Eldőlt: két kérdés vonatkozik majd a nemzetiségre a népszámláláson
Erről a Statisztikai Hivatal tájékoztatott hétfőn.
A népszámlálási íven két kérdés vonatkozik majd a nemzetiségre.
Az elmúlt hetekben több magyar szervezet kezdeményezte, hogy a korábbi népszámlálásokhoz jasonlóan a kérdőíveken csak egy nemzetiséget lehessen feltüntetni.
A szervezeteknek azért vannak fenntartásai, mert bizonytalan, az állam hogyan kezeli a második nemzetiség bevallását, s ez hogyan befolyásolja majd a nemzeti kisebbségekre vonatkozó statisztikákat, s az ahhoz kötött nyelvi jogokat és kulturális támogatásokat.
Amint arról portálunk már korábban beszámolt, idén január óta rövid, de annál hevesebb vita bontakozott ki arról, helyes-e ez a módszer, megfelelően előkészített-e, illetve tudható-e már most, hogy a két nemzetiségre vonatkozó adatok milyen módon kerülnek majd megítélésre.
Az egy nemzetiség megadásának lehetőségét támogatók jelentős társadalmi támogatást értek el álláspontjukkal,
így a népszámlálást irányító Statisztikai Hivatal egy módosítást is kilátásba helyezett a korábban megszokott, egy nemzetiséget feltüntető kérdőívhez való visszatérés lehetőségére.
Ezt a javaslatot gyorsított eljárású tárcaközi véleményezésre bocsátották január 29-én és február 8-án már döntés született a kérdést illetően.
Ennek értelmében a február 15-én induló népszámlálás nemzetiséget érintő részében egy válaszadó akár két nemzetiségi identitást is megadhat, attól függően, hogy személyére nézve mindkét hovatartozást meghatározónak tartja-e. Egy nemzetiség megadása kötelező, a további nemzetiség megadása viszont már saját belátáson alapuló, önkéntes - egyéni döntés eredménye.
Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos üdvözli a döntést, és örül annak, hogy
Elmondta, hogy az általa vezetett kisebbségi biztosi hivatal folyamatosan képviselte azt az álláspontot, amelyet most, a Statisztikai Hivatal döntését megelőző tárcaközi egyeztetésen is hangsúlyoztak. Kiemelte, ezt az álláspontot az egyeztetésen nemcsak a kisebbségi biztosi hivatal, hanem más érintett kormányintézmény is osztotta.
Kovács Balázs civil aktivista sem kívánta politikai szempontból kommentálni a hétfői döntést. Inkább a népszámlálási kampányt helyezné előtérbe, bármilyen is legyen a kérdőív szövege. Szerinte
Kovács Balázs attól tart ugyanis, a koronavírus okozta helyzet hátrányosan befolyásolja a válaszadási kedvet. A kampánynak az identitás felvállalása mellett tehát a részvételre is buzdítania kell.
A Magyar Közösség Pártja sajtónyilatkozatban reagált, amelyben jelzik, sajnálattal veszik tudomásul, hogy a népszámlálási kérdőívben a statisztikai hivatal végül megtartja a második nemzetiségre vonatkozó kérdést.
"Ismét bebizonyosodott, hogy az egyéni kezdeményezések, függetlenül attól, hogy parlamenten kívüli pártként megtámogatjuk-e őket vagy sem, a mi közösségünket közvetlenül érintő kérdésekben ritkán sikeresek. Csoportos képviselet nélkül közösségünk hangja nem érvényesül!"
Tekintettel az aktuális helyzetre, a Szlovákiában élő magyarokat egyértelműen arra biztatjuk,
a nemzetiségre vonatkozó első kérdésnél jelöljék be a magyart, a másodikat pedig hagyják figyelmen kívül. A második kérdésnél a magyart, egyfajta kötődésként értelmezve, azon személyek jelöljék be, akik nyelvileg, kulturálisan, regionálisan, történelmi és családi gyökereiket tekintve kötődnek a magyar nyelvhez, a magyar közösséghez
- olvasható a sajtóközleményben.
A párt úgy véli, hogy nekik és szövetségeseiknek az a feladata, hogy - amint azt a 2020. szeptember 30-án keltezett, a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának címzett közös levélben is kérték -
az értelmezés vonatkozásában kapjanak garanciát arra, hogy a második nemzetiség kapcsán a pozitív diszkrimináció elvét érvényesíti majd a kormányzat, és a mindkét kérdésre bejelölt nemzetiség az adott nemzetiséghez való besorolást eredményezze.
'Így akár még növelhető is a magyar vagy más közösséghez tartozók, illetve az adott közösséghez kötődők száma" - zárul az MKP nyilatkozata.
Ondrej Dostál (SaS) parlamenti képviselő üdvözli a Statisztikai Hivatal lépését, amely visszavonta a népszámlálással kapcsolatos javaslatát, így a második nemzetiségre vonatkozó kérdés benne marad a népszámlálási ívekben. „Súlyos hibát követtek volna el ezzel az objektív érvekkel alá nem támasztott, utolsó pillanatban foganatosított módosítással” – hangsúlyozta Dostál, aki korábban csaknem harminc másik koalíciós képviselővel együtt tiltakozott a javaslat ellen.
A politikus meggyőződése, hogy a népszámlálás során szerzett adatokat úgy fogják értelmezni, hogy az a nemzeti kisebbségek javára váljon. „Vagyis úgy, hogy mindenkit az adott nemzeti kisebbséghez tartozónak fognak tekinteni, aki feltünteti ezt a nemzetiséget akár az egyik, akár a másik kérdésre adott válaszában” – fűzte hozzá a képviselő.
A statisztikai hivatal lépése örömmel töltötte el Ifj. Peter Pollákot (OĽANO), az emberjogi bizottság eljáró elnökét is. „A napokban sok eszmecserére került sor, és több kisebbségi kezdeményezéshez is gyűjtöttünk aláírásokat a jelenlegi helyzet megőrzése végett. Ismét megmutatkozott, hogy a látszólag elveszett politikai csatákat is meg lehet nyerni szorgalommal, racionális érvekkel és összefogással a jó ügy érdekében” – hangsúlyozta Pollák, aki a népszámláláson való aktív részvételre buzdított mindenkit.
Sólymos László, a parlamenten kívüli Most-Híd párt elnöke úgy értékeli a hivatal döntését, mint a józan ész győzelmét a populizmus felett. Ez utóbbi Sólymos szerint nagyon veszélyes is lehet.
– tette hozzá.
A szintén parlamenten kívüli Összefogásnak eltérő a véleménye. Mózes Szabolcs pártelnök szerint a statisztikai hivatal éppen hogy engedett a koalíciós pártok által kifejtett politikai nyomásnak, és nem vette figyelembe a magyar és a ruszin közösség véleményét. „A második nemzetiség értelmezésével kapcsolatban még mindig nagy a bizonytalanság, ezért mindenkinek, aki magyarként tekint magára, és nem érzi fontosnak megjelölni a második identitást, azt javasoljuk, hogy csak az első, nemzetiségre vonatkozó kérdésre válaszoljon, a másodikat hagyja figyelmen kívül” – fűzte hozzá.
