Čaputová hagyja, más vigye el a balhét?
Bő öt hónap van még az elő(bb)rehozott választásokig, miközben egyetlen dolog látszik biztosnak, a politikai zűrzavar tovább fokozódik. Meddig nyújtózhatna egy hivatalnokkormány? Vagy Čaputová inkább hagyja, más vigye el a balhét? – politikai elemzőt kérdeztünk.
Eduard Heger, miközben pártot szervez és egy fenékkel ül meg több bársonyszéket, fél szemmel az államfői palota felé sandíthat. Zuzana Čaputová döntésétől függ, hogy visszahívja-e a parlament által megbuktatott Heger-kormányt. A kérdés csak az, van-e erre valódi szándék az államfő részéről.
Amennyiben egy kormány elveszíti a többségét, és a parlament megvonja tőle a bizalmat, a köztársasági elnöknek joga van egy másik kormányt „nyeregbe” ültetni, hogy az ország kormányzása biztosított legyen – hangsúlyozza Öllös László, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke. Vagyis eltérően attól, ahogy a kormány decemberi parlamenti bukása után Zuzana Čaputová ügyvivő kabinetként hatalomban hagyta Hegeréket, az államfő saját hatáskörben megteheti, hogy kinevezi a kormányfőt, és összeállítja a kabinetet.
Öllös aláhúzza, az alkotmányos eljárás egy hivatalnokkormány esetében a választás útján hatalomra jutott kabinetekkel azonos: miután az államfő kinevezi a kormányfőt, a törvényhozásnak harminc napon belül jóvá kell hagynia a kormányprogramot. Vagyis, ha a parlamenti többség ellenzi a hivatalnokkormány működését, akkor nagyon bonyolult alkotmányjogi helyzet keletkezik, ebben az esetben a kabinet egyetlen törvényjavaslatot sem tudna átvinni a törvényhozáson – teszi hozzá a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke.
Miközben a hivatalnokkormány „béna kacsává” válhat parlamenti háttér nélkül, a kabinet kinevezésével az államfő mindenki előtt világossá tenné, hogy ez az ő kormánya, hiszen nemcsak a miniszterelnök, de a kormánytagok személyéről is közvetlenül ő döntene. Magyarán az új kormány tehetetlenségéért elsődlegesen neki kellene megfizetnie a politikai árat, miközben Čaputová minden bizonnyal szeretné megőrizni a székét a jövő évi köztársaságielnök-választáson – húzza alá Öllös.
Az államfő egy hivatalnokkormány felállításából csakis akkor profitálhatna, ha az új kabinet rendet tenne a jelenlegi politikai káoszban, erre azonban a parlamenti erőviszonyok ismeretében nincs érdemi esély.
Öllös László szerint ezért szinte biztosan kijelenthető, hogy Čaputová nem fogja kockáztatni az újraválasztási esélyeit, és a helyén hagyja a Heger-kabinetet.
Ha a kaotikus kormányzást a választók nem kötik az államfő személyéhez, akkor az őt az elnöki székbe jelölő PS is növekedni tud. Öllös hozzáteszi, nagyon hasonlóak az érdekei Robert Ficónak is. Eltérően attól, amit Fico kommunikált, hogy a lehető legkorábbi időpontban kellene tartani a választásokat, valójában nagyon is kifizetődő számára, ha elhúzódik a mostani zűrzavar. Ez esetben ugyanis a kvázi kormánypártok viszik el a balhét, és Pellegrini pártja is tovább morzsolódik – hangsúlyozza Öllös.
A hivatalnokkormány kinevezését a parlamenti pártok közül leginkább az SaS támogatta volna, miután – eléggé megkésve – ráébredtek, minél inkább kitolódik a választás, annál többet veszítenek.
Öllös ennek kapcsán megjegyzi, egy hivatalnokkormány amúgy is átmeneti mandátumot kap, a felállításának az lett volna az igazi értelme, hogy már tavasz végén megrendezzék az előrehozott választásokat. Ebben a tekintetben viszont már kifutottunk az időből, hiszen a választás időpontját már csak nyárra lehetne előbbre hozni, a szabadságolások ideje alatt parlamenti választást tartani viszont nem életszerű – emlékeztet az elemző.
Annak azonban nyomós politikai oka van, hogy az elmúlt hetekben mégis forró téma volt Hegerék visszahívása és egy hivatalnokkormány felállítása. Öllös aláhúzza, bár az államfőnek egyáltalán nem érdeke egy ilyen lépés, de a hivatalnokkormány lebegtetésével nyomás alatt tudja tartani Hegeréket. Vagyis bizonyos kormányzati döntésekbe az államfő mégis bele tud szólni, hiszen bármikor falhoz tudja szorítani a kormányt vagy egyes minisztereket.
Heger helyzetét az is nehezíti, hogy nincs mögötte biztos politikai háttér – emlékeztet Öllös. Az általa alapított Demokrati a felmérések szerint jelenleg messze van a parlamenti küszöbtől, s az sem vehető biztosra, hogy koalíciós alkukkal érdemben javítani tudná a bejutási esélyeit.
Öllös hozzáteszi, a jobboldal szétaprózódása könnyen oda vezethet, hogy a jelenleg öt százalék alatt, vagy a küszöb körül mért jobboldali pártok kimaradnak a következő parlamentből.
Vagyis megtörténhet, hogy nemcsak Heger és a KDH, de Sulík és Matovič is kívül találja magát. Ahogy az elemző szerint azzal a lehetőséggel is számolni kell, hogy a parlamentbe akár négy-öt kis jobboldali párt is bejuthat. Ezáltal ismételten olyan sokpárti törvényhozás állna fel, amely alaposan megnehezítené a stabil kormányzást – húzza alá Öllös László.
Megjelent a Magyar7 2023/17. számában.
