2020. január 20., 13:48

Drága ugyan, de legalább fölösleges

Bő fél éve nagy a csend a bősi felvízcsatorna alatti alagút ügyében. Azóta, hogy tavaly június végén Sólymos László, a Most–Híd környezetvédelmi minisztere és Daniel Kvocera vízügyes vezérigazgató bejelentették, napokon belül meghirdetik a közbeszerzést a kivitelező cég kiválasztására. A tét nagy: 25 millió eurós pénzcsomagról van szó. 

Fotó: TASR

A pályázat tárgya a 30 éve meglevő, eddig vízelvezetésre használt öt alagút közül kettőnek az átépítése közlekedési célra. Az egyiket kerékpárosok és gyalogosok használnák, a másikban két irányban autók közlekednének. De csak azok, amelyek beférnének a 4,5 x 2 méteres átmérőjű alagútba. Hat hónapja csönd van, pedig a kulisszák mögött zajlik az élet, pörög a tender, és az építkezési terület megszerzése érdekében a kisajátítások is folynak. Vizsgálódásunk közben meglepő dolgok derültek ki.

komp vajka
Fotó:  Vajka archívuma

Júniustól semmilyen új információja nincs, mindenki hallgat, mondja a bodaki polgármester.

Világi Tamás szerint az alagút ötletét mézesmadzagként húzták el a csatorna jobb partján elszigetelt három község lakosainak orra előtt. Közben egyre több forrásból hall olyan véleményt, hogy a szivárgó-alagút a felújítás után sem lenne alkalmas a biztonságos autós közlekedésre, hiszen eredetileg nem ilyen célra építették.

Dilettantizmus vagy valami más?

Érsek Árpád a négy évvel ezelőtti kampányban a Smer kompmutyijáról sztorizott a vajkai kampánygyűlésen. Más Most–Híd-as politikusok is pofátlanságnak tartották, hogy a Vajka és Keszölcés között átkelő új komp smeres hátterű működtetője naponta 4500 eurót tesz zsebre, méghozzá 15 éven keresztül. Irigyelték a Smertől a bizniszt, ám rövidesen lepaktáltak velük, és máig együtt kormányoznak.

Vajka polgármestere is emlékszik Érsek akkori kijelentéseire.

Az utóbbi négy év történései azt igazolták, hogy a Most–Híd politikusai nem voltak képesek olcsóbb kompot biztosítani, pedig az előző kampányban ezt szajkózták, mondja Álló Donát. Négy éve ott ülnek a kormányban, miért nem oldották meg a kérdést? Miért nem cserélték le a kompot olcsóbbra? Hiszen ők vezetik a környezetvédelmi minisztériumot! Álló szerint ennek csak két magyarázata lehet. Vagy teljesen dilettánsok, hiszen mind a két komptenderük botránnyal végződött, vagy az alagútbiznisszel akarják kárpótolni magukat.

álló donát
Álló Donát: "Vagy teljesen dilettánsok, hiszen mind a két komptenderük botránnyal végződött, vagy az alagútbiznisszel akarják kárpótolni magukat."

Boráros József doborgazi polgármester az alagútra vonatkozó kérdésre nem reagált, neki fontosabb a község mellett tervezett kerékpáros fahíd, amely a Szigetközt kötné össze a Csallóközzel. A komp szerinte nem annyira lényeges, ő maga alig használja, inkább Bősnek kerül. Nem akarja úgymond a kompnál megelőzni a várakozó kisgyerekes anyukákat, hogy miatta maradjanak le. És akik orvoshoz, hivatalokba mennének Somorjára, vagy akár rokonokhoz a túlsó partra? Borárosnak erre is van megoldása: a mamákat vigyék át, ha kell, a kocsmában ülő fiaik.

Testre szabott közbeszerzés?

Jelenleg a Közbeszerzési Hivatal (KH) döntésére várunk. Szűkszavúan ezt válaszolta kérdésünkre a környezetvédelmi minisztérium sajtószóvivője, hogy június óta miért nem zárult le a projekt kivitelezésére kiírt közbeszerzés. A Közbeszerzési Hivatal még ennyit sem árult el, mindössze azt a tanácsot kaptuk, hogy minden kérdésre a közbeszerzés kiírója, vagyis Sólymos László minisztériuma illetékes válaszolni.

