Csóti György a felvidéki politikáról: Tudni kell egymás között kompromisszumokat kötni
Csóti Györgyöt, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatóját az intézet által szervezett nyári egyetemről és a Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetéről kérdeztük.
A járványhelyzet miatt idén is online formában rendezik meg a Kisebbségvédelem Európában Nyári Egyetemet. Mit jelent ez pontosan a gyakorlatban?
Mindenki otthon ül a képernyő előtt, és a virtuális térben folyik minden. Az előadások, a kérdések, az interaktív foglalkozások egyaránt.
nincs közös étkezés és sörözés, borozás az esti órákban. De lehet például chat-en üzenni egymásnak a Zoom rendszerben. Tehát tartalmilag egyenértékű a valós térben folyó oktatással.
Milyen témákra fókuszál az idei nyári egyetem? Kiknek a jelentkezésére számítanak?
Széleskörűen foglalkozunk emellett a nemzetközi fórumokon lehetséges kisebbségvédelmi jogérvényesítés lehetőségeivel. Bemutatjuk a Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Kisebbségi Jogvédő Intézet tevékenységét. Külhoni ügyvéd partnereink beszámolnak az általuk képviselt peres ügyek sorsáról, sikerekről és kudarcokról. Szombaton a hallgatók is lehetőséget kapnak rövid prezentációk megtartására.
A téma iránt érdeklődő, más szakterületen tanuló felsőfokú intézményben tanulók jelentkezését is elfogadjuk. Feltételek és az órarend a honlapunkon találhatók.
Eltérően alakult az elmúlt egy évben a Kárpát-medencei magyar közösségek helyzete. Az RMDSZ kormányra került, Kárpátalján azonban tovább fokozódott az ukrán nemzetállam nyomása. Hogyan értékeli a folyamatokat?
Az RMDSZ viszonylag jó választási eredménye és kormányra kerülése önmagában dicséretes és jó dolog. Ugyanakkor tanulni kellene végre a múlt hibáiból, levonni azt a következtetést, hogy a kis lépések taktikája a Kárpát-medencében nem vezet sehova.
Az ugyanis a koalíció végét kell jelentse. Bízom abban, hogy az RMDSZ most ilyen úton halad.
Ami a Kárpátalján történik, az katasztrofális, a XXI. század Európájának szégyene. A sovinizmus áthatja az ukrán társadalom egészét, a szélsőséges alsó rétegektől kezdve egészen a kijevi politikai „elitig". A csendes többség, a középosztály meghatározó része, nyilván nem ért ezzel egyet, de hallgat.
A budapesti magyar külpolitika nehéz helyzetben van.
A Felvidéken a 2020-as választási kudarc után elindult a magyar pártok egyesülése. Milyennek látja a formálódó Szövetség esélyeit?
Jónak ítélem meg az esélyeket, ha jól élnek vele. A puding próbája az evés, mondja az angol. A politikai program próbája a végrehajtás.
Tudni kell egymás között kompromisszumot kötni. Az egész Kárpát-medencében, így a Felvidéken is érvényesülnie kell a legfontosabb alapelvnek: minden magyar felelős minden magyarért. Az elsődleges cél a parlamenti képviselet visszaszerzése és az önkormányzatokban való minél nagyobb arányú részvétel. Ezáltal lehet siker reményével felvenni a harcot a megmaradás alapfeltételének biztosítására. Ez pedig az anyanyelv korlátlan használata az élet minden területén, a születéstől a halálig. Ez után jöhetnek a magasabb célok, a teljes állampolgári egyenlőség kivívásának fokozatai.
