Dél-Szlovákia, a mostohagyerek
A déli régiók közlekedési infrastruktúrájának helyzete évek óta visszatérő témája a szlovákiai közéletnek. Bár a kormányzati programok és stratégiai dokumentumok rendszeresen hangsúlyozzák a kiegyensúlyozott regionális fejlődés fontosságát, a gyakorlatban azonban az ország déli része továbbra is a fejlesztési sor végén van.
Erről is szó esett a Magyar Szövetség pozsonyi székházában tartott sajtótájékoztatón, ahol három megyei képviselő – Gergely Papp Adrianna Kassa, Agócs Gergely Nagyszombat és Cziprusz Zoltán Besztercebánya megye képviseletében – a déli régió közlekedési problémáira és a szükséges beruházások elmaradására hívta fel a figyelmet.
A probléma egyik fontos eleme a közúthálózat állapota. Az első osztályú utak, az autópályák és a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése alapvető feltétele a gazdasági versenyképességnek, hiszen ezek biztosítják a vállalkozások, az ipari szereplők és a logisztikai láncok működéséhez szükséges kapcsolatokat. A déli régióban azonban sok esetben még a meglévő főútvonalak állapota sem felel meg a mai kor követelményeinek, új utak meg nem épülnek.
Agócs Gergely kiemelte, Nyugat-Szlovákiában a Csallóközt és a Mátyusföldet érintő közlekedési tengely egyik kulcsfontosságú eleme az R7-es gyorsforgalmi út, amely jelentős könnyebbséget hozott a forgalomban, ugyanakkor a projekt déli folytatása továbbra is bizonytalan. Az alternatív útvonalnak számító I/63-as főút sok helyen túlterhelt és rossz állapotú. Ez különösen a fuvarozás és a térség gazdasági szereplői számára jelent problémát, hiszen az áruszállítás jelentős része ezen az útvonalon zajlik.
A közlekedési fejlesztések kapcsán gyakran elhangzik az a stratégiai cél, hogy az ország nyugati és keleti része között gyorsabb és hatékonyabb kapcsolat jöjjön létre. Ugyanakkor szakértők szerint legalább ilyen fontos lenne az észak–déli irányú közlekedési tengelyek fejlesztése is, amelyek Lengyelországot és Magyarországot kötik össze Szlovákián keresztül. A nemzetközi tranzitforgalom jelentős része ebben az irányban halad át az országon, ezért a megfelelő infrastruktúra hiánya nemcsak regionális, hanem országos gazdasági kérdés is.
A dél-szlovákiai régió gazdasági kilátásai szempontjából különösen érzékeny időszakban került ismét napirendre az infrastruktúra kérdése. A közelmúltban ugyanis bejelentették, hogy a Samsung Electronics Slovakia bezárja galántai televíziógyárát. Egy ilyen nagy ipari beruházás megszűnése nemcsak a közvetlen munkahelyek számát érinti, hanem a beszállítói hálózatot és a helyi gazdasági ökoszisztémát is. Ilyen helyzetben különösen fontos kérdéssé válik, hogy a régió mennyire tud vonzó maradni a befektetők számára.
A kelet- és közép-szlovákiai déli térségek esetében az R2-es gyorsforgalmi út megépítése számít a legfontosabb infrastrukturális beruházásnak, mutatott rá Cziprusz Zoltán. A Losonc és Kassa közötti összeköttetés évek óta szerepel a fejlesztési tervekben, de a projekt előkészítése és megvalósítása többször is késedelmet szenvedett. A régió képviselői szerint ez az út kulcsszerepet játszhatna abban, hogy a gömöri és nógrádi térségek gazdasági felzárkózása valóban elinduljon.
Ha egy híd teherkorlátozás alá kerül vagy lezárják, az nemcsak a helyi közlekedést nehezíti meg, hanem komoly gazdasági következményekkel is jár. A kerülő utak növelik a szállítási időt és a költségeket, ami végső soron a vállalkozások versenyképességét is rontja.
A vasúti közlekedés területén is hasonló különbségek figyelhetők meg a déli régiók kárára. Gergely Papp Adrianna külön kitért arra, hogy a déli vasútvonalon az utazási idő a főváros felé jelentősen hosszabb, mint az északi útvonalon, és a szolgáltatások színvonala is alacsonyabb. Ez nemcsak az utasok kényelmét befolyásolja, hanem az egész régió mobilitását és gazdasági kapcsolatait is. Ebből adódóan pedig az északi vonalon történő közlekedés felé tolja a magyarlakta vidékek utazóit is, ezzel pedig mesterségesen, utólag igazolja saját állítását, hogy azon a vonalon utaznak többen.
A politikusok szerint ezért a következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, sikerül-e magyar pártnak visszakerülnie a parlamentbe, hogy a regionális szinten megjelenő, akár helyi vagy megyei fejlesztések mellett az országos prioritások közé is bekerüljön a déli járások infrastrukturális fejlesztése. A helyzet ugyanis azt mutatja, hogy a Magyar Szövetségen kívül Dél-Szlovákia infrastruktúrájának fejlesztését egyetlen országos párt sem vállalja fel, pedig ugyanolyan adófizetők élnek ott is, mint Zsolnán vagy Trencsénben.
Megjelent a MAGYAR7 11. számában.