A kör ezzel bezárult, és az újságírónak nincs más választása, mint hogy nyomozni kezdjen. A KH honlapján a tenderek tömkelegében lehet rábukkanni a keresettre, ha ismerjük a pontos adatait. Fontos támpont 2019. június 24-e, ekkor hirdették meg a hivatal közlönyében a közbeszerzést (SVD G-N, priepust v km 4,0 prívodného kanála – úprava pre cestnú dopravu címszó alatt). Az érdeklődők eredetileg augusztus 19-ig jelentkezhettek be a közbeszerzési eljárásba, amelynek a tárgya egy 24 725 400 eurós megrendelés, ÁFA nélkül. A megszabott időt a pályázók kevesellték, ezért szeptember ötödikéig meghosszabbították a futamidőt. Hogy hányan vannak, eddig nem derült ki.

sólymos lászló
Fotó:  TASR
A miniszter a bősi csatorna egyik alagútjának bejáratánál.

Az viszont igen, hogy kifogásokat emeltek a tenderben előírt feltételeket illetően. A tendert meghirdető Vízgazdálkodási Építővállalatnak, amely Sólymos minisztériumához tartozik, válaszolnia kellett az egyik érdeklődő kérdéseire. Többek között arra is, miért feltétel, hogy csak olyan cég nevezhet be a tenderbe, amely már épített legalább egy alagutat víz alatt, és a beruházás volumene elérte a 10 millió eurót. A pályázó kifogásolta, hogy aránytalanul magasnak tartja a 10 milliós értéket. Emiatt leszűkül azok köre, akik képesek a feltételt teljesíteni, ez pedig hátrányos megkülönböztetést jelent a cégeknek.

Javaslatot is tett az érdeklődő: csökkentsék a felére az előírt összeget.

A tender kiírója azonban nem engedett. Azt állította, a tízmilliós beruházási érték indokolt, mert a megrendelés tárgya egyedi. Kérdéses volt az is, milyen legyen a vezető szakember képesítése, itt a jogellenes rész korrigálására szólította fel a kiírót a Közbeszerzési Hivatal november közepén kelt levelében. Lapzártánk idején még nem hirdettek győztest. Minden jel arra mutat, megalapozott az egyik benevező megállapítása, hogy valakinek „testre szabhatták” a feltételeket.

Már folyik a telkek kisajátítása

Miután a miniszter bejelentette, hogy az alagútprojekthez tavasszal minden engedélyt beszereztek, nekiláttak a telekrendezésnek az alagutak torkolatánál mindkét parton, a vajkai és a nagyszarvai kataszterben. Ezekre a parcellákra azért van szükség, hogy megépülhessenek az alagúthoz vezető utak. Közbirtokossági parcellákról van szó, ezért megszólították a tagokat, és az értesítéshez csatolták az adásvételi szerződést is. A legtöbb tag aláírta, vissza is küldte, hiszen jó árnak tartotta a négyzetméterenként kínált 23 eurót.

Aki nem adta el a tulajdonát, attól egy nem régi törvénymódosítás alapján a Vízgazdálkodási Építővállalat kisajátíthatja.

A kisajátítás elkezdődött, amit Sólymos szóvivője is megerősített. Benyújtották az illetékes építészeti hivatalhoz az első javaslatot a vajkai kataszterben lévő telkek kisajátítására. Ez három közbirtokossági tag vagyonát érinti, akiknek a tulajdonrésze végrehajtási joggal van leterhelve. Várhatóan további kisajátítások is lesznek. 

Nagy József belevágna, ha miniszter lenne

Nagy Józsefet, a Most–Híd előző környezetvédelmi miniszterét is megkérdeztük, aki már az Összefogás mozgalom környezetvédelmi témafelelőseként nyilatkozott.

Annak idején miniszterként 2 és fél millió eurót emlegetett az alagút költségeként, a vízügyesek már ennek a tízszereséről beszélnek.

Az általam 8 évvel ezelőtt felvetett költségek egy hozzávetőleges információból származtak. Később ezt pontosították, mert akkor csak az alagutak átjárhatóvá alakításáról kaptam elsődleges árbecslést, bármiféle projekt és kalkuláció nélkül. Ebben a közútra való rákötéséről nem volt szó.

Mennyire szolgálná a csatorna jobb partján fekvő falvak érdekét az alagút, ha nem tudna áthaladni tűzoltóautó, gyorsmentő, munkagépek, de még a Vajkáról és Doborgazról Somorjába járó mikrobusz sem?

