Čaputová két jogszabályt is visszaküldött konzultációra
Amennyiben a parlament megtöri Zuzana Čaputová államfőnek az ügyészségről szóló törvényre vonatkozó vétóját, a közjogi méltóság az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul. Ezt a pénteki sajtótájékoztatóján helyezte kilátásba, miután bejelentette: nem írja alá az említett jogszabályt, hanem visszautalja azt a parlamentnek újratárgyalásra.
Az elnök asszony szerint a törvényjavaslat bizonyos részei alkotmányellenesek. Arról a törvényről van szó, melynek értelmében változna a főügyész és a speciális ügyész kiválasztásának a módja.
A módosítás értelmében a jövőben olyanok is indulhatnának a főügyészi tisztségért, akik korábban nem tevékenykedtek ügyészként. Bővül azoknak a személyeknek és intézményeknek a köre is, akik jelölteket javasolhatnak a főügyészség élére. Speciális ügyész a módosítás értelmében már nem csak a főügyészségen dolgozó ügyész lehetne.
A jogszabály értelmében minden olyan, parlamenti képviselőnek választható, 40 évnél idősebb szlovák állampolgár indulhat a főügyészi és speciális ügyészi tisztségért, aki legalább 15 éves jogászi gyakorlattal rendelkezik, és büntetlen előéletű. Speciálisügyész-jelölt ezenkívül csak olyan személy lehet, aki letette a jogász szakvizsgát.
A főügyészi és a speciális ügyészi posztra a jövőben a parlamenti képviselők, az igazságügy-miniszter, az ombudsman, a Szlovákiai Ügyészek Tanácsa, a jogászok szakmai szervezetei, a jogi karok, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Állam- és Jogtudományi Intézete is javasolhat jelölteket.
A parlament a módosítás értelmében abban az esetben is javasolhatja a főügyész vagy a speciális ügyész leváltását, ha a feladatait nem az előírásoknak megfelelően, illetve nem tisztességesen, függetlenül és pártatlanul látja el. Az államfő a főügyész visszahívása előtt kikérheti az ügyészi tanács véleményét.
Az elfogadott törvénymódosítás értelmében főügyész és speciális ügyész csak olyan személy lehet, aki a kinevezése előtti két évben nem volt köztársasági elnök, parlamenti képviselő, európai parlamenti képviselő, kormánytag, államtitkár, megyefőnök, polgármester és ombudsman sem.
Az ügyészjelölteknek nyilvános meghallgatáson kell majd részt venniük az alkotmányjogi bizottság előtt. A meghallgatás feltételei hasonlóak, mint alkotmánybíró-választás esetén.
Az államfő nem írta alá az elektronikus kommunikációról szóló törvény módosítását, mivel nem tartja azt elég pontosnak és részletesnek, és a gyakorlati megvalósításával kapcsolatban is kételyei vannak.
A módosítással változna a közegészségügyi törvény is, és lehetővé tenné a Közegészségügyi Hivatal számára, hogy a mobilszolgáltatóktól megszerezze azoknak az embereknek a telefonszámát, akik a koronavírus-járvány miatt „vörös zónába” sorolt országban jártak.
Az államfő emlékeztetett, hogy az Alkotmánybíróság májusban felfüggesztette egy hasonló törvénymódosítás hatályát és megszabta azokat a feltételeket, amelyeknek az ilyen típusú törvényeknek meg kell felelniük.
Čaputová szerint az általa most megvétózott törvénymódosítás beavatkozást jelenthetne az emberek magánszférájába, mivel személyes adatok átadásáról van szó.
„Az Alkotmánybíróság döntése megszabott egy bizonyos alkotmányossági szintet az ilyen törvényekkel kapcsolatban, az én nézetem szerint pedig ez a módosítás nem elég konkrét. Jobb lesz, ha a módosítást részletesebben kidolgozzák, hogy mindenben megfeleljen az Alkotmánybíróság által megszabott kritériumoknak” - mondta Čaputová, hozzátéve, azt is meg kell akadályozni, hogy esetleg végrehajthatatlan törvény lépjen életbe.
