Csak kevés szavazat hiányzik a magyar képviselethez
Az utolsó publikált felmérések arról tanúskodnak, hogy a Magyar Közösségi Összefogás támogatottsága megközelítette a parlamenti küszöböt. A tekellesz.sk honlapon települési lebontásban is elérhető, mennyi szavazatra van szükség a magyar érdekképviselet sikeréhez.
Múlt szombaton hatályba lépett a közvélemény-kutatások közzétételére vonatkozó moratórium. A pártok továbbra is rendelhetnek felméréseket, ezeket azonban nem lehet megosztani a nyilvánossággal. A február 15-e előtt publikált felmérések adataiból azonban így is számos fontos következtetés levonható.
A közvélemény-kutató cégek az elmúlt években sokat veszítettek a hitelükből, hiszen a legtöbb cég következtetései jócskán eltértek a tényleges választási eredményektől. Abban biztosak lehetünk, hogy az idén sem lesz ez másként, mivel az utolsó közzétett felmérések rendkívül eltérő esélyeket jósolnak az egyes pártoknak.
Abban egyetértés mutatkozik, hogy a legtöbb szavazatot a jelenlegi legnagyobb kormánypárt kapja, a Smer-SD támogatottságát azonban már jelentős eltéréssel becsülték meg az egyes közvélemény-kutató cégek. Ha a felmérésekre hagyatkozunk, ugyancsak bizonytalan, melyik tömörülés futhat be a második helyre.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy a közvélemény-kutatások vizsgálatánál leginkább a tendenciákra érdemes hagyatkozni.
A januári felmérésekből a Kotleba-párt erősödése egyértelmű tendenciaként volt kiolvasható, februárra azonban mintha fordult volna a kocka – egyes közvélemény-kutatók már sokkal inkább az OĽaNO második helyét valószínűsítik.
A szlovákiai politikai verseny élességét, egyben atomizáltságát mutatja, hogy a parlamentbe jutásra 12, akár 13 pártnak is reális esélye van.
Az utolsó felmérések tükrében február 29-én valószínűleg
leszorul a képzeletbeli dobogóról a korábban a választások esélyesének kikiáltott PS-Spolu pártszövetség, s mivel esetükben hétszázalékos a bejutási küszöb, akár még rezeghet is a léc.
Híveinek minden bizonnyal csalódást keltő az Andrej Kiska által életre hívott Za ľudí jósolt preferenciája, amely elég lehet a biztos bejutáshoz, de valós erőpozícióhoz aligha. A felmérések ugyancsak egybehangzóan azt jósolják, hogy parlamenti erő marad Boris Kollár Sme rodina nevű tömörülése.
Reális esély mutatkozik arra, hogy visszakerüljön a szlovák törvényhozásba a KDH, mint ahogy arra is, hogy az ötszázalékos küszöb alatt maradjon az SNS, s a 2016-ban még legerősebb ellenzéki pártként a parlamentbe jutó SaS.
Noha a felmérések nyolc-kilenc párti parlamentet jósolnak, rendszerint a fenti pártok részvételével, további négy tömörülés sikeres szereplése sem kizárt február 29-én. A közvélemény-kutatók, igaz nagy eltérésekkel, nemegyszer ellenkező következtetésre jutva,
a parlamenti küszöb közelében mérik a Magyar Közösségi Összefogást, a Dobrá voľbát, Harabin Vlasť nevű formációját, illetve a Most–Híd vegyespártot.
Már ismertettük lapunk hasábjain azt a felmérést, amelyet január elején az ASA ügynökség végzett. A felmérés egyediségét az adja, hogy míg az országos közvélemény-kutatók a teljes társadalmi mintában helyezik el a magyar közösséget, addig az ASA kizárólag a magyar választók körében végezte a kutatását. Ilyen módon jóval több magyar választó politikai preferenciájáról sikerült képet alkotni, vagyis vélhetően a felmérést elemezve is pontosabb következtetésekre juthatunk.
Az ASA idézett felméréséből az derül ki, hogy a Magyar Közösségi Összefogás jóval több magyar választót tud megszólítani, mint a Most–Híd, s ha ezt átszámítjuk országos adatokra, a választási szövetségnek csak kevés hiányzik a parlamentbe jutáshoz.
Az ASA ügynökség megismételt, február elején elvégzett kutatásában arra a következtetésre jutott, hogy az MKÖ támogatottsága országosan átlépte a 4,5 százalékos lélektani határt.
Az elemzők körében konszenzus mutatkozik abban a tekintetben is, hogy az idén magasabb részvétel várható, mint a négy évvel ezelőtti választásokon.
Ha a választási hajlandóság meghaladja a hatvan százalékot, akkor az ötszázalékos küszöb magabiztos átlépéséhez mintegy 160 ezer szavazat szükséges.
Az MKP négy évvel ezelőtt alacsonyabb részvétel mellett,
önállóan indulva, mintegy 105 ezer szavazatot ért el, ez a voksok kevéssel több mint 4 százalékára volt elegendő. Február 29-én ennél több kell, de a siker már csak azért sem elérhetetlen, mert ezúttal három párt szövetsége verseng a szavazatokért.
Az összefogás erején túl az MKÖ-nek lendületet adhat, hogy míg a Most–Híd nemcsak a választói bizalmát élte fel, de elveszítette a koalíciós potenciálját is. Ezzel szemben a Magyar Közösségi Összefogás parlamentbe jutása esetén fontos szereplője lehet a kormányváltó koalíciónak. A nagyobb koalíciós potenciál döntő lehet, hiszen a nem elkötelezett magyar választók leginkább azt mérlegelik, hogy szavazatuk melyik párt vagy pártszövetség esetében hasznosul leginkább.
A tavalyi európai parlamenti választás kijózanító eredményt hozott. Míg a Most–Híd 3 százalék alatti eredménnyel csúfosan leszerepelt, addig a Magyar Közösség Pártjának csupán néhány száz szavazat hiányzott a sikerhez. Hasonló eredmény február 29-én is megismétlődhet, ezért fontos, hogy a még bizonytalan választók jól mérjék fel, milyen súllyal eshet latba egy-egy hiányzó szavazat.
A tekellesz.sk honlapon települési lebontásban elérhető, hogy a választásokon mennyi szavazat szükséges a magyar képviselet parlamentbe jutásához. Egyes települések, ha rajtuk múlt volna, már 2016-ban is a parlamentbe juttatták volna az MKP-t.
Más községekben, városokban azonban hiányoztak szavazatok a sikeres szerepléshez.
Idén februárban minden egyes voksra szükség lesz, annál is inkább, mert várhatóan több szlovák választó járul az urnákhoz.
