Egymást nem legyőzni, hanem meggyőzni – utánajártunk, miben van egyetértés a magyar pártok között
Augusztus 20-án az MKP, a Híd és az Összefogás szándéknyilatkozatot írt alá az együttműködésről és a jövőbeli egyesülésről. Utánajártunk, miben értenek egyet a pártok, s mi az, amiben még meg kell egyezniük.
A szándéknyilatkozat aláírását követően a három párt munkacsoportokat állított fel, amelyek megkezdték a programok egyeztetését, illetve a pártegyesülés szerkezeti előkészítését. A tárgyalások részleteiről a három pártelnök október elején a Nézőpont stúdiójában is beszélt.
Forró Krisztián, az MKP elnöke akkor úgy fogalmazott:
Sólymos László szintén bizakodó volt:
– nyilatkozta a Most-Híd elnöke. Mózes Szabolcs már némileg óvatosabb volt:
– mondta a Nézőpont stúdiójában az Összefogás elnöke.
Már ebből a beszélgetésből is nyilvánvalónak tűnt, hogy a tartalmi kérdésekben nincsenek áthidalhatatlan ellentétek a pártok között, vitákat leginkább az egységes párt szerkezeti kérdései válthatnak ki.
Várakozásainkat igazolja, hogy információink szerint a három pártnak sikerült egyezségre jutnia az egységes formáció alapelveit illetően.
Úgy tudjuk, a körvonalazódó alapelvek olyan gyűjtőpártként írják le a jövőbeli egységes pártot, amely a magyar közösség és a magyarlakta régiók képviseletét valósítja meg országos, regionális és helyi szinten. Felvállalja továbbá a Szlovákiában élő további nemzeti közösségek, az ország déli és keleti régióiban élők érdekképviseletét.
A megfogalmazás érzékelhető kompromisszum annak érdekében, hogy a Most-Híd ruszin szavazóit is megszólítsa a jövőbeli egységes párt.
Úgy tudjuk, az egységes párt majdani szövetségi politikája kapcsán a három párt kikötötte, a demokratikus értékeket, beleértve a kisebbségi jogokat elutasító pártok a jövőben sem lehetnek partnerek.
Az alapelvek, értesüléseink szerint, némi támpontot adnak arról, milyen szerkezeti formában alakulhat meg az egységes párt, hiszen leszögezik, a demokratikus pluralizmus és tolerancia elvei a párt belső felépítésében és működésében is tiszteletben tartandók.
Információink szerint a három párt közötti lehetséges kompromisszum az lehet, hogy az elődpártok platformokat alakítva tagozódnak bele az egységes pártba, lehetőség szerint minél inkább megőrizve korábbi politikájuk alapelveit, amelyek a választóik számára elsődlegesek.
Úgy tudjuk,
nyitott kérdés, milyen arányban kerülhetnek az elődpártok képviselői az egységes párt vezető testületeibe.
Az MKP, noha a felmérésekből kiindulva a legnagyobb támogatottsággal rendelkezik, információink szerint nem törekszik arra, hogy a párt képviselői az egységes párt vezető testületeiben abszolút többségben legyenek.
Az MKP a megállapodás érdekében azt is elfogadja, ha már egymaga nem tud majd dönteni, a döntéseket ne lehessen nélküle sem meghozni.
Információink szerint az MKP ugyan ragaszkodik az egységes párt elnöki székéhez, de a kompromisszum érdekében tudomásul veszi, ha az Országos Tanács élére egy másik párt javasol elnököt. Az MKP ugyancsak kompromisszumkész abban a tekintetben, hogy a párt elnöke és a választmányi (OT) elnök mellett a három platform vezetője is helyet kapjon az egységes párt vezetésében, vagyis a vezető tisztségek elosztásában a két MKP-s mellett hárman érkeznének a másik két pártból.
Az MKP hajlandó azt is elfogadni, hogy az új párt ne a Magyar Közösség Pártja jogutódja legyen, sőt ahhoz sem ragaszkodik, hogy az új párt nevében tovább éljen a Magyar Közösség Pártja megnevezés.
A párt viszont, úgy tudjuk, ragaszkodik ahhoz, hogy a felvidéki magyarok érdekképviselete mindenképpen a nevében hordozza a „magyar” jelzőt.
Értesüléseink szerint, a három párt egyetért a kül- és a nemzetpolitika alapelveiben: kiállnak az Európai Unió-, a NATO-tagság, és az ország eddigi irányultsága mellett, miközben az alapvető és legközelebbi partnerséget a Visegrádi Négyek kötelekében látják az EU-n belül. Ugyancsak rögzítik,
különösen fontos számukra az államhatárokon átívelő magyar-magyar és további kapcsolatok elmélyítése és bővítése.
A három párt egyetért abban is, hogy az európai politikában a tagságukat továbbra is az Európai Néppártban képzelik el.
A felvételek a három párt egységesüléséről szóló szándéknyilatkozat aláírásakor készültek, 2020. augusztus 20-án.
