Csata után, választási harc előtt
Rendkívüli európai csúcs, gazdatüntetések, csikorgó uniós bürokrácia – egyetlen hét mérlege. Milyen irányba tart az Európai Unió? Visszaszerezheti-e európai képviseletét a felvidéki magyarság? Összegeztük, mi a tétje a júniusi EP-választásoknak.
Hosszas kulisszák mögötti tárgyalások és éles üzengetés után ült össze múlt csütörtökön az Európai Tanács. A rendkívüli tanácskozást Charles Michel, az ET elnöke azért hívta össze, mert a legutóbbi, decemberi EU-csúcson a magyar kormány vétója miatt nem született megállapodás a 2021 és 2027 közötti költségvetés felülvizsgálatáról.
Az ET második nekifutásra rábólintott, hogy a hétéves uniós költségvetés négy éven át 50 milliárd euró támogatást juttat Ukrajnának. Az Oroszországgal háborúban álló országnak szánt segélycsomag az uniós költségvetés terhére 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból, valamint 33 milliárd eurós hitelből áll.
Az elfogadott szöveg azt is megemlíti, hogy visszavonják a 2020. decemberi EU-csúcson elfogadott konklúziót a jogállamisági mechanizmus kapcsán. Vagyis a magyar kormány kiharcolta, hogy könnyebben hozzáférhessen a jelenleg felfüggesztett uniós forrásokhoz, hiszen éppen a jogállamisági mechanizmusra hivatkozva zárolta Brüsszel a Magyarországnak járó eurómilliárdokat.
Orbán Viktor magyar kormányfő a tanácskozást követően hangsúlyozta, kitárgyaltak egy ellenőrző mechanizmust, amely garantálja a pénzek észszerű felhasználását, és Budapest garanciát kapott arra, hogy Magyarország pénze nem kerülhet Ukrajnába. A megállapodás hírére a piacok is kedvezően reagáltak, miután a rendkívüli csúcsot megelőző napokban a nyugat-európai sajtóban olyan találgatások kaptak lábra, hogy ismételt vétó esetén az Unió a magyar gazdaságot venné célba.
A múlt heti uniós csúcsnak sajátos kulisszát kölcsönöztek a belga fővárosban tüntető gazdák. A mezőgazdasági termelők tavaly december óta szerveznek Európa-szerte tüntetéseket az Unió közös agrárpolitikája ellen. A gazdák leginkább a megélhetésüket nehezítő egyre szigorúbb uniós szabályokat, illetve a versenyképességüket hátráltató ukrán importot nehezményezik.
A közép-európai, így a szlovákiai gazdáknak viszont éppen a búza, a kukorica és a repce behozatala okozza a legnagyobb gondot.
A gazdatüntetések mellett a közeledő uniós választásoknak is szerepe lehet abban, hogy az Európai Bizottság láthatóan el akarja kerülni a jogvitákat olyan országokkal, amelyek egyoldalúan kitiltották az Ukrajnából származó kiválasztott terményeket, megsértve ezzel az Unió egységes piacának szabályait. Ezek közé a tagországok közé tartozik Szlovákia, Lengyelország és Magyarország is. A piac „jelentős zavara” esetén ugyanis az Európai Bizottság lehetővé teszi a tagországok számára a „gyors korrekciós intézkedések” meghozatalát.
Az európai parlamenti választásokat Szlovákiában június 8-án rendezik. Összesen 720 képviselő foglalhat helyet a júniusi választásokat követően az Európai Parlamentben, többen, mint legutóbb. A szlovákiai választók az öt évvel ezelőtti választáshoz képest eggyel több, 15 képviselőt juttathatnak mandátumhoz.
A tét a felvidéki magyarság európai képviseletének visszaszerzése. Ahogy azt Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke, korábbi külügyi államtitkár a Ma7 Nézőpont című magazinműsorában a múlt héten elmondta, a Magyar Szövetség az Országos Tanács február 23-i ülésén fogadja el a párt európai jelöltlistáját. Öt évvel ezelőtt a felvidéki magyarság európai parlamenti képviselet nélkül maradt, miután az MKP néhány száz szavazat híján az ötszázalékos küszöb alá szorult és a Most–Híd is elveszítette a mandátumát.
A múlt szeptemberi választásokon a Szövetség a magyar pártok közül egyedül maradt állva, miután megsemmisítően kevés voksot kapott a Most-Híd és a Magyar Fórum is. A Magyar Szövetség június 8-án egyedüli magyar pártként indul, de a magyar választók szavazataira bejelentkezett a PS is, miután Ódor Lajos exkormányfőt tette meg listavezetőjének.
Vagyis hiába szerepel Ódor Lajos befutó helyen a szlovák progresszívek listáján, Brüsszelben aligha a magyar nemzeti érdekeket fogja képviselni. Ezért ahhoz, hogy a felvidéki magyarság, mint közösség hallathassa a hangját Brüsszelben, saját jogon kell képviselőt kijuttatnia az Európai Parlamentbe.
Berényi József, aki várhatóan a Magyar Szövetség listavezetője lesz a június 8-i választásokon, a Nézőpont műsorában úgy fogalmazott, szégyenletes volt, ahogy az Európai Bizottság lesöpörte az asztalról a Minority Safe Pack kezdeményezést. Ahhoz, hogy az uniós kisebbségi politikában az őshonos közösségek rovására érzékelhető kettős mérce ellen érvelni lehessen, ott kell lennie a felvidéki magyarság képviseletének is az Európai Parlamentben.
A jogállamisági eljárást nem lehet szelektív módon használni egy-egy tagállam ellen, ahogy most történik – emlékeztetett Berényi arra a nyilvánvaló kettős mércére, hogy amíg Brüsszel a magyar kormányt már évek óta revolverezi, addig a baloldali lengyel és spanyol kormányokkal feltűnően elnéző.
Megjelent a Magyar7 2024/6. számában.
