Egyre több szülő utasítja el gyereke kötelező oltását. Újra tartanunk kell a már visszaszorult súlyos betegségektől?
A február elején Pozsonyban megjelent kanyarós esetek azt mutatták, hogy Szlovákia kollektív immunitása kritikus. Mégpedig annak ellenére, hogy nálunk kötelező a kanyaró elleni védőoltás.
A Markíza televízió ezért górcső alá vette a többi kötelező oltást is - meglepő eredménnyel.
Diftéria, tetanusz, szamárköhögés, B-típusú vírusos májgyulladás, Haemophilus influenzae baktérium okozta fertőzések, gyermekbénulás, pneumococcus, kanyaró, rubeola és mumpsz. Ez az a tíz vírusos és bakteriális betegségcsoport, amelyek ellen Szlovákiában már több éve kötelezően beoltják a gyerekeket. És nemcsak szórakozásból,
mindegyik betegség veszélyes, súlyos egészségügyi szövődményeket, néhányuk akár halált is okozhat.
Ezeknek a betegségeknek az esetében elengedhetetlen a kollektív immunitás, ezért az oltási arány nem csökkenhet 95 százalék alá. Peter Sabaka infektológus szerint a kollektív immunitásnak más jelentősége is van, mint pusztán a szóban forgó betegségek terjedésének megakadályozása.
– magyarázta a szakember.
A diftéria például órákon belül fulladással végződhet. A kötelező védőoltásnak köszönhetően a betegség több mint 40 éve nem jelentkezett az országban. 1998-ban világszerte csaknem 800 000 újszülött halt meg tetanuszban. Az orvosoknak súlyos esetekben nemcsak antibiotikumokkal kell kezelniük a szamárköhögést, hanem kortikoidokkal vagy akár nyugtatókkal is. A B típusú sárgaság súlyos májkárosodást, cirrózist vagy rákot okozhat. Becslések szerint évente körülbelül 600 000 ember hal meg világszerte a hepatitis B következményei miatt.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a hemofil invazív betegségek évente hárommillió súlyos megbetegedést és 400 000 halálesetet okoznak a világon.
Szlovákiában 1957 óta kötelező a gyermekbénulás elleni védőoltás. A védőoltás bevezetése előtt világszerte előfordult, és évente több százezer gyermeket nyomorított meg. A végtagok izmainak bénulása gyógyíthatatlan és tartós. A fertőzötteket a gyermekbénulás tolószékbe kényszerítheti, és ha a légzőizmok érintettek, légzési zavarok is előfordulhatnak náluk.
A pneumococcus által okozott invazív betegségek, mint például az agyhártyagyulladás vagy a tüdőgyulladás különösen veszélyesek az öt év alatti gyermekek számára. A WHO szerint 2014-ben közel 115 000 gyermek halt meg kanyaróban, ami óránként körülbelül 13 halálesetet jelent.
A rubeola különösen veszélyes a terhes nők számára. Megfertőzheti és károsíthatja a magzatot, ami születés után veleszületett rubeola szindrómaként
– mentális retardáció, vakság, süketség vagy súlyos szívrendellenességként – nyilvánulhat meg. Évente több mint 100 000 gyermek születik rubeola szindrómával a világon. A mumpsz ezzel szemben meddőséget okoz a férfiaknál.
A kollektív immunitás érdekében az oltási arány nem csökkenhet 95 százalék alá. A kanyaró, rubeola és mumpsz esetében Eperjes és Besztercebánya megye már e határérték alatt van. Trencsén és Kassa megye is elérte a kritikus határt. Bár az országos beoltottság e súlyos betegségek ellen többnyire 95 százalék felett van, vannak járások, ahol a lakosság kollektív immunitása jelentősen elmarad a küszöbértéktől.
A legkritikusabb járások a következők: Miavai, Iglói, Tőketerebesi, Stubnyafürdői (Turčianske Teplice), Varannói, Zólyomi, Garamszentkereszti.
A csökkenő kollektív immunitás oka elsősorban az, hogy a szülők elutasítják gyermekeik védőoltását. Ilyen esetben az orvosnak jelentenie kell az elutasítást, és a szülőt 331 eurós pénzbírsággal sújthatják.
Jelenleg Szlovákiában csaknem hétezer olyan gyerekről tudni, aki ezekből a védőoltásokból egyet sem kapott.
Kristína Visolajská gyermekorvos szerint azonban ettől sokkal többen lehetnek. „Könnyen lehet, hogy akár kétszer annyian. Találkoztam olyan esetekkel, amikor a szülők kifejezetten olyan orvost kerestek, aki nem jelentette be az oltás elutasítását. Vannak, akik azt is megteszik, hogy a gyerek kártyájára beírják, hogy be van oltva, és kidobják az oltóanyagot a szemétbe” – mutatott rá az orvos hozzátéve, hogy ezért esélyünk sincs pontosan megtudni, hány gyerek nincs ténylegesen beoltva.
Az infektológus szerint ennek nagyon súlyos következményei lehetnek.
– figyelmeztetett Sabaka. Olyan ez, mint egy ördögi kör.
Korábban olyan javaslatok jelentek meg a parlamentben, amelyek segíthetik a kollektív immunitást – például úgy, hogy az óvodába lépéskor a szülőnek dokumentálnia kellene, hogy a gyermeke részesült a kötelező védőoltásokban. A javaslat azonban nem ment keresztül a törvényhozáson.
A szakértők szerint nem marad más hátra, mint folyamatosan rámutatni a védőoltások előnyeire.
„Csak el kell magyarázni a kétkedő embereknek, hogy mi ez, mire jó, s hogy biztonságos. Ez lenne a legfontosabb, és ebben a tekintetben valószínűleg kudarcot vallottunk” – zárta Sabaka.
