képes szembenézni a nemzeti múlttal: a tekintélyes pozsonyi lap, a Pravda 2009. július 5-ei számában Vladimír Jančura újságíró például egy, a mi film szemléletével azonos módon készült cikkben ismerteti a Pozsonyligetfalun történteket.

Sajnos nem mindenki képes a múlttal történő szembenézésre: egy eddig számunkra ismeretlen személyekből álló csoport már nem az első alkalommal nyomást gyakorol a filmünket díjazni kívánó vagy azt elismerő testületekre és próbálja ellehetetleníteni azt.

A történelemhamisítása vádját az actuality.sk című szlovák lap fogalmazta meg először: múlt novemberben egy hosszú, jóindulatúnak nem nevezhető, csúsztatásokkal teli kirohanást jelentettek meg a filmről. Tették ezt úgy, hogy senkit nem kérdeztek meg a film készítői vagy a benne megszólaló, nem egyszer Szlovákiában élő és például egy ottani egyetemen tanító, tehát szlovákul természetesen anyanyelvi szinten beszélő szakértők közül - teszi hozzá.

Skrabski nem tudja, kik azok, akik már második alkalommal gyakorolnak nyomást a film elismerésének megakadályozása érdekében.

A szlovákiai zsűri azt jelezte, hogy „úgynevezett történészek” ezek a számunkra ismeretlen emberek.

Az interjúból megtudhatjuk, hogy a vádlók többek között azzal érvelnek, hogy filmünk nem támasztja alá a „magyarokkal szembeni népirtás” teóriáját.

Skrabski szerint

mind az 1945 május 3-ától, Pozsonyban, a magyar lakossággal szemben megkezdett, embertelen eszközökkel végrehajtott kitelepítések, mind a szlovákiai magyarság 1947-től megkezdett, legalább 70 ezer főt érintő, erőszakos eltávolítása szülőföldjéről már önmagában kimeríti a népirtás fogalmát.

Felhívja a figyelmet, hogy

a film címe nem „Magyarokkal szembeni népirtás Pozsonyligetfalun”, hanem „Népirtás Pozsonyligetfalun”.

Mivel az 1945. április 8-ától – ekkor kezdődött meg Pozsonyban a német ajkú civil lakosság kegyetlen eszközökkel történő, tömeges kitelepítése – éveken át Pozsonyból és Pozsony környékéről a ligetfalui koncentrációs táborba hurcolt civilek három nemzetiséget képviseltek. Nagy számú német és magyar, emellett kisebb számú szlovák családot – az esetek túlnyomó többségében, mivel e családok ingatlanait is azonnal zárolták, teljes családokat teleptettek Ligetfalura – is deportáltak a táborba.

A film alkotói nem tesznek különbséget a táborba hurcoltak nemzetiségét, származását illetően.

Megtudhatjuk, hogy a felhozott érvek feltűnően egybeesnek az aktuality.sk című szlovák lap cikkeivel. Azt próbálják bizonygatni, hogy – bár volt egy ilyen tábor Pozsonyligetfalun – ott nem végeztek ki embereket. E vádakat számtalan levéltári dokumentum cáfolja. A filmben megszólaló Szabó József külügyi szakértő perdöntő iratok tömkelegével támasztja alá a film állításait.

Skrabski beszámol, hogy legutóbb már diplomáciai nyomásgyakorlás történt szlovák részről, hogy a film ne részesüljön elismerésben.

Az interjút Skrabski Fruzsina azzal zárja, hogy a film által feldolgozott történetet, a két tömeggyilkosságot békeidőben, hónapokkal a háború után követték el.

A film üzenete, hogy

nem szabad hagyni, hogy a gyűlölet, a xenofóbia vezesse a politikai hatalmat, ami a reguláris erők felett is diszponál.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.