DenníkN: Mi a probléma a Felvidék fogalmával?

Szalay Zoltán, a DenníkN publicistája elsőként a magyarországi nyelvész, Nádasdy Ádám egy Élet és Irodalomban megjelent írását idézi. Nádasdy szerint

a külhoni magyarokról, főként 1990-et követően, az anyaországi közvélemény sokat beszél, de hogy "hol élnek, nem nevezik meg pontosan".

"A magyarok szívesebben használnak történelmi elnevezéseket" - véli Nádasdy, "amiket hiába keresünk napjaink térképein". Ezért szerinte a külhoni magyarok "mesebeli lényekké" válnak, és így tekint rájuk a többségi nemzet is, amelyikkel együtt élnek.

Liszka József néprajzkutató tényszerűen állapítja meg, a Felvidék történelmi fogalom, ami "hegyekkel, fennsíkokkal borított térséget" jelent. Amikor Kossuth Lajos 1849-ben a fogalmat első ízben használta, a mai Észak-Szlovákiát: főként Árvát, Liptót és a Szepességet értette alatta - hangsúlyozza Liszka, aki hozzáteszi,

a fogalom jelentése 1918 után átértékelődött, innentől kezdve a magyar nyevhasználatban egész Szlovákiát értették alatta. Liszka szerint azért, hogy elkerüljék a Szlovákia kifejezés használatát,

miközben a Szlovákiában élő magyarok körében elterjedtté vált a Szlovenszkó megnevezés is.

Török Tamás nyelvész szerint Felvidék alatt 1918-at követően fokozatosan a dél-szlovákiai magyarlakta területeket értették, vagyis elsősorban a síkvidéki régiókat. Török kiemeli, 1989 óta a fogalom már nem is területi megjelölést takar, sokkal inkább a Szlovákiában élő magyarok önazonosságának kifejezésére szolgál ("felvidéki magyarok").

Török hozzáteszi, a mai magyar nyelvhasználatban a Felvidék fogalmát egy szűkebb és egy tágabb jelentésben használják.

A szűkebb jelentést tekintve a magyarok által lakott dél-szlovákiai régiókat értik Felvidék alatt

- hangsúlyozza a szakember, aki szerint a mindennapi nyelvhasználatban ez az elterjedtebb jelentés.

Tágabb jelentéstartalommal ruházódik fel a fogalom, amikor a történelmi Magyarország északi hegyvidéki területeit értik alatta.

Hasonló összefüggésben használják a Felső-Magyarország és a Felföld fogalmakat, de ezek történelmi fogalmak, s nem tekinthetők rokon értelmű kifejezésnek a mai Szlovákiával - hangsúlyozza Török Tamás.

Hizsnyai Tóth Ildikó összehasonlító nyelvész szerint a Fidesz 2010-es hatalomra jutása a Felvidék fogalmát is átértékelte. Hizsnyai szerint 2010-et követően a Szlovákiában élő magyarok két eltérő megközelítéssel tekintenek a fogalomra, attól függően, hogy Budapestre vagy Pozsonyra tekintenek, mint igazodási pontra.

Hizsnyai szerint ezt a megosztást a saját hatalmi érdekeinek megfelelően a Fidesz erőlteti

- a nyelvész hozzáteszi, "ez a világ legdrágább szociolingvisztikai kísérlete", és "a folyamat mellékterméke az elkerülhetetlen fasizálódás, amit Orbán Viktor sem fog tudni megállítani".

Hizsnyai ugyanakkor elismeri, Kövér László nem sértett nyelvi normákat, amikor Felvidékről beszélt, mert ez egy létező és széles körben használt fogalom.

Ha Korčok a magyarországi szlovákok körében avatna emlékművet, ő is a Békešská Čaba, Dolná zem, dolnozemskí Slováci fogalmakat használná - teszi hozzá a nyelvész.

Liszka József legnagyobb gondja a Felvidék fogalmával abból adódik, hogy

nem lehet tudni, pontosan milyen értelemben használjuk, hiszen a fogalom jelentése korról korra folyamatosan változott.

Hizsnyai Tóth Ildikó szerint zavaró lehet, hogy felvidékiként először a szlovákokat azonosították, míg most a magyarokat értjük alatta. Hizsnyai hozzáteszi, "tisztán leíró jelleggel" a Felvidék fogalma egyáltalán nem káros, a használata teljességgel legitim. A nyelvész arra emlékeztet, a szlovákok a történelmi Magyarország megnevezésére az Uhorsko kifejezést használják, ahogy a magyarok a történelmi országterület egyes régióira használják a Felvidék vagy az Erdély fogalmakat.

Hizsnyai egy másik párhuzamot is hoz, szerinte abszurd lenne, ha a magyarok a németeknek vagy az angoloknak felrónák, hogy Magyarországot a mai napig az Ungarn, illetve a Hungary szavakkal nevezik meg, ami a hunokra utal.

A nyelvészetben nincs helyes és helytelen, csak helyénvaló és nem helyénvaló nyelvhasználat - szögezi le Hizsnyai, aki szerint Korčok reakciója olyan magyarokat is szembeállít a külügyminiszterrel, akik "elvileg neki szurkolnak, hiszen elkötelezettek az európai értékek mellett".

Liszka szerint a magyarok gyakran "érzéketlenek" a Felvidék szó használata kapcsán.

Liszkát ez arra emlékezteti, amikor a szlovákokról tótokként beszélnek, s nem tudatosítják, hogy ez sértő. A néprajzkutató hozzáteszi, a helyzetet bonyolítja, hogy a magyarországi szlovákok önmagukról is gyakran, mint tótokról beszélnek.

Török Tamás szerint a Felvidék fogalma a mai szlovákokkal szemben semmiképpen nem tekinthető pejoratívnak. Török hozzáteszi,

a fogalom körüli feszültséget nagyban csökkentené, ha sikerülne eloszlatni azt a téves elképzelést, miszerint a Felvidék azonos lenne a mai Szlovákiával.

A nyelvész szerint történelmi tény, hogy Szlovákia ezer évig a Magyar Királyság részét alkotta, de jelenleg egy szuverén ország.

Török szerint a szlovákok és a magyarok történelmi kiegyezésének a kölcsönös tiszteleten, a múltban elkövetett bűnök beismerésén és a közös jövőbe vetett hiten kell alapulnia.

A szlovákoknak a szakember szerint tudatosítania kellene, hogy a Felvidék fogalma nem irányul ellenük, pusztán a Szlovákiában élő magyarok önmeghatározására szolgál.

Lucia Molnár Satinská szociolingvista szerint a történeti földrajzi fogalmak, amilyen a Felvidék is, gyakran telítődnek érzelmekkel. Szerinte

a Felvidék vonatkozásában szét kell választani a történeti jelentést és a jelenlegi jelentéstartalmat.

Utóbbi Satinská szerint is a felvidéki magyarok önmeghatározásával függ össze, s ennek nincs szlovákellenes éle.

Satinská hangsúlyozza, a fogalom tiltása helyett arra kellene törekedni, hogy a szövegkörnyezetben jól értsük, mit is jelent.

A szakember szerint erre a politikai kommunikáció helyett alkalmasabb terep a művészetek nyelve - legyen szó Vladislava Plančíková Felvidék - Horná Zem című filmjéről vagy a szlovákiai magyar együttesekről, amelyek magukat felvidékiként határozzák meg.