Csendes megmozdulás Rimaszombatban a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó törvénymódosítás ellen
Csendes felvonulásra és megmozdulásra került sor pénteken kora este Rimaszombatban. A résztvevők a Beneš-dekrétumok ügyében elfogadott szlovákiai törvénymódosítás ellen emelték fel szavukat, tiltakozva a jogszabály elfogadásának módja és tartalma ellen.
A gömöri régióban sem maradt visszhang nélkül a szlovák törvényhozás újabb botrányos döntése. Pénteken késő délután mintegy nyolcvanan vonultak végig Rimaszombat utcáin. A csendes, fáklyás menet a vasútállomás előtti térről indult, a Vasúti utcán haladt végig, majd a Tompa Mihály téren át érkezett meg a főtéren található első világháborús emlékműhöz.
A főtéren elsőként Halász Attila, a Magyar Szövetség rimaszombati járási elnöke szólt az egybegyűltekhez. Beszédében hangsúlyozta: a megmozdulás nem a gyűlöletről, hanem az emlékezésről, az emberi méltóságról és az összetartozásról szól. Felidézte dédnagyanyja családja kitelepítésének történetét, rámutatva arra, hogy a Beneš-dekrétumok okozta sebek máig élnek a közösség emlékezetében.
Halász Attila hangsúlyozta, hogy a felvidéki magyarság békét, párbeszédet és kölcsönös tiszteletet szeretne. Mint fogalmazott, a közösségnek joga van múltjához, az emlékezéshez és ahhoz, hogy emberi méltóságát senki ne kérdőjelezze meg.
Cziprusz Zoltán, a Magyar Szövetség Országos Elnökségének tagja felszólalásában élesen bírálta a szlovák parlament eljárását, amellyel "sunyi módon", társadalmi egyeztetés nélkül fogadták el a Beneš-dekrétumokkal összefüggő törvénymódosítást.
Kiemelte: különösen aggályosnak tartja, hogy húsz évvel Szlovákia európai uniós csatlakozása után nem a még hatályos passzusok eltörléséről, hanem azok megkérdőjelezésének büntethetőségéről született döntés. Hangsúlyozta: ez nemcsak jogi, hanem súlyos erkölcsi kérdés is.
Cziprusz Zoltán megyei és városi képviselő kijelentette, hogy a Magyar Szövetség minden olyan jogszabállyal szemben fellép, amely hátrányosan érinti a felvidéki magyarságot. Felszólította Peter Pellegrini köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt, és kezdeményezze annak visszaküldését a parlament elé átdolgozásra.
Közösségi oldalán közzétett bejegyzésében arra is felhívta a figyelmet, hogy elfogadhatatlannak tartja: miközben a kormány a jó szlovák–magyar kapcsolatokat hangsúlyozza, a gyakorlatban olyan döntések születnek, amelyek tovább mélyítik a bizalmatlanságot és a történelmi sérelmeket.
Juhász Péter, a Besztercebányai Megyei Önkormányzat alelnöke beszédében európai összefüggésbe helyezte a Beneš-dekrétumok kérdését. Véleménye szerint az Európai Unió is felelősséget visel abban, hogy a dekrétumok rendezése nélkül vált Szlovákia teljes jogú taggá.
Úgy fogalmazott: ellentmondásosnak tartja, hogy az unió számos kérdésben érzékenyen reagál az emberi jogi problémákra, miközben egyes történelmi igazságtalanságok évtizedek óta megoldatlanok maradnak. Hangsúlyozta: a vagyonelkobzások és kitelepítések következményei ma is érezhetők.
Juhász Péter szerint a felvidéki magyarság számára kulcskérdés az erős és hiteles politikai képviselet. Mint mondta, amíg a közösség érdekei nem jelennek meg megfelelő súllyal az országos döntéshozatalban, fennáll a veszélye annak, hogy hasonló jogszabályok újra és újra megszületnek.
A rendezvényen Pál Attila, a Magyar Szövetség Országos Elnökségének tagja is felszólalt. Beszédében rámutatott arra, hogy az emberi méltóság fogalma a 21. században már elveszőben van, s a tény, hogy a múltunk felvállalásáért már pénzbírság vagy börtönbüntetés jár a történelem legsötétebb időszakát vetíti előre.
– mondta Pál Attila, hangsúlyozva, hogy ebben az ügyben hallatnunk kell a hangunkat mindaddig, amíg nem születik valamilyen megoldás.
A rimaszombati csendes megmozdulás az „Ártatlanság menete” előestéjén zajlott.
A Magyar Szövetség december 20-án, szombaton Dunaszerdahelyen is folytatja tiltakozó akcióit: ott 16:30 órától fáklyás felvonulást szerveznek, amely a kitelepítettek emlékművétől indul, majd az első és második világháború áldozatainak emlékművéhez érkezik.