Az alagutat nem teherforgalomra szánták, sem tűzoltók, sem munkagépek számára, így van ez rengeteg közúti szakaszon. Nekik gyakran kerülniük kell, de gondolom, a törvényes hatótávolság eddig is be volt tartva. Ezeket a szolgáltatásokat a komp sem biztosítja, vagy csak kiszámíthatatlanul, az időjárástól függően. A komp vagy az alagút is lakossági személyforgalomra, személyautók, megfelelő magasságú kisfurgonok, kisbuszok és kerékpárok számára alkalmas. Ez teszi ki a forgalmi igény 99%-át a kompon is. Még ha 10 millióba is kerülne az összes forgalmi rákötéssel az alagút, a komp ezt az összeget 3 év alatt felemészti.

nagy józsef
Fotó:  Facebook
"Az alagutat nem teherforgalomra szánták, sem tűzoltók, sem munkagépek számára, így van ez rengeteg közúti szakaszon."

Egy zsolnai cég főnöke, Ľubomír Palčák szerint a világon nincs példa arra, hogy vízelvezetésre szolgáló alagutat közlekedési útvonallá alakítsanak át. Biztonságos lehet az alagút, ha maga a projekt is rámutat, hogy nem lehet betartani minden közlekedési normát, és kivételekre lesz szükség?

A Vízgazdálkodási Építővállalatnak világszintű szakembergárdája van. Elképzelhető, hogy a méregdrága kompot üzemeltető cégnek milliós érdekei fűződnek ahhoz, hogy a csallóközi embereknek ne legyen időjárástól független közlekedési lehetőségük az elvágott területek között. A világban létező példákat illetően a felvetés irreleváns, hiszen minden mű egyedi a megoldásokat és a környezeti adottságokat illetően. Rengeteg víz alatti építmény üzemel akár százéves élettartammal is. Az építmény műszaki paramétereinek kell meghatározniuk az alagút alkalmasságát, ami tudomásom szerint megfelel.

Ha Ön lenne a miniszter, belevágna az alagútprojektbe?

Ha a műszaki feltételek adottak, akkor mindenképpen belevágnék. Ennyivel tartozik a bősi vízmű és Szlovákia a három elszakított község lakosainak, de az egyébként gazdasági céllal (energiatermelés) létrehozott közlekedési akadályt megkerülni kényszerülő csallóközieknek is. Egyedüli alternatívaként híd építését tudnám elképzelni. Ennek azonban jóval nagyobb költségei lennének, nem szólva a hídlábak alapozási munkálatainak kockázatáról, ami szivárgást is okozhatna, veszélyeztetné a csallóközi ivóvizet, a környezeti hatásokról nem is szólva.

Komolyan kell venni az alagútprojektet, vagy csak arról van szó a választások előtt, hogy legalább a projektekkel jókora pénzt keressenek egyesek?

Én ezt kezdettől fogva komolyan veszem, még ha a brüsszeli kiküldetésem idején ez részben ki is esett a látóteremből. Az pedig nem helyes megközelítés, hogy a projekt csak kampánycél, ilyen alapon az összes készülő út és autópálya is az lenne.

Fotó:  Archívum
A vázlaton baloldalt van bejelölve a komp útvonala, középen az alagúté, jobbra a Bősnél a túloldalra vezető út.

A környezetvédelmi tárca jelenlegi vezetése kompügyben elbénázta a korábbi közbeszerzést, az eredményt semmisnek mondták ki, meghagyva a smeres kötődésű Ponton Cityt az 50 milliós vályúnál. Nem furcsa ez önnek, hiszen szintén az volt a véleménye, hogy a 15 évre szóló, 50 milliós biznisz a kormány legnagyobb sikkasztása?

Továbbra is kiállok amellett, hogy botrányosan eldrágított projekt volt, amiért senki sem lett megbüntetve (csak az igazgatót váltották le). Az adófizetők horribilis árat fizetnek némi kapacitásnövekedésért. Azok is, akik azt sem tudják, hogy létezik Vajka. Az újabb kompos tenderről nem sokat tudok.

Az érintett falvak lakosai ismét úgy érzik, hogy róluk, de nélkülük döntöttek, hiszen az alagút tervéről a vízügyesek nem tartottak fórumot.

