Csökkent az orosz gáz mennyisége Szlovákiában
A szlovákiai gázellátásban 2025-ben az orosz gáz már csak a teljes behozatal egyharmadát tette ki – jelentette ki Denisa Saková (Hlas-SD) gazdasági miniszter a TA3 televízió V politike című vasárnapi műsorában, ahol Marián Viskupič (SaS), a parlament pénzügyi és költségvetési bizottságának alelnöke volt a vitapartnere.
„Az orosz szerződés alapján januártól október végéig átlagosan csupán 33%-ot tett ki az orosz gáz. A fennmaradó 67% diverzifikált forrásokból származik, más útvonalakon és nagy nemzetközi szereplőktől” – részletezte Saková.
Viskupič szerint a diverzifikáció elengedhetetlen.
– érvelt.
A miniszter elmagyarázta: ha Szlovákia a Gazprommal kötött szerződés alapján vásárol orosz gázt, annak ára az európai tőzsdei árhoz kötött, és hasonló a többi beszállítóéhoz. „A Gazprom azonban átvállalja a teljes tranzitköltséget. Ha mástól vásárolunk, és német, lengyel, olasz vagy magyar útvonalat használunk, akkor a tranzitdíjakat mi fizetjük. Orosz gáz esetében ezek a költségek nem minket terhelnek” – tette hozzá.
„Arra kell törekednünk, hogy gázt és olajat minél több forrásból tudjunk behozni. Nem a cső végén vagyunk, hanem a közepén – tudunk importálni északról, nyugatról, keletről, délről, gyakorlatilag bárhonnan” – hangsúlyozta Viskupič.
Saková arról is beszélt, hogy Szlovákia fontolóra veszi az Európai Bizottság elleni kereset benyújtását. „Ha lesz kereset, az nem Magyarországgal közösen, hanem külön, két önálló beadványként történik majd. Azt kifogásoljuk, hogy az EK döntése során sérült a szubszidiaritás elve” – mondta. Szerinte a Bizottság elvette az államok jogát, hogy maguk döntsenek az energiamixükről, és feltételeket diktál nekik.
Viskupič bírálta a lakossági energiatámogatási rendszer működését is. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Saková minisztériuma a háztartások adatait gyűjtve „információs minisztériummá” vált, kiberbiztonsági kockázatokkal terhelve.
Saková erre úgy reagált: „A fogyasztási helyek nyilvántartásában kizárólag az energiafogyasztásra és a fogyasztási helyekre vonatkozó adatokat tartjuk nyilván. Minden más adat, amely a rendszer rendelkezésére áll, csak a számításhoz szükséges, majd automatikusan törlődik. Mindez a belügyminisztérium felhőjében fut, ahol a schengeni információs rendszer és az okmánykezelés is található, és ahol a legszigorúbb biztonsági előírások vannak érvényben. Ezeket az Európai Bizottság háromévente felülvizsgálja” – tette hozzá a miniszter.
