Duray Miklós: A szövetségen kívül minden más zsákutca a felvidéki magyarságnak
Duray Miklóst kérdeztük, mit javasol a küszöbön álló egyesítés előtt, mit kell és mit nem szabad tennie a jövő magyar képviseletének.
Van alternatívája a magyar pártok szövetségének?
Egy mondatban: nincs más alternatíva. Minden egyéb megoldás, aminek a vége nem az egyesülés, az a felvidéki magyar közösség társadalmi és politikai élete számára zsákutca, illetve tévút. A baj ott kezdődött, hogy 8 évig tartott a kilencvenes években, amíg sikerült egyesíteni az akkori magyar pártokat. A közakarat megvolt hozzá, az Együttélés akarata megvolt, a fő ellenzője a Független Magyar Kezdeményezés, az akkori Magyar Polgári Párt volt és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak az a része, amely Bugár Béla körül csoportosult.
Most egy hasonló párhuzamot lát?
A helyzet nem ugyanaz, de vannak benne hasonlóságok. Az egyik az, hogy a három csoportosulás, azért nem nevezem őket pártnak, mert Orosz Örs szervezete nem nevezhető pártnak.
Ezért megy nehezen az egyesítés. Ez bizonyos szinten hasonlít a 94-98-as időszakra. Az MKP inkább képviseli azoknak a hagyományát, akik 1998 előtt a magyar politikum egységesítésére törekedtek.
Mindhárom csoport belátja az egyesítés szükségességét?
Egy tekintetben igen: csak így lehet parlamenti mandátumokhoz hozzájutni. Ami nem azt jelenti, hogy ha beépülne egyik vagy másik csoport valamely szlovák pártba, akkor ne jutnának parlamenti posztokhoz, de ez csak személyre szabott bejutás volna, és nem közösségre szabott.
Ugyanezek a konfliktusok az egyesítés után is megmaradnak?
Nem elherdált idő, hogy az egész egyesítési folyamat húzódik, lassan másfél éve? Ez nem játék a választók bizalmával?
De igen, viszont visszaemlékezve a kilencvenes évekre, kerek négy évig küszködtünk azzal, hogy létrejöjjön az akkori MKP. Kerek négy évig!
Akkor ez most rekordidőnek számít. Amennyiben létrejön...
Ahhoz képest.
Milyen tanácsot adna a létrejövő Szövetségnek a jövőben? Mitől ódzkodjanak, mit ne kövessenek el?
Inkább azt javasolnám, mit kellene csinálni... De a kérdésre válaszolva azt tanácsolom, hogy azoknak ne adjanak semmilyen tisztséget az új pártban, akik eddig is akadályozták az egyesülést. Mert az veszélyes. Inkább menjenek el.
Akkor mit csináljanak?
Szeretném látni először is a programjukat, mert program még nincs. Az eddigi megnyilvánulásokból programot még nem lehet kiérezni. Ha komolyan gondolják az egyesítést, akkor el kellene kezdeni dolgozni a közös programon.
Az egyesülni kívánó pártok közösen még nem tudtak megfogalmazni egy olyan elképzelést, ami mellett kiállnának, és amiből nem engednének egy tapodtat sem. Például azon vitatkoznak, hogy melyik kifejezést kell használni az autonómiára. Ezt már a kilencvenes években tisztáztuk, hogy az önkormányzatiság és az autonómia ugyanazt jelenti, csak a szlovák politika ezt másképp értelmezi. Ha ugyanazt jelenti, akkor használjuk azt, amit nem értenek félre a szlovákok. Ez ennyire egyszerű, mégis erről vitatkoznak egy működőképes program kidolgozása helyett.
A Gyimesi-jelenség valahol nem egy tudathasadásos állapot? Egyrészt egy radikális magyar álláspontot képvisel a magyarok felé, viszont a szlovákok felé hasonulnia kell.
Ne tartsuk ellenségnek Gyimesit. A nagy kérdés az, hogy az utóbbi egy évben tűnt fel, egy- másfél éve halljuk a nevét, és miért csak most? Annak ellenére, hogy ott van abban a pártban, amely már régóta parlamenti szerepet vállalt.
Ez az igazi kérdés, mert amit most nyilatkozgat, annak többségével egyet lehet érteni. Ha nem tudunk magyarázatot adni arra, hogy korábban erről miért nem beszélt, akkor nyilván megbízatást teljesít, hogy elterelje a magyar választók figyelmét a magyar közösség képviseletét felvállaló egyesülő erőről. Azt is látnunk kell, sokak ellenkezése valamilyen személyes sértődöttségből fakad.