A községek lakosai évtizedek óta nehezményezik, hogy az eredeti ígéretek ellenére nem lettek létrehozva a közlekedési lehetőségek. Ez az igyekezet épp a helyi lakosok érdekét szolgálja. Kérésük évtizedekig nem talált meghallgatásra. A műszaki megoldásokról kellene fórumokat tartani. Fontos szempontok kerülhetnének napvilágra az ott élők és a közlekedők szempontjából.

Választások után lekerül a napirendről?

Ján Marosz Zsolnán élő, magyarul jól beszélő parlamenti képviselő szerint az alagútprojektnek a februári választások után nem lesz folytatása. Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) képviselője a projektet Sólymos László miniszter politikai döntéseként és a Most–Híd párt bizniszeként értékeli.

Mi alapján állítja ezt?

Becsléseink szerint mintegy 30 millió euró elköltése forog kockán. Szakértői csapatommal az a véleményünk, hogy ez a Most–Híd és az állami vízügyi cég vezérigazgatójának értelmetlen projektje. Vízügyi szempontból ugyan a szivárgóalagutaknak van bizonyos szerepük, közlekedésre azonban nem alkalmasak. Meggyőződésem, hogy az alagútra a környékbeli embereknek sincs szükségük. Rendelkezésükre áll a komp, amely szintén sokba került, amire annak idején Remišová kolléganőnk hívta fel a figyelmet. Az alagút az üzemelési költségekkel együtt legalább ilyen drága lenne, mégsem férnének el benne a 2 méternél magasabb autók. Üdvös lenne, ha a pénzügyminisztérium pénzügyi hatékonyságot vizsgáló csoportja, az Értéket a pénzért is megvizsgálná az ügyet. Okkal tarthatunk attól is, hogy rendkívüli helyzetben, tűzvész, robbanás, vagy más katasztrófa esetén reális a veszélye annak, hogy a víz elönti a környező falvakat. Akár olyan méretekben, mint 1965-ben a csicsói gátszakadáskor. A választások küszöbén nem szabadna ilyen beruházásokba fogni. Nézetünk szerint egyértelműen a Most–Híd bizniszéről van szó, nem pedig arról, hogy a lakosokon segítsenek.

ján marosz
Fotó:  TASR
"Becsléseink szerint mintegy 30 millió euró elköltése forog kockán."

A vízügyesek állítólag kiváló szakemberekkel készíttetik a terveket.

Ennek a kormánynak én nem hiszek. A Most–Híd politikusainak sem, akik előszeretettel fedezik egyes döntéseiket különböző szakvéleményekkel. A szándékaik azonban nem tiszták. Egy szándék biztos: minél több közpénz kössön ki magánzsebekben. Megszerezni és elkölteni a közpénzt különféle tanulmányokra, szakvéleményekre és tervrajzokra addig, amíg hatalmon vannak. Miközben jól tudják, hogy a választások után ez a projekt úgyis le lesz állítva.

Kell-e komp, ha mégis megvalósulna az alagút?

Alagút esetében kötelező karbantartáskor rendszeresek a leállások. Megjegyzem, a 2016-tól üzemelő komp szerződése 15 évre szól, tehát az állam ezt is finanszírozni fogja. De az urak a Most–Hídból úgy gondolták, hogy emellett nekik is kell egy alagutas biznisz. Az alagútra is költenék az állam pénzét, de a kompot is meg kellene tartani, éppen a kiesések miatt. Párhuzamosan kellene pénzelni a kompot és az alagutat is.

Milyen megoldást tartana a legjobbnak a környező falvak szempontjából?

A legcélszerűbb az lenne, ha a községek területfejlesztési tervük részeként elkészítenék a régió fenntartható mobilitásának a tervét. Hozzáértő szakemberek pontosan meghatároznák a szükséges közlekedési útvonalakat, hogy honnan hova kellene vezetniük a lakosok szükségleteinek megfelelően. A közlekedési infrastruktúrát ennek alapján kellene fejleszteni. Az alagútprojekt esetében nem tapasztaltuk, hogy sor került volna ilyesmire. A kifejezetten politikai döntések nézetem szerint akár kimeríthetik a köztisztséggel és a hatalommal való visszaélés fogalmát személyes meggazdagodás céljából. Egyszerűen erkölcstelen ez a zsonglőrködés a közforrások felhasználásával.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.